KÜLFÖLD

Egy Soros György pénzén felhizlalt NGO megváltoztatná a neki nem tetsző választási törvényeket Amerikában

A 2020-as elnökválasztást követően helyi és szövetségi szinten is parázs vita alakult ki a választási törvények módosítása körül Amerikában. A republikánusok a törvények szigorításán, a demokraták pedig a lazításán dolgoznak nagy erőkkel. Ez a vita alapvetően politikai természetű, de nemrég több óriásvállalat, valamint egy Soros György pénzén felhizlalt „jogvédő” civil szervezet is úgy gondolta, hogy beszáll az Amerika lelkééért folytatott küzdelembe.

A 2020-as amerikai elnökválasztás óta eddig az USA 50 tagállamából 43-ban nyújtottak be választójogi reformokról szóló törvényjavaslatokat a helyi törvényhozásokban. A republikánusok szerint szigorítani kell a voksolással kapcsolatos szabályokon, hogy elejét vegyék a lehetséges visszaéléseknek és csalásoknak. Ezzel szemben azonban a demokraták úgy gondolják, hogy a törvények radikális lazítására van szükség, hogy kiszélesítsék a szavazáshoz való hozzáférhetőséget.

Ahogy arról a korábban beszámolt, a demokraták által uralta szövetségi törvényhozás március elején megszavazta a választási rendszer alapos átalakításáról szóló, H. R. 1-ként is emlegetett törvénytervezetet, amely egyebek mellett enyhítené a szavazásra jogosultakkal szemben támasztott jogi feltételeket, kibővítené a választói regisztrációt és felgyorsítaná a börtönből szabadult bűnözők szavazáshoz való hozzáférését. (A törvény elfogadása előtt pár órával húsz államügyész írt alá egy nyílt levelet, melyben alkotmányellenesnek nyilvánították a módosításokat. Többek közt azért, mert a választások lebonyolítása tagállami hatáskör, abba elviekben a szövetségi kormányzat nem szólhat bele.)

(A kép illusztráció)

Mivel a szövetségi szintű kongresszus egyik házában sincs többsége a republikánusoknak, ezért ők jobb híján az állami törvényhozásokban próbálják meg érvényesíteni az érdekeiket. Georgiában például már el is fogadtak egy a választási szabályok átalakításáról szóló törvényt, amit március utolsó hetében iktatott be Brian Kemp, az állam jobboldali kormányzója. Az új jogszabályok persze nem arattak osztatlan sikert: a civil szervezetek rasszizmust kiáltottak, a Demokrata Párt farzsebében lévő óriásvállalatok pedig arcpirító zsarolással próbálják elérni a módosítás visszavonását. Georgia két legnagyobb foglalkoztatója, a Delta légitársaság, valamint a Coca-Cola is azzal fenyegetőzik már hetek óta, hogy kiszerveznek bizonyos termelési egységeket az államból, ha nem teljesítik a követeléseiket.

A georgiai események után a választási rendszerek körül kialakult vita országossá vált, és jelenleg nagyon úgy fest a helyzet, hogy hamarosan kezdetét veszi egy végeláthatatlan jogi háború az amerikai jobb- és baloldal között az ország lelkéért.

Történt ugyanis, hogy a Wall Street piacvezető pénzintézetei, 60 nagy ügyvédi iroda és számtalan multinacionális vállalat fogott össze a Soros György dollármillióival felhizlalt Brennani Igazságügyi Központtal (Brennan Justice Center), hogy minden nekik nem tetsző választási törvényt jogi úton lehetetlenítsenek el az országbanírja a New York Times internetes kiadása.

A New York Times cikkében természetesen egy árva szóval sem említik, hogy a Brennani Igazságügyi Központot pontosan ki finanszírozza. Egy gyors Google-keresés után azonban kiderült, hogy magát a „választási törvények legnagyobb védelmezőjének” mondó non-profit szervezet mögött a Soros György tulajdonában lévő Soros Alapkezelő (Soros Fund Management) és a Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) állnak. Ez a két szervezet nem kevesebb, mint 7,5 millió dollárt (2,2 milliárd forint) adott együttesen a jogvédő csoportnak az elmúlt években.

A Brennani Igazságügyi Központ és a vele összeállt cégek, pénzintézetek és ügyvédi irodák szövetségének szóvivője, Brad Karp a következőket mondta a szervezet céljairól a sajtónak:

„Határozottan elítéljük azokat a jogalkotási erőfeszítéseket, melyek a szavazás lehetősége elé felesleges akadályokat és korlátokat állítanak, nem pedig könnyebbé teszik a folyamatot. Azt tervezzük, hogy bíróságon támadunk meg minden olyan választási törvényt, amely felesleges korlátokat ír elő a választójog gyakorlásához, és amelyek az alulreprezentált csoportokat korlátozzák a szavazásban.”

Brad Karp, az összefogás vezetője, a Paul Weiss ügyvédi iroda elnöke. (Forrás: Paul Weiss Twitter)

A Times cikke szerint a szövetségben résztvevő óriáscégek igazgatóinak első nagy találkozójára hétfőn került sor. A multimilliomos pénzemberek elviekben itt arra jutottak, hogy a georgiai államban nemrég meghozott választási törvényekhez hasonló módosításokat határozottan elutasítják, és mindent megtesznek az ilyen és ehhez hasonló jogszabályok ellen a jövőben. (A találkozón többek között részt vett az American Express hitelkártya-társaság, a Merck & Co. gyógyszeripari vállalat és a Levi Strauss & Co. ruházati cég vezetője is.)

A találkozó után a Brennani Igazságügyi Központ kiadott egy közleményt, mely szerint az összefogás Georgia, Texas, New Hampshire, Florida, Michigan és Arizona államokat fogja célba venni. Állításuk szerint ugyanis ezekben a republikánus vezetésű tagállamokban a „szavazókat elnyomó törvényjavaslatokat” készülnek elfogadni, melyek csak indokolt esetben tennék lehetővé a levélszavazást, kötelezővé tennék a fényképes igazolvánnyal történő hitelesítést az eddigi aláírásos rendszer helyett és gyakoribbá tennék a szavazói névjegyzékek frissítését.

Egyelőre kevesen reagáltak a politikusok közül a senki által meg nem választott cégóriások és a Soros-féle civil szervezet agresszív támadására, ugyanis még nem látni pontosan, hogy mennyire alantas jogi eszközökkel kívánják elérni a céljaikat. Talán Indiana állam hármas számú választókörzetének szövetségi képviselője, Jim Banks volt az első, aki felszólalt a baloldali szervezkedés ellen.

A törvényhozás Köztársasági Tanulmányi Bizottságának republikánus párti elnöke azt írta a közösségi oldalán, hogy „egyetlen vállalat sem lehet erősebb, mint az önök által választott kormány!”

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?