kulcsár edina
Románia 400 millió euró hitelt kapott a Világbanktól a koronavírus-járvány megfékezésére azon rendkívüli hitelprogram keretében, amelyet a tagországok 48 órán belül igénybe vehetnek egészségügyi és természeti katasztrófahelyzetek esetében – közölte pénteken a Világbank.
Románia kész feltétel nélküli hitelmegállapodásokat kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), hogy célirányzott intézkedéseket hozzon a gazdaság megsegítése érdekében – jelentette ki Florin Citu román pénzügyminiszter hétfőn a Bloombergnek adott interjúban. A pénzügyminiszter szerint a román kormánynak szándékában áll felhasználni a Világbankkal korábban kötött 500 millió euró értékű hitelmegállapodást is. Citu leszögezte, hogy ezeknek a hitelmegállapodásoknak – a szokványos szerződésekkel ellentétben – nem lennének feltételeik, így a nemzetközi pénzintézetek például nem követelhetnek strukturális reformokat a hitelért cserébe. Florin Citu elmondta: a román kormány legfőbb feladata, hogy az emberek idejében megkapják a bérüket, a nyugdíjukat és a munkanélküli segélyt. Romániában jelenleg 500 ezerre becsülik a koronavírus-járvány miatt állásukat vesztettek számát (ez a szám megegyezik az Ausztriában mért adattal), de a kormány arra számít, hogy egy hónap múlva egymillió állás nélküli lesz Romániában. Citu közölte, az idei államháztartási hiány több mint 6 százalék lesz a román GDP-hez mérten az eredetileg tervezett 3,6 százalékhoz képest.
Tatjána Proszkurjakova, a Világbank Romániáért és Magyarországért felelős vezetője közölte, hogy a nemzetközi pénzintézet készen áll hosszú távon is támogatni Romániát, hogy sikeresen kilábaljon a válsághelyzetből.
A Valutaalap hétfőn megjelent elemzése szerint „egy egész Európát érintő gazdasági recesszió finom kifejezés arra, ami ránk vár”. Vagyis a koronavírus-járvány gazdasági hatásai sokkal rosszabbak lesznek a 2008-2009-es gazdasági válság során tapasztaltaknál is. Az IMF szerint minden egyes hónappal, amíg a nem létfontosságúnak tartott szolgáltatók zárva tartanak, az adott ország gazdaságának GDP-je 3 százalékkal csökken, és ehhez még hozzájönnek egyéb súlyosbító tényezők, valamint a válság tovább gyűrűzésének hatásai is.
Az IMF szerint az EU-tagállamok gazdasága általában sokkal jobb helyzetben van a világ átlagához képest, és az eurózóna-tagság is nagyobb biztonságot jelent. Ugyanakkor további intézkedések nélkül súlyos problémák várnak a tagországokra. Az IMF közleménye kiemeli: az európai országoknak agresszív, merész és átfogó választ kell adniuk a válsághelyzetre. A Valutaalap ezért a 189 tagország hozzájárulásával kedden reformot fogadott el, amelynek értelmében a következő években 1 trillió dollárra emelik a szervezettől lehívható hitelkeretet.