kulcsár edina
Magyarország az EU ambiciózus klímacéljaival egyetért, de e célok elérésének nem lehet következménye az energia- és élelmiszerárak emelkedése – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.
A politikus sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a teljes karbonsemlesség elérése 2050-re szinte vállalhatatlan terheket jelentene, ezért ennek költségeihez az uniónak hozzá kell járulnia.
E cél teljesítése 50 ezer milliárd forintba kerülne Magyarországnak, ami azt jelenti, hogy mindenkire minden évben 170 ezer forint kiadás jutna – közölte. Hozzátette: ilyen költségeket a magyar állampolgárok nem tudnak vállalni.
Gulyás Gergely kiemelte: azt is egyértelművé kell tenni, hogy atomenergia nélkül nem érhető el a klímasemlegesség célja, továbbá a szennyező fizet elvét is rögzíteni kell.
Kitért rá: hosszú távon is meghatározók a ma kezdődő uniós csúcson születő döntések, mert a bizottság új elnöke klímaügyben előremutató kezdeményezéseket tett.
Senki sem vitathatja, hogy a klímakérdés jelenleg az egyik legfontosabb kérdés Európában és a világban, az EU-nak és az unió tagállamainak mindent meg kell tenniük, hogy gazdasági, környezeti és demográfiai szempontból fenntartható legyen a földrész és a világ – mondta.
Magyarország ellen boszorkányüldözés zajlik
Nem lehet kettős mérce abban a kérdésben sem, hogy milyen formában zajlik a Magyarországgal szembeni, 7-es cikk szerinti eljárás – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. Emlékeztetett, kedden Brüsszelben a hetes cikk szerinti eljárás miatt ismét meghallgatták Magyarországot.
A tárcavezető kifogásolta, hogy a sajtóban megjelent kiszivárogtatások szerint a magyar kormány ellenezte, hogy a meghallgatás nyilvános legyen. Ezzel szemben a kormány érdeke mindig is a legnagyobb nyilvánosság volt – jelentette ki.
Emlékeztetett: az első meghallgatást követően a Twitteren keresztül értesültek arról, hogy annak jegyzőkönyve nyilvánosságra került, miután a főtitkárság egy magánszemélynek – egy a CEU-n oktató vendégprofesszornak – kiadta, és ő nyilvánosságra hozta. Ezt akkor kifogásolták, mert az ilyen dokumentumoknak van egy egyeztetési fázisa, amelyben a tagállam észrevételt tehet, és ennek határidejét sem várta meg a főtitkárság – közölte. Gulyás Gergely hangsúlyozta: ezt követően számon kérni, hogy a magyar kormány egy államtitkára a saját véleményét rögzítve Twitteren tudósít a meghallgatásról, a kettős mérce megnyilvánulása – amelyet Magyarországgal szemben szokássá vált alkalmazni –, és az uniós tagállamok közötti lojális együttműködés elvét is sérti.
Azt mondta: az új Európai Bizottság az új kezdet lehetőségét is hordozza, de ezeken a meghallgatásokon azt látni, hogy néhány tagállam képviselői a különböző, Soros György által támogatott szervezetek dokumentumaiból olvastak fel. Ha kizárnák ezeket a véleményeket, alig hangzana el bármilyen ellenérv a magyar állásponttal szemben.
A miniszter közölte: továbbra sem látják a jogi értelmét az eljárásnak, Magyarország és Lengyelország ellen boszorkányüldözés zajlik, ellentmondva az uniós szerződéseknek.
A Gothár-ügy nem maradhat következmények nélkül
Gothár Péter rendező zaklatási ügye nem maradhat következmények nélkül – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlamentben szerdán elfogadott kulturális tárgyú törvénymódosításról szólva. Gulyás Gergely kifogásolta egyúttal, hogy annak a színházigazgatónak „a haja szála sem görbül”, aki a Gothár-ügyet egy éven keresztül eltussolta.
A kulturális tárgyú törvénymódosítást úgy kommentálta: a színházak művészeti szabadságába nem történhet beavatkozás. Ha viszont egy önkormányzati fenntartású színház jelentős közpénzt szeretne kapni a központi költségvetésből, akkor az államnak szerződést kell kötnie az érintett fenntartóval – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint ez a színházak érdekében is áll, mert ebben biztosítható a hosszú távú finanszírozás.
Megjegyezte azt is, hogy az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat „sok mindent nem tartalmazott” a parlamenti benyújtás előtt a balliberális sajtóban kiszivárgott „állítólagos minisztériumi anyagból”, amely miatt pedig még tüntetést is hirdettek.
Gulyás Gergely kérdésre közölte: ha születik megállapodás egy önkormányzat és a kabinet között, akkor az a színházigazgató kinevezésére is kiterjedhet, de „vétójogról nincs szó”.
Van „kórházstop” Budapesten vagy nincs?
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának esedékes ülésén felmerülő lehetséges témákra vonatkozó kérdésre Gulyás Gergely azt válaszolta: a kormány nem harcolni, hanem együttműködni szeretne Budapest vezetésével, ezért nem készül parázs vitákra a tanácsban.
Szeretné ugyanakkor, hogy néhány ügyben a főváros tegye egyértelművé az álláspontját. Így például arról, hogy támogatja-e vagy sem a dél-budai szuperkórház megépítését, van-e „kórházstop” Budapesten vagy nincs. Szerinte egyébként az M1-es és az M7-es autópálya találkozási pontjánál nehéz jobb helyszínt találni a szuperkórháznak. A Fővárosi Nagycirkusz felújítása ügyében szintén várják Budapest álláspontját – tette hozzá.
Az állatkerti biodómra vonatkozó kérdésre azt válaszolta: úgy tudja, biztosított a pénzügyi háttere a beruházásnak, a kormány korábban két döntést hozott az ügyben, egyszer 23, majd további 16-17 milliárd forintot adott.
A Dél-Budára tervezett új Duna-híd ügyében közölte: ha a főváros új helyszínt tartana alkalmasnak, azt meg kell vitatni, de szerinte a forgalmi adatok alapján jó a híd korábban kijelölt helye.
Tisztogatás folyik a fővárosi cégeknél Egyes fővárosi cégvezetők leváltására a miniszter úgy reagált: „van tisztogatás”, de a főváros döntése, hogy melyik vállalata élére kit nevez ki. Azt is mondta, hogy vagy káderhiány miatt, vagy „a múlt erőinek” túlzottan komoly befolyása miatt, de a 2002 és 2010 között leszerepelt, „az országot tönkre tevő és csődbe vivő panoptikumból szereztek szakembereket” a fővárosban.