Puha vagy kemény felületeken él tovább a koronavírus?

Fontos kérdés, hiszen nem mindegy, hogy mondjuk a rajtunk lévő ruha, a kezünkben lévő táska, esetleg egy párna vagy inkább az ajtókilincsek, az ajtók, a kemény felületű tárgyak képesek inkább továbbadni a vírust.

Sacha Stelzer-Braid professzor, Ausztrália egyik leghíresebb virológusa megpróbált válaszolni erre a nem könnyű kérdésre.

A ruhaneműkkel kapcsolatban egyértelmű, hogy a magas, legalább 60 Celsius fokon történő mosás elpusztítja a vírusokat, beleértve a koronavírust is. Természetesen nem lehet minden ruhát vagy a környezetünkben lévő szövetből készült tárgyat – például a függönyöket, bútorhuzatokat – naponta kimosni, de amelyek esetében ez lehetséges, akkor meg kell tenni. Ilyenek például a törlőruhák, törlőkendők.

Jó hír, hogy a puhább felületeken a vírus sokkal rövidebb ideig marad életképes, mint a kemény felületeken. Maximum 24 órán át, ami ugyan sokkal rövidebb időtartam, mint a kemény felületek esetében, de természetesen ez alatt a rövidebb időtartam alatt is történhet fertőzés.

Stelzer-Braid professzor elmondta a Daily Mail Australia-nak, hogy sokkal veszélyesebbek a kemény felületek, beleértve nemcsak a fémfelületeket, a fát, de a műanyag felületeket is.

A COVID-19 bizonyítottan aktív marad kemény felületeken, mint például üveg, műanyag és rozsdamentes acél, akár 72 órán keresztül is. A kemény anyagok nem porózusak, ami azt jelenti, hogy a víz, a levegő és a gőz nem jut át rajtuk, hanem felhalmozódik a felületen. Ebben az enyhén nedves közegben pedig akár 3 napon át is fertőzhet a vírus.

A Diamond Princess hajón lévő kabinok felületein 17 nappal az utasok kiszállása után is kimutatták a koronavírus örökítőanyagát.

Veszélyesek lehetnek még akár a kemény felületű zöldségek és gyümölcsök is. Még ezek felületét is érdemese lehet lemosni mosogatószeres vízzel, aztán persze alaposan leöblíteni. A vírusok nagyon rosszul viselik, a többségük elpusztul a zsíroldó szerek hatására.

Nagyon tanulságos, hogy rézfelületeken a vírusok mindössze 2 órán át maradnak életképesek.

Általában a baktériumok, az influenzavírus, és a koronavírusok sem úgy viselkednek a rézfelületen mint máshol. A vírusok a rézfelülettel érintkezve ugyanis szétesnek, elpusztulnak. Amikor rézzel érintkezik a kórokozó, a rézionok hatnak rá. Ezek az ionok behatolnak a baktériumba vagy a vírusba, és elpusztítják őket.

Indiában évezredek óta rézedényekből esznek és isznak. A réz több kultúrában is az egészség jele, a kínaiaknál csí, vagyis az életenergia, az egyiptomi kultúrában az ankh, az örök élet szimbóluma, de föníciaiak is különleges erőt tulajdonítottak neki. 5000 éve az egészség hírnöke.

Az Amerikai Egyesült Államokban és több országban is rézvezetéken érkezik a lakásokba az ivóvíz, mert a réz természetes, úgynevezett antimikrobális anyag. A globális járványok elleni egyik leghatékonyabb védekezés lehetne, ha a kórházak, a tömegközlekedés, a nyilvános helyek újra használni kezdenék a rezet, ebből készülnének a nagyon sok ember által összefogdosott kilincsek, fogantyúk.

Egy francia fizikus fedezte fel 1852-ben egy Victor Burq nevű fizikusnak tűnt fel, hogy Párizs egyik rézgyárának munkásait az azt megelőző húsz év minden kolera-járvány elkerült. Burq később kiterjesztette vizsgálatát ékszerészekre, aranyművesekre és kazánkészítőkre, akiket szintén megkíméltek az újra meg újra kitörő kolera-járványok. 1867-ben jutott arra a következtetésre, hogy a réz és annak ötvözetei, a sárgaréz és a bronz is hatásos védekezésül szolgálhatnak a fertőzéssel szemben.