KÜLFÖLD

Egy német gyógyfürdőben betiltották a bikinit, mert az sérti a muszlim vendégek kultúráját

A bikiniben fürdőző hölgyeket ki is tilthatják a komplexumból, ha nem hajlandóak lecserélni a fürdőruhájukat.

Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban található Duisburg legnagyobb fürdőkomplexumában betiltották a bikinit. A Niederrhein-Therme nevű gyógyfürdő vezetősége arra hivatkozva hozta meg a döntést, hogy ők egy olyan hely, ahol sok kultúra találkozik egyszerre, és nem mindenki tolerálja ezt a nyugati típusú, szexi viseletet – írja a Westdeutsche Allgemeine Zeitung regionális hírlap internetes kiadása.

A fürdő új házirendje feljogosítja az alkalmazottakat arra, hogy figyelmeztessék, és fürdőruhacserére szólítsák fel a bikinit viselő hölgyeket. Aki pedig ezt nem hajlandóak megtenni, azt ki is tilthatják a komplexumból.

A bikini tiltására figyelmeztető táblákat már el is helyezték fürdő számos pontján, illetve annak bejáratánál. „Minden jelenlévő vendég érdekében felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem megfelelő fürdőruha (zsinór tanga, brazil bikini stb.) Nem megengedett a termálfürdőnkben” – olvasható a táblákon.

A bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) egyik helyi politikusa mély ellenérzésének adott hangot a döntéssel kapcsolatban. Robert Lambrou azt mondta Junge Freiheit konzervatív hetilapnak adott interjújában, hogy ez az eset iskolapéldája annak, hogyan okoznak visszafordíthatatlan változásokat a német kultúrában a bevándorlók.

Az AfD egyik berlini önkormányzati képviselője, Georg Pazderski pedig a Twitter-oldalán kritizálta élesen a duisburgi fürdő új házirendjét.

„Külföldinek lenni a saját országunkban. Én jól emlékszem arra, hogy a nők ebben az országban azért küzdöttek, hogy felszámolják azt hogy gyámkodjanak felettük. És ma az emberek készségesen feláldozzák az elnyert szabadságukat a multikulturalizmus és a színesség oltárán” – fogalmazott Pazderski közösségi oldalán.

A hivatalos adatok szerint egyébként a Németország nyugati részén fekvő Duisburg lakosságának 43,3 százaléka migrációs hátterű. Hamborn kerületben, ahol a termálfürdő is található, ez az arány már 57,4 százalékos.

A német statisztikai hivatal jelentése szerint Németország lakosságának már 26 százaléka bevándorló, vagy bevándorló hátterű, és az arány évről évre növekszik. Ijesztően nő az úgynevezett láncmigráció.

Míg egyre több külföldi költözik be az országba, addig a németek közül többen hagyják el az országot, mint amennyien visszatérnek. 2016 és 2018 között 295 ezer némettel több emigrált Németországból, mint ahányan hazatértek.

Németország már régóta bevándorlási célország, amit az is mutat, hogy a németek több, mint negyede is migrációs háttérrel rendelkezik vagy legalább az egyik szülője német állampolgárság nélkül született.

A Német Szövetségi Statisztikai Iroda (Destatis) néhány napja publikált felmérése szerint 2019-ben a német lakosság pontosan 26 százalékát bevándorló, vagy migrációs hátterű személyek tették ki. A hivatal arra is rámutat, hogy a jelenleg az országban élő, ebbe a kategóriába sorolható 21,2 millió személy 2,1 százalékkal több, mint a 2018-ban regisztrált 20,8 millió, tehát a német lakosság migrációs háttérrel rendelkező része, mára az ország összlakosságának mintegy negyedét teszi ki és folyamatosan növekszik.

A tanulmány szerint továbbá, a migrációs hátterű lakosság 22 százaléka érkezett olyan közel-keleti országokból, mint Szíria, Afganisztán és Irak.

A „migrációs hátterű” lakos fogalmát a hivatal úgy definiálja, hogy olyan személy, akinek legalább egy szülője nem német születésű. Arra is rámutatnak, hogy a leggyakoribb bevándorlási ok az országba a családegyesítéssel történik, amit „láncmigrációnak” is hívnak, mely lényege, hogy a család egy tagja munkát vállal az országban, majd áthozza a családját is, ha megvetette a lábát az országban. Ezen esetek az összes bevándorlási kérelem 48 százalékát teszi ki.

A migránsok aránya egyre nagyobb minél fiatalabb korosztályokról van szó. A Szövetségi Népességkutatási Intézet egy kutatása arra jutott, hogy a világon nincs még egy ország, amelyiknek ilyen hosszan ilyen alacsony lett volna a születési rátája, számszerűen ez kevesebb mint másfél gyereket jelent 1975-től 2015-ig, amikor is enyhe növekedés indult. De ez is a bevándorlásnak köszönhető, ugyanis a 788 ezer gyerek közül, akik 2018-ban születettek (ami 2600-zal több, mint amennyien 2017-ben) 683 ezren német állampolgárként látták meg a napvilágot, 105 ezren viszont nem. Az utóbbiak száma egy év alatt nagyjából megduplázódott.

Ma Németországban jelenleg egyetlen nagyváros van, ahol a lakosság többsége már nem német szülőktől származik. Ez Frankfurt. A Majna-parti városban a lakosság 53 százaléka számít migrációs hátterűnek vagy külföldinek.A migrációs hátterű emberek nagy része már Németországban született, és az anyanyelvük is legtöbbször már a német.

A nyugatnémet területek egyértelműen népszerűbbek: a migrációs hátterűek és külföldiek több, mint kilencvenöt százaléka nyugatnémet tartományokban vagy Berlinben él.

Frankfurt mellett sok helyütt már megközelítik az 50 százalékot a migránsok: Nürnbergben, Stuttgartban, Münchenben és Düsseldorfban a lakosság több, mint negyven százaléka migrációs hátterű vagy külföldi. Offenbachban, amely csak pár kilométerre fekszik Frankfurttól: ebben a hagyományosan ipari városban hatvan százalék felett van a bevándorló szülőktől származók vagy a külföldiek aránya.

 

Ripost előfizetés banner

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?