Súlyos, megválaszolatlan kérdések a koronavírussal kapcsolatban

2. Hány ember fertőződött meg valójában a koronavírussal? Ezt aztán tényleg nem tudja senki. Összevissza találgat a fél világ, beleértve a szakembereket is. Mostanában azzal vádolják Kínát, hogy eltitkolta a megbetegedettek valódi számát. Hogy ezt miből vonták le? Például abból, hogy rengeteg urnát láttak különböző képeken, amelyeket az elhunytak hozzátartozóinak, most a járvány állítólagos elmúltával adnak oda a a családoknak. Be kéne vallani, hogy fogalmunk sincs arról, mennyi a megbetegedettek valódi száma, hiszen milliószámra lehetnek olyanok akiknek semmiféle tünetet nem okoz a vírus. Csendben, észrevétlenül megküzdenek vele és kész. Az viszont tény, hogy ilyenkor is továbbadhatják a fertőzést. Csak akkor tudhatnánk valódi adatokat, ha a világ összes emberét tesztelnék. Ami persze lehetetlen. 3. Mekkora hányada hal meg a fertőzött embereknek? Ha nem tudjuk, hogy hányan fertőződtek meg, márpedig fogalmunk sincs róla, akkor honnan tudhatnánk, hogy mekkorák a halálozási arányok? Persze, ha összevetjük őket a felfedezett, bizonyított koronavírus esetekkel, akkor kijön egy szám. De ha az előző szám esetleges, bizonytalan, akkor a halálozások aránya is teljesen bizonytalan lesz. Szóval találgatás és tippelés folyik. Ha igaz, hogy az emberek zöme tünetmentesen beteg, akkor a halálozási rátának is sokkal alacsonyabbnak kell lennie. 4. A gyerekek szerepe a vírusfertőzés terjesztésében Mivel nagyon kevés gyerek esetében okoz súlyos tüneteket vagy halált a koronavírus, ezért sok szakember azt vallja, hogy rájuk nézve kevésbé veszélyes a fertőzés. Abban viszont mintha egyetértés lenne, hogy a tüneteket nem mutató gyerekek nagy számban terjeszthetik a vírust. Éppen ezért nehéz döntés, hogy az iskolabezárás a jobb megoldás-e, amikor aztán a gyerekek össze lesznek zárva nem egyszer a leginkább veszélyeztetett nagyszülőkkel, vagy ha a gyerekek inkább egymás között vannak. Végül a legtöbb ország – kivéve például Svédország – az iskolabezárás mellett döntött. 5. Honnan is jött a vírus? Az tudományos tény, hogy a koronavírus eredetileg állatokban található meg. De hogy pontosan hogyan és miképp került át emberre az még bizonytalan. Gyanúsított lett a denevér, a kígyó és a világ kegyetlen ínyencei által nagy számban fogyasztott tobzoska nevű, különös kis állat. De az is lehet, hogy van még egy közvetítő állat, amit még nagyobb számban eszünk meg, mi emberek. A láncszem az előbb említett állatok és az ember között. Ha sikerülne kideríteni, hogy melyik az, talán előbb rájöhetnénk a járvány megfékezésének a titkára. 6. Kevesebb megbetegedés lesz-e nyáron? Ezt sem tudja senki. Itt is folyik a tippelgetés. A megfázás és az influenza a téli hónapokban gyakoribb, mint a nyáron, de még nem tudni, hogy a melegebb időjárás befolyásolja-e a koronavírus terjedését. Vannak kínai kutatási eredmények, hogy szerény mértékben igen, vagyis a jó idő, a fokozódó meleg visszaszorítja a vírust, csakhogy senki sem tudja, mennyire megbízhatóak ezek a kutatások. Egyelőre csak a remény marad. Ráadásul, ha a nyár folyamán nagymértékben csökken a koronavírus megbetegedések száma, akkor fennáll annak a veszélye, hogy minden télen ismét összetorlódnak a koronavírus betegek az influenzásokkal. Az lesz csak a szép.   7. Egyes embereknek miért sokkal súlyosabbak a tüneteik, mint másoknak? Erre persze az elsődleges válasz az, hogy a súlyos betegek gyakran más krónikus, sőt kritikus állapotban lévő megbetegedéssel is küzdenek és a legyengült szervezetük csak felülfertőződik a koronavírussal. De vannak olyan esetek is, sajnos nagy számban amikor egészséges, életerős emberek is súlyos állapotba kerülnek. Egyes szakértők már genetikai okokra is gyanakodnak, ámbár bizonyítékokkal nem tudnak szolgálni. Az viszont már ténynek látszik – vigyázat, minden adat többé-kevésbé bizonytalan – hogy a férfiak (70 százalék!) és az A-s vércsoportúak (65 százalék) nagyobb arányban kapják el a koronavírus fertőzést. 8. Ha átestünk a betegségen, védettek leszünk-e? Megkaphatjuk-e másodszor is? Ez talán a legfontosabb kérdés. Nyilvánvaló, hogy aki átesik a koronavírus fertőzésen, annak a szervezete legyőzi a betegséget és bizonyos mértékű védettségre tesz szert. Azt viszont még nem tudjuk, túl kevés idő telt el a járvány kirobbanása óta, hogy mennyi ideig tart ez a védettség és általában milyen mértékű lehet? Ez a kérdés a remélhetőleg minél előbb kifejlesztett védőoltás esetén is nagyon fontos, hiszen nem mindegy, hogy az oltás évekre szóló védettséget jelent vagy csak egy idényre szólót, mint például az influenza esetében. 9. Változik, mutálódik-e a vírus? Ez is nagyon fontos kérdés, ami a jövőt, az emberiség ”együttélését„ jelenti a koronavírussal. Mert, hogy innen kezdve állandó ”lakótársunk„ lesz, az biztos. A legtöbb vírus mutálódik, változik, de nem mindegy hogy milyen mértékben. Az influenzavírus azért legyőzhetetlen mert sorra alakulnak ki újabb és újabb fajtái. Ezért amelyik oltás jó az egyikre, az nem biztos, hogy használ a másikra. Ma még fogalmunk sincs arról, hogy ebből a szempontból hogyan viselkedik a koronavírus. Nagyjából egyforma marad, mint például a kanyaró vagy a himlő, így tehát egyféle oltás képes visszaszorítani, vagy olyan, mint az influenza, amelyik képes újabb és újabb változatokra, ezért újabb és újabb oltások kifejlesztése szükséges.