Orbán Viktor: Ez a migráció és a járványok kora

Migráció és járványok kora – ezzel a címmel tette közzé közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök azt a videót, amelyben nyomatékosította, hogy virágcsokrokkal, plüssmacikkal és fogadóbizottságokkal nem lehet megvédeni a határt, a határra rátámadó, a kerítésen átjutni akaró migránsokat pedig meg kell állítani.

Orbán Viktor elmondta, hogy napi bejelentéseket lát arról, hogy rátámadnak a migránsok a rendőrökre meg a katonákra, akiknek köszönettel tartozunk, hogy megvédik a határt.

A miniszterelnök szerint el kell mondani, hogy a határra rátámadó, a kerítésen átjutni akaró migránsokat meg kell állítani. Tehát nem lehet menedzselgetni intézményeket, hanem azt kell mondani: az az elvárásunk a rendőreinkkel és a katonáinkkal szemben, hogy védjék meg a határt. És utána ezt a parancsot be kell tartatni, végre kell hajtatni, ellenőrizni kell, és ha kell, meg kell ismételni – hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette, hogy

a mostani világ, amiben élünk, ezt a lágy, puhány, uniszex megközelítést a politikai világban sajnos használhatatlanná tette. Járványok és migrációk korát éljük. Nyugaton bizonytalanság van, ez adja a különbséget ma a politika természetrajzát illetően Nyugat-Európa és Közép-Európa között.

Budapesten tárgyalnak kedden a V4-országok kormányfői a migrációról. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt kezdeményezte a V4-ek kormányfőinek találkozóját.

A főbb migrációs útvonalakon továbbra is emelkedik az Európába irányuló illegális határátlépések száma, a migrációs nyomás legjelentősebb, növekedését a nyugat-balkáni útvonalakon jelentették – közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) kedden. Az uniós ügynökség tájékoztatása szerint az év első tíz hónapjában mintegy 160 ezren kíséreltek meg az Európai Unió területére jutni, 70 százalékkal többen, mint egy évvel ezelőtt és 45 százalékkal többen 2019 első tíz hónapjához képest. Az októberi migrációs adatokat rögzítő jelentés arról számolt be, hogy a hónap folyamán az illegális határátlépések száma megközelítette a 22 ezer 800-at, ami 30 százalékkal több az előző év azonos hónapja adatainál, amikor a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos szigorú határkorlátozások voltak érvényben. A Nyugat-Balkán országaiban az év első tíz hónapjában közel 49 ezer illegális határátlépést jelentettek. A feljegyzett illegális határátlépések száma októberben 9 ezer volt, ez 140 százalékkal több mint egy év évvel ezelőtt és 810 százalékos növekedést jelent 2019 októberéhez képest. Az esetek többségében szíreket, marokkóiakat és afgánokat állítottak elő a régióban. A Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő útvonalon az előző év azonos időszakához képest szeptemberben közel 6240 illegális határátlépés történt, 85 százalékkal több, mint az előző év azonos hónapjában, és 185 százalékkal haladja meg a 2019-es adatokat. Az év első tíz hónapjában mintegy 55 ezer illegális határátlépőt vettek nyilvántartásba ezen a migrációs útvonalon. A bevándorlók között főként marokkóiak és szub-szaharai régió országainak állampolgárai voltak. Az Európai Unió keleti határainál nemréiben jelentkezett, főként Lengyelországot és Litvániát érintő migrációs nyomással kapcsolatban az uniós ügynökség azt írta, január és október között legalább nyolcezren próbáltak meg az unió területére jutni Fehéroroszországon keresztül. Tizenötször annyian mint 2020 első tíz hónapjában. Az EU Fehéroroszországgal közös határszakaszán októberben legkevesebb 600-an kíséreltek átjutni a zöldhatáron. A migránsok legtöbbje Afganisztánból és Szíriából érkezett. A Földközi-tenger nyugati medencéjében húzódó, Spanyolországot érintő migrációs útvonalon októberben, az előző év adatainál 42 százalékkal több, mintegy 1600 illegálisan érkezőről számoltak be a hatóságok. Ezen a migrációs útvonalon az év első tíz hónapjában 16 ezret meghaladó volt a feljegyzett illegális határátkelők száma. Ez 14 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ezen az útvonalon elsősorban algériaiak és marokkóiak próbáltak Európába jutni. A Földközi-tenger keleti medencéjében, Görögország tengeri és szárazföldi határán a múlt hónapban mintegy 2600 illegális határátkelési kísérletet észleltek, 40 százalékkal többet, mint az előző év azonos hónapjában. Ezen a migrációs útvonalon az év első tíz hónapjában közel 16 ezer határsértést jelentettek, ez 11 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest. Itt főként szír, török és kongói állampolgárok próbáltak bejutni az EU területére.

Péntektől vasárnapig 620 határsértővel szemben intézkedtek a rendőrök és katonák – tudatta az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn.

A rendőrség honlapján olvasható statisztika szerint pénteken 118, szombaton 217, vasárnap 274 jogellenesen az ország területén tartózkodó külföldit tartóztattak fel és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron a katonák és rendőrök. Emellett a horvát, román, ukrán határnál és az ország belsejében elfogtak tíz határsértőt, akikkel szemben idegenrendészeti eljárás indult.

Az elmúlt héten az ország területén 1985 határsértőt tartóztattak föl és kísértek vissza. A megelőző héten – november 8-tól 14-ig – a feltartóztatottak száma 2527 volt. Emellett az elmúlt héten a horvát, román, ukrán határnál és az ország belsejében elfogtak 19 határsértőt, akikkel szemben idegenrendészeti eljárás indult. Embercsempészés miatt 32 gyanúsított ellen indult eljárás – derül ki a rendőrségi összesítésből.

Keletről komoly biztonsági fenyegetések érik az Európai Uniót (EU), ezért a legfontosabb ügyekre kell fókuszálni, amelyek közé aligha tartozik az uniós alapszerződés 7-es cikkelye körüli vita – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a wpolityce.pl hírportálon megjelent interjúban.

A lengyel konzervatív hírportál azon kérdésére, vajon Oroszország háborút akar-e, Morawiecki úgy válaszolt: reméli, hogy nem, viszont nyugtalanító képet kapunk, ha összefüggésbe hozzuk az összes, Európát keletről fenyegető válságot, „amelynek fonalai mind Moszkvába vezetnek”. Példaként sorolta a fehéroroszországi, ukrajnai, moldovai helyzetet, a gázárak emelkedését, az afganisztáni migránsok szállításának „lehetséges kockázatát”. Mindennek közelebbről nézve „egy a forrása” – jegyezte meg. Kitért az orosz-ukrán konfliktusra is, és több állam hírszerzési információira utalva kijelentette: Ukrajna határainál még a 2014-es ukrán válság során sem gyűlt össze annyi (orosz) katona, mint jelenleg. Sorolta továbbá a Nyugat ellen irányuló „propagandisztikus” és hackertámadásokat, az utóbbiak keretében az energetikai rendszereket érő támadásokat.

Az orosz és a fehérorosz kormányzat egyúttal fokozza a saját lakosságának szánt háborúpárti propagandát is – fogalmazott a lengyel kormányfő.

A balti országok miniszterelnökeivel vasárnap folytatott tárgyalásait felidézve, Morawiecki megerősítette: a balti térség államai hasonlóképpen értékelik a biztonsági kockázatok súlyát. Lengyelország ma az EU keleti szárnyát védi – utalt Morawiecki a fehérorosz határon fennálló migránsválságra. Aláhúzta: Brüsszelnek ezért az egész EU számára alapvető ügyekre kellene fókuszálnia. „Ha esetleg – bárcsak erre soha ne kerülne sor – valamiféle háború törne ki a keleti szárnyon vagy ennek közelében, továbbra is a 7-es cikkely körüli vitával foglalkoznánk-e?” – tette fel a kérdést. Elmondta: bizonyos ügyekben, például az igazságügyi reformot illetően, léteznek nézeteltérések Brüsszel és Varsó között. Ezeknél fontosabb viszont a jelenlegi „nagyon fenyegető valóság, a valódi politika”, ezért – mint mondta – az egész EU számára alapvető ügyekre kell fókuszálni. Arra a kérdésre, hogy Lengyelországnak vajon nem kellene-e lehetővé tennie a migránsok áthaladását Európa nyugati országaiba, Morawiecki úgy reagált: ezt Lengyelország soha nem teszi meg, „komoly, jogállamiságot betartó, hatékony, és a kötelességvállalásait teljesítő állam vagyunk”.

Reményét fejezte ki, hogy Brüsszel megérti az EU szomszédságában jelentkező „komoly, mélyülő stratégiai kockázatokat”. Hangsúlyozta: „Keleten valóban veszélyessé válik a helyzet”. Eljött az ideje, „hogy az EU-ban végül felülkerekedjen az józan ész” – fogalmazott.

Az év eleje óta több mint 36 ezer határsértési kísérletet regisztráltak, több tömeges, erőszakos próbálkozás is történt. A határőrség közlése szerint vasárnap este egy újabb, meghiúsított eset történt, mintegy 150 fős migránscsoport ostromát a közlemény szerint fehérorosz egyenruhások támogatták.

Lukasenka választ vár az EU-tól, befogadna-e kétezer migránst

Fehéroroszország nem akar konfrontálódni Lengyelországgal, de választ vár az Európai Uniótól arra, hogy befogad-e Minszk javaslatának megfelelően kétezer, fehérorosz területen tartózkodó migránst – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka elnök, akit a BelTA fehérorosz állami hírügynökség idézett hétfőn. Lukasenka azt mondta: „Szeretnénk, ha minden lengyel tudná, hogy nem vagyunk barbárok, és nem akarunk konfrontációt, mert tudjuk, hogy ha túl messzire megyünk, akkor a háború elkerülhetetlen lesz, és az katasztrófába torkollana”. Viszont óva intette Lengyelországot attól, hogy beváltsa fenyegetését, és lezárja a két ország közötti egyik vasúti kapcsolatot, mert szerinte Fehéroroszország ebben az esetben a kelet-ukrajnai konfliktusövezeten keresztül talál kerülőt. Az elnök ismét elmondta: ragaszkodik ahhoz, hogy Németország befogadjon valamennyi migránst azok közül, akik Fehéroroszországban vannak, és panaszkodott amiatt, hogy az EU nem tárgyal Minszkkel az ügyben. Hozzátette, hogy már szervezik a második repülőjáratot, amely hazaszállít migránsokat az országból. Angela Merkel ügyvezető német kancellár ugyanis a múlt héten telefonon tárgyalt Lukasenkával a migránsválságról, és a BelTA tudósítása szerint megígérte, hogy uniós szinten is meg fogják vitatni a problémát. „Merkel megígérte nekem, hogy beszélnek róla uniós szinten, de nem tették meg” – jelentette ki az elnök.

Berlin cáfolja Lukasenkát

A fehérorosz elnök kijelentését Berlinben cáfolták. Lukasenka múlt csütörtökön közölte először: Fehéroroszország azt szeretné, ha az Európai Unió befogadna kétezer migránst abból a hétezerből, aki a területén lévő táborban tartózkodik, a többi ötezret pedig visszaküldené hazájukba, hogy megoldódjon a válság a fehérorosz-lengyel határon. Azóta egy repatriáló repülőgép több mint négyszáz migránst hazavitt Irakba. Az EU Lukasenkát teszi felelőssé az Unió keleti határán kialakult válságért, mondván, szándékosan idézte elő a helyzetet, több ezer embert szállított e határokhoz a Közel-Keletről, bosszúból a Fehéroroszország ellen bevezetett szankciókért. Minszk először tagadta, hogy ő idézte volna elő a helyzetet, de Lukasenka a BBC-nek pénteken adott interjújában elismerte: „abszolút lehetséges”, hogy országa segített a lengyel határon összegyűlt embereknek átjutni Lengyelországba és így az Európai Unió területére.

Varsó még ennél is rosszabb dolgoktól tart

Mateusz Morawiecki vasárnap figyelmeztetett, hogy Fehéroroszország részéről „valami sokkal rosszabb” várható ezután, illetve azt is idézik tőle, hogy újabb nyomás várható afgán és üzbég migránsok felhasználásával. A lengyel határőrök beszámolói szerint a fehérorosz fegyveres erők továbbra is szállítják a migránsokat a határhoz – mondta.