KÜLFÖLD

Háború dúl az amerikai jobboldal lelkéért: Trump még mindig a Republikánus Párt vezéralakja?

Minden felmérés azt mutatja, hogy a Republikánus Párt valószínűleg többséget fog szerezni a szövetségi törvényhozás mindkét házában a jövőre esedékes „félidős” választásokon. A GOP kilátásai jók, de a párt prominens politikusai egyelőre nem tudják eldönteni, hogy Trumppal vagy nélküle forduljanak-e rá a történelmi jelentőségű voksolásra. Jelen állás szerint ennek a kérdésnek a megválaszolásához politikai leszámolásokon keresztül vezet az út.

Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt hetekben egy vérre menő háború vette kezdetét a Republikánus Párt mérsékelt és patrióta érzelmű szárnya között arról, hogy a párt végleg szakítson-e Donald J. Trump korábbi amerikai elnökkel, vagy az ő vezetésével vágjanak-e neki a jövő év novemberben esedékes, úgynevezett félidős kongresszusi választásoknak. Ennek a kérdésnek az eldöntésére több békés rendezési kísérlet is történt, de mostanra tisztán látszik, hogy az események legvégén csak az egyik tábor fog állva maradni a jobboldalon.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Donald Trump, az Egyesült Államok 45. elnöke.

Éppen úgy, ahogy az amerikai nemzetet, a Republikánus Pártot is megosztotta Donald Trump, aki „harmadik utasként” robbant be a politikába, de a 2016-os elnökválasztást követően varázsütésre a GOP vezetőjévé vált. A Fehér Házban töltött négy éve alatt számtalan összetűzés történt az elnök és pártjának vezető politikusai és tisztségviselői között, aztán a 2020-as választási vereség, illetve a Capitolum elleni ostrom szilárd erkölcsi alapot adott Trump párton belüli ellenfeleinek arra, hogy megszabaduljanak tőle.

A Republikánus Párt mérsékelt és centrista szárnya, az úgynevezett „establishment” azonnal temetni kezdte Trumpot a bukása után, mondván: új fejezetet kell nyitni a párt történetében, mivel az túlságosan összefonódott a korábbi elnök nevével. Ezzel szemben a Trump-párti, nemzeti érzelmű oldal úgy gondolja, hogy nélküle szinte már elképzelhetetlen az amerikai jobboldal jövője, ezért továbbra is hagyni kell, hogy fontos szerepet játsszon a párt életében.

A Trump-párti és Trump-ellenes tábor közötti törésvonal február elején mutatkozott meg leginkább a Republikánus Párton belül, amikor a korábbi elnök ellen, lázítás vádjával indított alkotmányos vádeljárás ügyében szavazott a szövetségi kongresszus. Az alsóházban 10 republikánus képviselő, a felsőházban pedig 7 republikánus szenátor voksolt a demokratákkal Trump ellen, akit végül így is felmentettek. Nagy általánosságban elmondható: ez a 17 republikánus politikus minden erejével azon dolgozik, hogy a korábbi elnököt végleg eltávolítsák az amerikai jobboldal háza tájáról.

Trump párti tüntetők a szövetségi törvényhozás épülete, a Capitolium előtt 2021. január 6-án.

A „Trumppal vagy nélküle” című háború első komolyabb áldozata George W. Bush egykori alelnökének, Dick Cheney-nek lánya, Liz Cheney befolyásos képviselő, aki szintén megszavazta Trump felelősségre vonását.

„A 2020-as elnökválasztást nem csalták el. Bárki, aki az ellenkezőjét állítja, A NAGY HAZUGSÁGOT terjeszti, hátat fordít a jogállamiságnak és mérgezi demokratikus rendszerünket”

– fogalmazott a közösségi oldalán Liz Cheney, a képviselőház republikánus frakciójának harmadik számú vezetője, aki évek óta Trump egyik legnagyobb kritikusának számít a párton belül. Az 54 éves politikus nemrég azonban annyira nekiment a korábbi elnöknek, hogy a párttársai egy frakción belüli szavazást tűztek ki szerdára, melyen arról fognak dönteni, hogy minden tisztségétől megfosszák-e Cheney-t.

Nem készült hivatalos felmérés, de a képviselő elleni voksolás vélhetően eredményes lesz, mivel Kevin McCarthy, a képviselőház republikánus párti frakcióvezetője kijelentette: „a párt végleg szakított Cheney-val”, és ő biztosan a menesztése mellett fog szavazni.

Ezzel párhuzamosan ráadásul Trump is hadat üzent Cheney-nek azzal, hogy a 2022-es félidős választásokon jelöltet állít ellene a wyomingi választókörzetében a republikánus előválasztásokon.

Liz Cheney Wyoming állam republikánus párti képviselője.

A párton belüli konfliktus másik nagyon kárvallottja a republikánusok 2012-es elnökjelöltje, Mitt Romney, aki szintén megszavazta a Trump elleni alkotmányos vádeljárást, sőt, az elnöklésének éveiben többször is fittyet hányt a pártfegyelemre, és kiszavazott a frakciójából, mert nem tetszett neki az irány, amit kijelölt számára az Egyesült Államok korábbi elnöke.

Ezzel a politikával Romney ingoványos talajra tévedt, mivel az elmúlt években folyamatosan vesztett népszerűségéből a utahi választókörzetében, és ma már úgy fest, hogy a republikánus választópolgárok többsége ellene voksolna, ha ismét megpróbálna bekerülni a szenátusba.

Romney és párja közötti konfliktus május elsején érte el a mélypontot, amikor a republikánusok utahi pártkonferenciáján a közönség több alkalommal is kifütyülte a beszéde közben. A bekiabálók közül többen is „kommunistának” és „árulónak” nevezték a veterán politikust, aki így reagált a történtekre:

„Annyit huhogtok, amennyit csak akartok. Én egész életemben republikánus voltam. Apám Michigan kormányzója volt, én pedig a republikánusok elnökjelöltje voltam 2012-ben. Erre azért remélem, hogy emlékeztek.”

Az előbb felsorolt esetek tűpontos képet adnak az amerikai jobboldal történetének egyik legnagyobb dilemmájáról: a republikánus párti szavazók többségének szemében még mindig Trump a jobboldal vezetője, de a párt mérsékelt szárnya viszont úgy gondolja, hogy a volt elnökkel képtelenek lesznek visszahódítani a demokratáktól a kongresszus két házát jövőre, szerintük ugyanis a vállalkozóból lett politikus mozgósító ereje korlátolt.

Egyelőre nem lehet megmondani, mi lesz a Republikánus Párt sorsa, de az elmúlt napok eseményei alapján nagyon úgy fest a helyzet, hogy Trump és szövetségesei fognak nyertesen kikerülni a párt lelkéért vívott küzdelemből. Szakértők szerint, ha ez a szcenárió bekövetkezik, akkor a GOP politikája végérvényesen patrióta, nemzeti érzelmű és populista fordulatot vehet.

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?