Már 100 fölött idén Svédországban a terrorcselekmények száma

Szabályos bandaháborúk dúlnak, egymást követik a robbantásos merényletek.

A bűnbandák aktívan részt vesznek a drogkereskedelemben is , ami miatt a területháborút kiegészíti a drog okozta halálesetek számának félelmetes emelkedése.

A rendőrség adatai szerint az országba érkező migránsok elfoglalták az ország drogpiacát, ami megkérdőjelezni látszik a bevándorlást támogató kormány politikáját az állampolgárok szemében. Nem meglepő tehát, hogy a populistának bélyegzett Svéd Demokraták Párt a felmérések szerint egyre nagyobb népszerűségnek örvend, hiszen programjában a bandaháborúkat kívánja felszámolni és gyökeresen megváltoztatni a „migrációs politikát, ami nem működött és az integrációs politikát, ami csak rontott a helyzeten”, mondta Jimmie Akesson a párt vezetője.

Az Aftonbladet beszámolója szerint a Demoskop közvélemény-kutatása arra jutott, hogy a megkérdezettek 24 százaléka szavazna a Svéd Demokratákra, míg csak 22 százalék a jelenlegi szociáldemokrata kormányra, ami eddig egy elképzelhetetlen fordulat a svéd politikában.

A párt már régóta kiáll a tömeges migráció ellen, és a bandaháborúk megállítására valamint a közbiztonság megteremtésére alapozta politikáját, amiért a rendőrség is régóta könyörög a kormányzatnak. A Svéd Demokraták azt is felvetették, hogy a katonaság segítségével állítsák helyre a közrendet. „Egyre több ember tapasztalja ezeket a problémákat a mindennapi életében. Így lettünk hiteles alternatíva”, fogalmazott Akesson.

Októberben egy éjszaka leforgása alatt, csak Stockholmban, három robbantásra került sor. Ekkor – többszöri próbálkozás után – egy szír ortodox keresztény templomot is fel akartak robbantani a vélhetően muszlim migráns támadók, de szerencsére nem jártak sikerrel.

Az egyik robbantásra a főváros Vaxholm nevű elővárosában, a másikra közvetlenül Stockholm belvárosában, a harmadikra pedig egy szír (vagy asszír) keresztények lakta negyedben került sor.

A most megtámadott szír keresztény templom ellen ebben az évben már végrehajtottak két merényletet. Az elkövetők vélhetően muszlim migránsok lehetnek, akik még Svédországban sem hagyják, hogy az üldözés elől menekülő keresztények biztonságban élhessenek.

2019. január 1. és június 1. között több mint 100 robbantásról érkezett bejelentés, ami jelentős emelkedés a 2018 ezen időszakához viszonyított 70-hez.

A tavalyi évben hozzávetőlegesen 160 robbantásos merényletet sikerült meghiúsítaniuk a svéd hatóságoknak, az idei évről pedig még nem állnak rendelkezésre statisztikák.

2018 előttről sincsenek adatok, mert a jelenség annyira újnak számít Svédországban, hogy korábban a hatóságok nem foglalkoztak dokumentációjukkal, hiszen nagyon ritkán voltak robbantásos merényletek.

Wilhelm Agrell, a Lundi Egyetem professzora arról beszélt a Spectatornak, hogy szerinte a helyzet annyira súlyossá vált, hogy veszélybe került a svéd állam területi integritása.

A professzor véleménye alapján, Svédországban már nem lehet a hagyományos értelemben vett állami erőszak monopóliumról beszélni, ezért a különböző bűnbandák egymás között igyekszenek rendezni a vitás kérdéseket, ami gyakran erőszakos összetűzésekben csúcsosodik ki.

Wilhelm Agrell szerint

a kialakult helyzet egyre inkább a terrorizmushoz hasonlítható.

A svéd katonai akadémia, a Nemzetvédelmi Egyetem új jelentése alapján, a családi alapon klánokba szerveződő bűnbandák tevékenysége a migránsok lakta negyedekben különös mértékben veszélyt jelent a közbiztonságra. Ezekben a no-go zónaként működő negyedekben párhuzamos társadalmak alakultak ki, a svéd állam befolyása és jelenléte pedig fokozatosan csökken.

A migránsok lakta no-go zónákban idén 45 olyan fegyveres támadásra került sor, amelyek halálos áldozatokat is követeltek.

A Dagens Nyheter című svéd napilap statisztikákra hivatkozó cikke szerint a robbantásos merényleteket elkövető támadók 91 százaléka első- vagy másodgenerációs migráns.

Néhány évtizede a nyugat-európai államok közül Svédországban volt az egyik legalacsonyabb a bűnözés, ma az egyik legmagasabb.

Idén a legjelentősebb robbantás egy egyetemi központban, Linköpingben volt, ahol két lakóépületben összesen 250 lakás vált romhalmazzá.

A Svédországot irányító a szociáldemokrata-zöld kormánykoalíció az utóbbi hónapokban ugyan tett néhány bátortalan lépést a robbanásos támadások és lövöldözések megelőzése érdekében, de ezek nem igazán bizonyultak elég hatékonynak.