Rejtély, hogyan tüntette el a holttestet a Fejér megyei gyilkos

Újra tárgyalták a székesfehérvári törvényszéken azt a gyilkossági ügyet, ami még 2010-ben történt Mezőfalva-Szőlőhegyen. A vádirat szerint a rossz anyagi körülmények között élő vádlott munkája során ismerkedett meg későbbi áldozatával, aki segítségét kérte a férjétől való különköltözésben. Kezdetben jó viszonyt ápolt új ismerősével, aki rendszeresen segítette mindennapi életében, így ismerhette meg a nő anyagi helyzetét, bankkártyájának helyét és a PIN kódját is. A férfi 2010. május közepén határozta el, hogy a nőt megöli és

megszerzi az életbiztosítása után járó pénzt és nyugdíjat.

El is tervezte a gyilkosságot: 2010. május 18-ról 19-re virradó éjszaka a bejárati ajtót kifeszítette, és egy használaton kívüli asztallábbal az ágyban alvó asszonyt addig ütötte, amíg az bele nem halt sérüléseibe. A testet ágytakaróba csavarta, és állítólag ismeretlen helyen elásta. Viszont a holttest idáig nem került elő.

Az elásás viszont csak az egyik verzió volt. A rendőrök a nyomozás során több alkalommal próbálták megtalálni a holttestet, a gyanúsított ugyanis többször változtatta mondandóját:

egyszer azt adta elő, hogy a Dunába dobta, máskor azt, hogy elásta.

A búvárok keresték is a megjelölt folyami szakaszon, keresőkutyák is próbáltak a nyomára jutni egy ingatlanban. Sikertelenül.

A Fejér Megyei Hírlap szerint nem volt könnyű helyzetben a törvényszék, amely első fokú ítéletében emberölésben és kifosztásban állapította meg a férfi felelősségét, ugyanis nem lehetett bizonyítani előre kiterveltséget, sem a nyereségvágyat. A vádlott védekezése egyébként az volt, hogy a veszekedés során ő ellökte a rátámadó nőt, aki a fejét az asztal sarkába ütötte.

Az elsőfokú bíróság természetesen kiemelt jelentőséget tulajdonított az igazságügyi orvos-és nyomszakértői véleményeknek, a szakértők az eseménysorra vonatkozó következtetéseiket a falra fröccsent vérnyomokból, illetve az ágyon talált vérfolt alapján vonták le. A szakvélemények nyomán a bíróság szerint a védekezés megdőlt:

a halálos sérülések nem keletkezhettek úgy, ahogy a férfi előadta.

Első fokon 9 év börtönt és 10 év közügyektől eltiltást kapott halmazati büntetésül, viszont enyhítésért fellebbezett, most emiatt tárgyalták újra az ügyet. Az ítélőtábla határozata alapján még teljesebb körben kell tisztázni és vizsgálni a tényeket, hiszen ez azon ritka esetek egyike, amikor az ölés legfontosabb bizonyítéka, az elkövetés jeleit, a halál okát hordozó holttest hiányzik.