Szigorítottak a görög migránstörvényeken, mégis áradnak a bevándorlók

A görög parlament péntek hajnalban elfogadta a menedékkérőkre vonatkozó szigorúbb törvényt, amelynek tervezete ellen több emberi jogi szervezet is tiltakozott – jelentette az MTI.

A tervezet célja a menekültügyi kérelmek elbírálásának, valamint az elutasított kérelmezők kitoloncolásának egyszerűsítése, ugyanis az ország hatóságai jelenleg nem tudnak megbirkózni a migrációs helyzettel. A szavazás előtti felszólalásában Micotákisz minisszterelnök azt mondta: az új rendszer védelmet nyújt majd a menekülteknek, de nem hagyja nyitva a kaput mindenki előtt.

– Nem maradhatnak az országban azok, akik nem szorulnak menedékre – szögezte le.

Jelenleg mintegy 35 ezer ember él a görögországi fogadótáborokban, ami a hatszorosa annak, ahány embert e táborok el tudnak látni. A Human Rights Watch emberi jogi szervezet szerint az új törvény korlátozza a Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkezők menedékkérelemre vonatkozó jogait.

Dunja Mijatovics, az Európa Tanács emberi jogi biztosa csütörtökön Athénban, görögországi látogatása végén kijelentette: Görögországnak sürgősen javítania kell az égei-tengeri szigeteken tartózkodó menedékkérők helyzetén. Az emberi jogi biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a szigeteken embertelen helyzet uralkodik: az orvosi és közegészségügyi ellátás teljes mértékben hiányzik a túlzsúfolt táborokban, hosszú sorok állnak élelmiszerért, családok sziklafalakon táboroznak.

Mijatovics kiemelte, az európai országoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a menedékkérők áthelyezésével kapcsolatban, hogy Görögország lélegzetvételhez tudjon jutni, és legyen lehetősége javítani a szigeteken uralkodó körülményeken.

Míg az előző kormány négy és fél éve alatt 1806 embert küldtek vissza, Kiriakosz Micotakisz kormánya tízezerre akarja növelni a visszaküldött bevándorlók számát 2020-ig – áll a minisztertanács után kiadott közleményben.

Szükséges, de nem elégséges a menekültügyi kérelmekkel kapcsolatos szabályok szigorítása Görögországban – mondta Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna szombat reggeli műsorában.

Megfogalmazása szerint kétélű fegyver lehet az elbírálások felgyorsítása, mert ezzel a hibázás lehetősége is megnő, meg kell találni az „optimumot”, hogy alapos döntést hozzanak, de az ne teljen 5-6 évbe. Hozzátette: jogos elvárás az elutasított kérelműek kitoloncolásának felgyorsítása is, ugyanakkor ennek végrehajtása nagyon nehéz feladat.

Gyarmati István szerint a menekültek szülőföldjén segíteni jó stratégia, de ezt is nagyon nehéz megvalósítani, és ha sikerül is, nagyon sok pénzbe és időbe telik.

Áradnak a migránsok

Az égei-tengeri szigetekre érkezett bevándorlók számának növekedése miatt Görögország az Európai Unió és Törökország között 2016-ban megkötött szerződés óta a legsúlyosabb bevándorlási válságát éli.

Az elmúlt hetek dél-európai hírei szerint egy nap alatt kétszáztizenöt migráns érkezett Leszboszról a görög szárazföldre egy komp fedélzetén a hatóságok engedélyével. Az ERT görög állami tévécsatorna úgy tudja, a következő napokban több száz további bevándorlót szállítanak át a görög szigetek túlzsúfolt menekülttáboraiból a pireuszi kikötőbe. Mintegy négyszáz menedékkérő tüntetett a leszboszi Mória menekülttáborban azt követelve, hogy telepítsék át őket a görög szárazföldre.

Közel négyszer annyi Görögországba tartó illegális bevándorlót tartóztatott fel a török parti őrség az Égei-tengeren, mint az előző években. A török hatóságok tegnap közölt adatai szerint 2017 és 2018 szeptemberében 2929, valamint 2992 migránst fordítottak vissza a török partok felé, az elmúlt hónapban számuk viszont már elérte a 11 370-et.

Idén is már több mint ezer, Európába tartó migráns fulladt a Földközi-tengerbe – közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) tegnap. Az UNHCR szóvivője, Charlie Yaxley Twitter-bejegyzésében a tengeren járőröző hajók számának megnövelését sürgette.

Már több mint tízezer illegális határátlépést akadályoztak meg idén a boszniai határőrök a boszniai határőrség vezetőjének beszámolója szerint, amelyet a Dnevni Avaz című helyi lap közölt. Zoran Galic kiemelte, hogy a határőrség ugyanakkor óriási munkaerőhiánnyal küzd. Az idei évben egyébként csaknem harmincezer migráns érkezett a balkáni országba.