KÜLFÖLD

Jogállam: az amerikai óriáscégek zsarolással akarják megváltoztatni a választási törvényeket

A 2020-as elnökválasztást követően helyi és szövetségi szinten is parázs vita alakult ki a választási törvények módosítása körül Amerikában. Egyes tagállamok, például Georgia törvényhozása már meg is változtatta a voksolásra vonatkozó szabályokat, ami nem aratott osztatlan sikert. A civil szervezetek rasszizmust kiáltottak, a Demokrata Párt farzsebében lévő óriásvállalatok pedig arcpirító zsarolással próbálják elérni a módosítás visszavonását. A Delta légitársaság, valamint a Coca-Cola is azzal fenyegetőzik, hogy kiszervezi bizonyos termelési részlegeit az államból, ha nem teljesítik a követeléseiket.

A tavalyi amerikai elnökválasztás óta eddig az USA 50 tagállamából 43-ban nyújtottak be választójogi reformokról szóló törvényjavaslatokat a helyi törvényhozásokban. A republikánusok szerint szigorítani kell a voksolással kapcsolatos szabályokon, hogy elejét vegyék a lehetséges visszaéléseknek és csalásoknak. Ezzel szemben a demokraták úgy gondolják, hogy a törvények radikális lazítására van szükség, hogy kiszélesítsék a szavazáshoz való hozzáférhetőséget.

Ahogy arról a korábban beszámolt, a demokraták által uralta szövetségi törvényhozás március elején szavazta meg a választási rendszer alapos átalakításáról szóló, H. R. 1-ként is emlegetett törvénytervezetet, amely egyebek mellett enyhítené a szavazásra jogosultakkal szemben támasztott jogi feltételeket, kibővítené a választói regisztrációt és felgyorsítaná a börtönből szabadult bűnözők szavazáshoz való hozzáférését.

A szövetségi szintű kongresszus egyik házában sincs többsége a republikánusoknak, akik jobb híján az állami törvényhozásokban próbálják érvényesíteni az érdekeiket. Georgiában például már el is fogadták a választási szabályok átalakításáról szóló törvényt, amit múlt hét csütörtökön iktatott be Brian Kemp, az állam jobboldali kormányzója.

Georgia republikánus párti kormányzója, Brian Kemp aláírja az állam új választási törvényét. (Forrás: Twitter, Brian Kemp)

„A tavalyi novemberi választások után, mint sokan közületek, tudtam, hogy jelentős reformokra van szükség az államunk választási rendszerében”

- mondta Kemp, aki ezzel arra utalt, hogy az elnökválasztás alkalmával Georgia volt az egyike azoknak a „billegő” tagállamoknak, ahol gyanúsan sokan szavaztak levél formájában, melyeknek az összeszámolása majdnem két hetet vett igénybe, és emiatt sok esetben felmerült a csalás gyanúja.

Ennek megfelelően az új törvény csak indokolt esetben teszi lehetővé a levélszavazást, csökkenti a levélszavazatok leadására használd ”drop box-ok„ számát, melyeket jobban ellenőriznek majd és kötelezővé teszi a fényképes igazolvánnyal történő hitelesítést, az eddigi aláírásos rendszer helyett. A jogszabály emellett betiltja, hogy a választókörzetek előtt sorba álló választópolgároknak élelmiszert osszanak a magukat jogvédőnek mondó civil szervezetek aktivistái, nehogy ezzel befolyásolhassák őket a döntésükben.

A törvény szentesítése után a Demokrata Párt azonnal vad fröcsögésbe kezdett. Joe Biden amerikai elnök például ”anti-amerikainak„ és ”betegnek„ nevezte az új választási szabályokat.

”Ez a törvény, mint oly sok más törvény, amelyet a republikánusok az ország egész területén, az állami törvényhozásokban hoznak, nyilvánvaló támadás az alkotmányunk és a választás integritása ellen„

- fogalmazott a 78 éves kormányfő, aki kijelentette: utasítani fogja az Igazságügyi Minisztériumot, hogy minden eszközt vessenek be a törvény ellensúlyozása érdekében.

Joe Biden mellett a Soros György által támogatott, magukat jogvédőnek mondó civil szervezetek is akcióba lendültek: eddig 12 polgárjogi csoport jelezte, hogy közösen fognak szövetségi pert indítanak a georgiai választási törvények átdolgozásáról szóló tervezet miatt, mivel szerintünk az új szabályok megnehezítik a színes bőrű szavazók, az új állampolgárok és a vallási közösségek„ számára a voksolást.

Az új választási törvény elleni demonstráció Georgia állam törvényhozásának épülete előtt. (Forrás: Reuters)

Egy törvény jogi úton történő felülvizsgálata teljesen normális folyamat egy olyan fejlett jogállamban, mint az Egyesült Államok, de a módosítását célzó óriásvállalati zsarolásról már nem mondható el ugyanez. Pedig Amerikában pont ez történik: a georgiai székhelyű Delta légitársaság és a Coca-Cola is nyílt levélben utasította el az állam új választási törvényét, és utalás szintjét kilátásba helyezték bizonyos termelési egységek kiszervezését az államból, ha a helyi törvényhozás nem módosít a nemrég elfogadott szabályokon. (A két cég együttesen több százezer embert foglalkoztat Georgiában, tehát a zsarolási potenciáljuk igen magas.)

Ed Bastian, a Delta vezérigazgatója egy nyílt levélben „elfogadhatatlannak” nevezte az új jogszabályt, és azt mondta: ”a törvény azon a hazugságon alapszik, hogy a 2020-as elnökválasztást elcsalták.„

A dollármilliomos üzletember kijelentése után a Demokrata Párt Országos Bizottságágának elnöke nyíltan politikai nyomás alá helyezte a légitársaságot. Jaime Harrison azt írta a közösségi oldalán, hogy ”oké Delta, megváltoztattad a hangnemedet... ez jó! Következő lépésként változtassuk a szavakat cselekvésre. Mit fog tenni a cég ennek a kérdésnek a kezelésére?„

A légitársaság nyílt támadásától Georgia vezetése nem hátrált meg. A déli állam republikánus többségű képviselőháza az agresszióra válaszul megszavazta annak a törvénynek az eltörlését, melynek köszönhetően a Delta adókedvezménnyel juthatott kerozinhoz az elmúlt közel egy évtizedben.

Ed Bastian, a Delta légitársaság vezérigazgatója. (Forrás: AP)

A Delta légitársaság kiállásával szinte egy időben Georgia második legnagyobb foglalkoztatója, a Coca-Cola Company is élesen kritizálta az új választási törvényt. Az üdítőgyártó vállalat vezérigazgatója, James Quincey a törvények módosítására szólított fel, és azt mondta, hogy ”a cége nem támogatja ezt a jogszabályt, mivel az megnehezíti az emberek számára a szavazást, nem pedig megkönnyíti.„

Egyes piaci szakértők szerint a Coca-Cola Company és a Delta légitársaság nem valamiféle belső erkölcsi iránytű miatt kezdett zsarolásba és szólalt fel a választási törvény ellen, hanem pusztán üzleti megfontolástól. A két óriásvállalat vélhetően attól tartott, hogy jól szervezett, radikálisan baloldali csoportok bojkottot hirdetnek a termékeik és szolgáltatásaik ellen, ha csöndben maradnak. Ez pedig komoly anyagi veszteséggel is járhatott volna számukra.

Azt már csak említés szintjén jegyeznénk meg, hogy az amerikai sportélet szereplői is vegytiszta zsarolásba kezdtek. A Boston Globe ugyanis arról számolt be, hogy Észak-Amerika első osztályú profi baseball bajnoksága (MLB) fontolóra vette, hogy a Georgia fővárosába, Atlantába tervezett ”All-Star„ mérkőzést áthelyezik máshova az új választási törvény miatt.

Lassan, de biztosan ráadásul Hollywood baloldali nagyágyúi is aktivizálják magukat: a Star Wars-filmekből ismert Mark Hamill például már bejelentette, hogy a továbbiakban nem hajlandó Georgiában forgatni.

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?