A külföldieket hazaszállító járatok most sem álltak le – közölte hírszerzési információkra utalva Zaryn a PAP lengyel hírügynökséggel.
Lehetségesnek mondta ugyanakkor, hogy a fehérorosz hatóságok bizonyos, “jól kiválogatott migránscsoportot” hagynak országuk területén, ezeket a személyeket pedig huzamosabb ideig a lengyel határ destabilizálásához fogják felhasználni.
Megerősítette, hogy a lengyel-fehérorosz határon az utóbbi napokban csökkent a határsértési kísérletek száma. Ezt a helyzetet viszont úgy értelmezte, hogy Minszk most taktikát vált, és “araszoló destabilizálásra” törekszik majd úgy, hogy a közös határvonal különféle helyeire kisebb migránscsoportokat irányít.
Zaryn felidézte azokat az egyre szaporodó eseteket is, amikor a migránsokat a határostromokban eddig támogató fehérorosz egyenruhások önmaguk jelennek meg a kerítésnél, a lengyel oldalon felállított lámpákba lövöldöznek, hanggránátokat dobálnak a lengyel határőrök felé.
Kedd délelőtt a lengyel határőrség két, mintegy harminc-harminc fős migránscsoport erőszakos határátkelési próbálkozásáról számolt be. Az év elejétől hozzávetőleg 40 ezer határsértési kísérletet tartanak számon.
Lengyelország a jövő év közepéig 5 méter magas acélfalat emel a Fehéroroszországgal közös határszakaszon a jelenlegi drótkerítés mellett. A határ menti térségben szeptember elejétől rendkívüli állapot van érvényben, az ehhez kapcsolódó intézkedések nagy részét, köztük a belépési tilalmat, a múlt héten belügyminiszteri rendelettel meghosszabbították.
A lengyel határőrök támogatására kivezényelt, mintegy 12 ezer katonát a múlt héttől 155 brit és 150 észt katona segíti. Keddi információk szerint Csehország 150 katonát küldene Lengyelországba, amennyiben az erről szóló kormányfői kezdeményezést a parlament is támogatja majd.
Észtország katonákat vezényelt a lengyel–fehérorosz határra
Az észt katonák az ideiglenes szögesdrótkerítés építésében és javításában segítenek a lengyel egységeknek, ugyanis a lengyel–fehérorosz határon hónapok óta rendkívül feszült a helyzet, miután több száz illegális migráns erőszakkal akar bejutni Fehéroroszországból Lengyelországba – számolt be az M1 Híradója.
Lengyelországban is egyértelművé vált, hogy 2021-ben lehetetlen az országhatárokat kerítések nélkül védeni. Bende Balázs, a közmédia vezető külpolitikai szerkesztője, aki nemrég a lengyel– fehérorosz határon kialakult konfliktusról tudósított, azt mondta: a lengyelek több mint száz kilométer hosszan szögesdrótkerítést építenek, amitől azt várják, hogy megállítja a migrációs nyomást Fehéroroszország irányából.
Különleges határvédelmi művelet kezdődött Ukrajnában néhány napja a belarusz határnál. A cél a térség védelmének növelése, mert szakértők szerint az illegális migránsok Ukrajna irányába indulhatnak el. Az ukránok 8500 katonát, határőrt és rendőrt vezényeltek a határra. Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója az M1 Ma Reggel című adásában elmondta, hogy: Ukrajnának nem hiányzik egy újonnan megnyíló frontvonal.
Mindaz, ami a lengyel-fehérorosz határon történt, bizonyos szempontból felértékelte az ukrán határszakaszt is.
A hibrid háború újabb fejezete kezdődhet az ukrán határon
A tanácsadó kiemelte, Ukrajna nyugati orientációja, valamint az, hogy az amerikaiak hatékony támogatását élvezi, míg Fehéroroszország Oroszország stratégiai szövetségese, egy újabb hibrid háborús színteret jelent, tehát a biztonságpolitikai kockázatok tovább nőhetnek.
Látni kell azt is, hogy Magyarország sincs túl messze a térségtől, valamint a lengyeleken túl, ezen az újabb kritikus határszakaszon már Szlovákia és Románia is érintett lehet, tehát így már négy európai uniós és NATO-tagország számára jelenik meg a migránsok jelentette probléma a határon – hangsúlyozta a tanácsadó.
Ez Magyarország számára azt is jelenti, hogy a déli határszakasz, valamint a kerítés nélkül is jól működő román határ mellett újabb szakaszok védelmére kell koncentrálni.
Horváth József kiemelte, a magyar-ukrán határon amúgy is feszült a helyzet a kárpátaljai magyar kisebbség miatt, így akár Ukrajna át is engedheti a migránsokat Magyarországra. Hozzátette, hogy egy incidens esetén Ukrajna negatív példa is lehetne a migránsokkal való bánásmód miatt. Ez nyilván komoly fejtörést okoz Ukrajnában, ahol ráadásul a Krímben és a Donbasszban kialakult válság is nehezíti a helyzetet.
Ukrajnának nem hiányzik egy újonnan megnyíló frontvonal
A biztonságpolitikai tanácsadó szerint ez az újabb frontvonal sok lenne Ukrajnának, és szórványosan már vannak áttörési kísérletek az ukrán határon. Megoldás lehetne, ha a migránsok repülővel visszatérnének például Irakba, de ennek reális esélye nincsen, sokan szeretnének inkább átjutni Ukrajnába, majd 3-4 országon keresztül Nyugat-Európába.
Az illegális embercsempészek számára sajnos ez egy újabb üzletet jelenthet.
Ukrajna számára most kiemelten fontos a határ élőerővel való megerősítése, valamint aktív felderítő elrendelése annak tisztázására, van-e olyan mozgás, amely az ukrán-fehérorosz határra irányul. Néhány ezer ember is komoly kihívást jelenthet Ukrajnának.
Az NGO-k tengeri migránsfuvarozása nem probléma, Lukasenka migránsreptetése az
Mindeközben Vlagyimir Putyin úgymond nyerő pozícióból szemléli a helyzetet, mivel Oroszország nincs a frontvonalban, az orosz külügy ki is használta a helyzetet, és számon kérte az EU-t, hogy ha például a nem kormányzati szervezetek, az NGO-k esetében nem probléma az, hogy a tengeren át fuvarozzák a migránsokat az európai kikötőkbe, akkor miért probléma az, ha Minszk is ezt teszi? Nyugat-Európa számára mindenképpen kínos a felvetés, és uniós szinten nem is várható, hogy megoldást találjanak erre.
Horváth József szerint nincs sok remény egy EU-fehérorosz tárgyalásra, inkább azt tartja valószínűnek, hogy háttérmegállapodások születhetnek, leginkább Németország közreműködésével, hasonlóképp ahhoz, amikor Merkel leköszönő német kancellár egyeztetett az ügyben.
