Márki-Zay: nem lett volna szabad kiírni a Gyurcsányt buktató vizitdíjról szóló népszavazást

Márki-Zay Péter leépítené az egészségügyi ellátórendszert. A baloldal miniszterelnök-jelöltje tavaly ősszel beszélt arról, hogy a járóbeteg-ellátásban támogatja az egészségügyi intézmények centralizálását, vagyis azt, hogy több intézményből csak egy maradjon meg, a többit pedig megszüntessék – emlékeztet szerdai cikkében az Origo. – idézett a lap Márki-Zay tavaly ősszel elmondott beszédéből. A portál szerint a baloldal miniszterelnök-jelöltje ezt annak kapcsán mondta, hogy támogatja az egészségügyi intézmények centralizálását.

Gyurcsány-féle ötlet

A hódmezővásárhelyi polgármester ebben a kérdésben is a 2010 előtti balliberális kormányzatok politikájához kísértetiesen hasonló nézeteket vall. Az Origo emlékeztet: köztük az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet. Gyurcsányék emellett több kórházban számolták fel az aktív ellátást, és úgynevezett elfekvőket alakítottak ki. Az aktív kórházi ágyak számát a baloldali vezetés összesen 16 ezerrel csökkentette. A 2010 előtti baloldali kormányok alatt összesen több mint 650 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből. A közvetlen betegellátásból megközelítőleg 250 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alapból pedig majdnem 400 milliárd forintot vettek el.

Az egészségügy fizetőssé tétele is visszatérő elképzelés a baloldalon

A portál felidézte azt is: Márki-Zay egy 2018 márciusi kampányfórumon arról beszélt, hogy a szerinte rossz mai állapotokon „csak egy drasztikus magánosítás segíthet”. Ez azzal járna, hogy profitorientáltan működnének az egészségügyi intézmények, szemben a jelenleg működő állami fenntartással és ezzel együtt felelősséggel. Az MSZP–SZDSZ-kormány Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc vezetésével ugyancsak tervbe vette a privatizációt. Előbbi miniszterelnöksége idején, 2003 júniusában olyan törvényt nyújtottak be az Országgyűlésnek, amely meghatározott feltételek mellett lehetővé tette volna a magántőke kisebbségi tulajdonosként való bevonását az egészségügy üzemeltetésébe.

Márki-Zay a vizitdíj és a kórházi napidíj kérdésében is a gyurcsányi politikát követné

Emlékezetes, a Gyurcsány-kormány keresztülvitte például a laborszolgáltatás, az étkezés, a betegszállítást, a vagyonkezelés és az üzemeltetés kiszervezését is. Utóbbi kapcsán több önkormányzat is nehéz helyzetbe került 2010 előtt, amikor privatizációs szerződést kötöttek magáncégekkel – mint például a Hospinvesttel – a helyi kórház üzemeltetésére, majd a vállalatok csődbe mentek és hatalmas adósságot hagytak a helyhatóságokra, s utólag kifizettették a településekkel az intézmények fejlesztési költségeit is – idézi fel az Origo. – teszik hozzá. Mint írja: egy 2019-es Facebook-videójában az Alkotmánybíróságot bírálta a baloldal miniszterelnök-jelöltje, amiért az átengedte a Fidesz által kezdeményezett, szociális népszavazás kérdéseit. Emlékezetes: az érvényes referendumon a voksukat leadó magyarok több mint négyötöde döntött úgy, hogy nem kérnek a Gyurcsányék által bevezetett újabb sarcokból. „Láss csudát, Márki-Zay Péter jobbkeze, Kész Zoltán, aki amikor a főnökkel külföldre utazik, azt sem tudja, kivel fognak találkozni, 2021 óta Veszprémben a VeszLife Magánklinika ügyvezetője” – írja Facebook-posztjában Varga-Damm Andrea egykori jobbikos, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki szerint mindez azért érdekes, mert „minap Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy a magánegészségügy jó, és szívesen alakítaná át Magyarország egészségügyi ellátó rendszerét magánegészségügy alapon”. Varga-Damm, mint írja, először nem értette hogy miként jön ez most ide, miután Magyarországon a polgárok nagyon sok pénzt fizetnek azért, hogy az állami egészségügyet igénybe vegyék, de nem sok időbe telt, hogy megtudja, „mi mozgatja ezt a szálat”. Szerinte inkább az állami egészségügyet kellene fejleszteni. „Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet, nincs olyan, hogy ingyenes egészségügy, ez egy illúzió” – hangoztatta Márki-Zay Péter egy korábbi interjújában. A Hírcentrum által szemlézett tavaly nyári beszélgetésen, amelyet Vona Gábor készített az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltjével, Márki-Zay így fogalmazott: „A szomorú igazság az, hogy minden üzlet. Mert ahol nem üzlet, ott tönkrementek. Afrikában találták azt, hogy azok a rendszerek, ahol ingyenes egészségügy volt, ott borzasztó rossz állapotok voltak, haltak meg az emberek, és a többi. Ahol fizetős egészségügyet vezettek be ott viszont jól működött. Tehát olyan nincs, hogy ingyenes egészségügy akkor, amikor például hálapénzzel fizetnek az emberek, meg zsebbe fizetnek. Maga a modell, amit ideálisnak látok az egy egybiztosítós, versengő egészségügyi modell.”

Gyurcsányi példa

A Hírcentrum felidézte Gyurcsány Ferenc 2006-os beszédét, amelyet a Bajcsy-Zsilinszky Kórház új épülettömbjének avatása előtt mondott: Az akkori miniszterelnök azt is elmondta: „Nyitott egészségipart kell építeni, gazdag kliensekkel. Amíg csak a közepesen szegény és közepesen gazdag társadalom van jelen vásárlóként a rendszerben, addig az orvosok nem tudnak drágább, több, jobb szolgáltatást eladni. Biztosításalapúvá kell tenni a rendszert, és ki kell nyitni a rendszert, hogy Európának is szolgáltatást tudjon nyújtani” – fogalmazott Gyurcsány.