POLITIK

Szijjártó: Már többen jönnek haza, mint ahányan külföldre mennek munkavállalás céljával

Az elmúlt két évben már többen jönnek vissza Magyarországra, mint ahányan külföldre mennek munkavállalás céljával, amiben nagy szerepe volt a szolgáltatóközponti beruházásoknak is – mondta pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
címkék:
  • Szerző:

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az indiai Tata Consultancy Services (TCS) magyarországi jelenlétének 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen vett részt, amelyen a vállalat bejelentette, hogy a következő két évben 300 új, jellemzően magas hozzáadott értékű munkahelyet hoz létre Budapesten a pénzügyi elemzés, a piackutatás és az IT területén.

A miniszter beszédében aláhúzta, hogy az üzleti szolgáltatószektor a magyar gazdaság egyik legfontosabb területévé vált és Magyarország mára az ágazat egyik „fellegvára” Közép-Európában. Hangsúlyozta, hogy ha ez az iparág fejlődik, akkor több fiatal magyar tehetség marad itthon, ugyanis a jó fizetések, a gyors előrelépési lehetőségek erős alternatíváját jelentik a külföldre távozásnak.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy

miközben a koronavírus-járvány miatt súlyos válság alakult ki a világban, Magyarországon sorra dőltek és dőlnek a gazdasági rekordok, aminek szerinte három „kőkemény előfeltétele” volt.

Először is kiemelte, hogy a történtek alátámasztották a „kanyarban előzésre” vonatkozó döntések helyességét, amelyek keretében a kormány segélyosztogatás helyett meghirdette minden idők legnagyobb beruházásösztönzési programját. Megemlítette ezután az elmúlt tizenkét év alacsony adókra alapozott gazdaságpolitikai stratégiáját, amelynek nyomán a gazdaság dimenzióváltása is megkezdődhetett.

Végül kitért a keleti nyitás stratégiájára, amelyet szerinte sokan támadtak politikai-ideológiai alapon, azonban mára világossá vált, hogy az helyes helyzetértékelésre és előrejelzésre épült, s jól reagált a világgazdaság súlypontjainak eltolódására.

A miniszter rámutatott, hogy míg tizenöt éve a globális beruházások 80 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, és csak 20 százalékát keletiből, tavaly ez az arány teljesen megfordult, s a Kelet részesedése 70 százalékosra nőtt, a Nyugaté 30 százalékosra csökkent.

A külgazdasági kapcsolatrendszer két lábra állításával Magyarország ellenállóbbá tette gazdaságát a különböző sokkokkal és válságokkal szemben

– szögezte le.

Hozzátette, hogy az elmúlt tíz évben 28 százalékkal nőtt Magyarország kereskedelmi forgalma a keleti világgal, és az onnan érkező beruházásokból sokat profitált.

Szijjártó Péter hatalmas elismerésnek nevezte, hogy a globálisan 22 milliárd dollár éves árbevétellel rendelkező TCS ismét Magyarország mellett döntött, miközben a világ száz országában jelen van és 530 ezer embert foglalkoztat.

A cég az újabb bővítéssel már mintegy háromezer embernek ad majd munkát az itteni központban,

ahol már most is 99 különböző nemzetiség dolgozik együtt, és 33 nyelven zajlik a munkavégzés.

Elmondta, hogy az indiai vállalatok eddig nagyjából hárommilliárd dollárnyi beruházást hoztak Magyarországra, ahol a tizedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják. A két ország közötti kereskedelmi forgalom az idei év első kilenc hónapjában 36 százalékkal, míg a magyar export 50 százalékkal nőtt, így már szeptember végére sikerült elérni a teljes 2020-as évi szintet.

A magyar gazdaság Európában az egyik leggyorsabban indult újra, az év közepére már meghaladta a járvány előtti szintet; idén 6,8 százalékos, jövőre pedig 5 százalék feletti növekedés várható – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter éves meghallgatásán a gazdasági bizottság ülésén hétfőn.

Kiemelte: a költségvetés a válság és az újraindítás idején is helyt állt, 2008-cal ellentétben nem kellett az IMF segítségét kérni, pedig a jelenlegi válság globális szinten súlyosabb volt a több mint tíz évvel ezelőttinél. Miközben 2008-2009-ben 1,7 százalékkal esett vissza a világgazdaság, 2020-2021-ben a recesszió mértéke elérte a 3,6 százalékot – fűzte hozzá.
Varga Mihály elmondta, hogy Magyarország sikeres adósságkezelést hajtott végre a járvány okozta nehézségek közepette, négy évről hat évre meghosszabbította a lejáró adósságok futamidejét, illetve tovább növelte a lakosság szerepét a finanszírozásban. Mára már az államadósság negyede a lakosság kezében van szemben a 2010-es 3 százalékkal – tette hozzá.
A Moody's intézet szeptemberi döntésére utalva a pénzügyminiszter megjegyezte, hogy a hitelminősítők továbbra is bíznak a magyar gazdaságban.
Rámutatott, hogy a versenyképességi rangsorokban miniszterségének kezdete, azaz 2013 óta Magyarország csak előre lépett.
A pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy maradnak „az adócsökkentés kormánya”, a családok és a vállalkozások a továbbiakban is jelentős kedvezményekhez jutnak. Azt emelte ki, hogy a munkáltatói adó, amely 2009-ben még 33,5 százalék volt, jövőre 13 százalék lesz, s ezzel párhuzamosan a kisvállalati adó mértékét is csökkentik 1 százalékponttal.
A pénzügyminiszter a továbbiakban beszélt arról is, hogy a 27,5 százalékos magyar beruházási ráta az unióban a legmagasabb. A kormány csak az egészségipari támogatási program keretében több mint 80 beruházást 87 milliárd forint értékben támogatott – hangsúlyozta.
Emlékeztetett, hogy a nyugdíjasok védelmére a kormány minden korábbinál több forrást költött, a 13. havi nyugdíjat visszaadják a következő évben az érintetteknek teljes egészében.
Kilencedik pontként arról beszélt, hogy a bérek 2010-hez képest megduplázódtak vagy akár két és félszeresükre nőttek; ezt a folyamatot folytatják egyebek mellett a pedagógusok, a fegyveresek és a rendvédelmi dolgozók bérének emelésével.
Határvédelemre 590 milliárd forintot biztosított az államháztartás 2015 óta, amelynek mindössze 1 százalékát finanszírozta az Európai Unió – ismertette.
A tárcavezető végül a rezsicsökkentés megvédéséről és kiterjesztéséről beszélve elmondta, hogy a rezsitörvény működik, védelmet nyújt a családoknak és a nyugdíjasoknak. Rögzítették az üzemanyagárakat is, hogy „mindenkinek legyen ideje az átállásra felkészülni, amennyiben ez szükséges” – mondta.
Mellár Tamás (Párbeszéd) kérdésére a miniszter elmondta, hogy a járvány okozta válsághelyzetben még az IMF is azt javasolta, hogy „finanszírozni kell”, továbbá az unió szerint is a következő évben még folytatni kell a „lazább politikát”. Ezen felül a 2009-es tapasztalatokból is érdemes tanulni, amikor a fiskális politika túl korán zárt vissza – tette hozzá.
Barcza Attila (Fidesz) azt kérdezte Varga Mihálytól, hogy a rezsitörvény képes-e tartós védelmet nyújtani. A rezsitörvényt fenn kell tartani, Brüsszelben sem találtak jobb megoldást a növekvő energiaárak problémájára – válaszolta a tárcavezető.

 

címkék:
Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?