POLITIK

Szorul a hurok a Facebook nyaka körül?

Az amerikai szenátus után egy brit parlamenti bizottság is meghallgatta Frances Haugent, a Facebook korábbi alkalmazottját, aki belsős anyagok kiszivárogtatásával igyekszik lerántani a leplet a Facebook profitorientált tevékenységéről.
címkék:
  • Szerző:

Haugen a meghallgatás során olyan vállalatként mutatta be Mark Zuckerberg techóriását, amely tisztában van azzal, hogy káros hatást gyakorol a társadalomra, ugyanakkor nem hajlandó ez ellen tenni, mert azzal a profitot és a növekedést is veszélybe sodorja. A vállalat korábbi alkalmazottja szerint nagyobb átláthatóságra van szükség a közösségi médiában. A Facebook éppen hétfőn közölte, hogy a legutóbbi, szeptemberben zárult negyedévben nyereségük 17 százalékkal 9,2 milliárd dollárra nőtt.

A vállalat korábbi alkalmazottja rámutatott,

a Facebook biztonsági csapatai nem rendelkeznek elegendő erőforrással, és a techóriás nem hajlandó feláldozni a haszon csekély részét sem a biztonságért.

Haugen arról is beszélt, úgy véli, az Instagram veszélyesebb, mint a közösségi média más platformjai, ugyanis a fotó- és videómegosztó portál csupán a „társas összehasonlításról, a kinézetről, az emberek életmódjáról szól, és mindez negatívan hat a gyermekekre”. Hozzátette, a Facebook egy saját kutatása szerint amikor a fiatalok boldogtalanok, nem tudják kontrollálni az Instagram használatát, ami ahhoz vezet, hogy bár egészségtelenül hat rájuk, mégsem lépnek ki az oldalról. A Facebook korábbi alkalmazottja a meghallgatás előtt találkozott a 2017-ben, 14 éves korában öngyilkosságba menekülő Molly Russell édesapjával is. A BBC brit hírportál értesülései szerint a férfi elmondta Haugennek, hogy a kislány halála után a család olyan feljegyzéseket talált, amelyekben a tinédzser Instagram-függőségéről írt. Haugen továbbá kifogásolta azt is, hogy a fotó- és videómegosztó portálra 13 éven aluliak is regisztrálhatnak.

Mélyen aggódom amiatt, hogy nem lehet biztonságossá tenni az Instagramot egy tizennégy éves számára, és őszintén kétlem, hogy lehetséges lenne biztonságossá tenni egy tízéves számára

– magyarázta Haugen.

Haugen másodjára jelent meg törvényhozók előtt, a hónap elején az Egyesült Államok Szenátusában tanúskodott, előreláthatólag november 8-án az Európai Parlament is meg fogja hallgatni. Sajtóértesülések szerint az Európai Unió frissíteni fogja szabálykönyvét, amelynek értelmében az illegális és veszélyes tartalmak miatt erősebb felelősségvonásra lehet majd számítani annak érdekében, hogy minél jobban megvédjék a felhasználókat. Előreláthatólag a britek is újfajta intézkedéseket vezetnek majd be jövőre, melyek szerint a Szilícium-völgyi vállalatok globális bevételük akár tíz százalékával fizethetnek majd bármilyen jogsértésért. A javaslatok szerint például a terrorizmushoz köthető posztok, vagy a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló képek miatt is járna büntetés. Brüsszel hasonló büntetést helyezett kilátásba.

Mark Zuckerberg ugyanakkor cáfolta a Haugen által elmondottakat. „Az én véleményem a látottakkal kapcsolatban, hogy az erőfeszítés arra irányul, hogy szelektíven felhasználják a kiszivárogtatott dokumentumokat, és hamis képet alkossanak cégünkről” – fogalmazott. A Facebook létrehozója ugyanakkor támogatja az internethasználatra vonatkozó szabályozások frissítését. Nyilatkozatában aláhúzta, 2016 óta 13 milliárd dollárt fordítottak biztonsági problémák megoldására, állítása szerint ezzel „majdnem felére csökkent” a nem megfelelő tartalmak száma az elmúlt három negyedévben. Zuckerberg úgy véli, a problémák nem csak a Facebookot érintik, és egyedül soha nem jutnak megoldásra.

A techóriás egykori alkalmazottja a meghallgatás során arra is felhívta a figyelmet, hogy Zuckerberg közösségi oldala nem tudja ellenőrizni a megjelenő tartalmakat a világ összes nyelvén, álláspontja szerint a brit angol nyelv is problémákat okozhat. A Politico hírportál éppen a napokban írt arról szakértők a tavalyi évről készült elemzésére hivatkozva, hogy a Facebook nem tudta megállítani a káros tartalmak folyamatos terjedését a világ legjelentősebb konfliktusövezeteiben. Afganisztánban az okoz gondot, hogy kevés helyi, dari és pastu nyelven beszélőket alkalmaznak a posztok felülvizsgálatára, az érintett tartalmak kevesebb mint egy százalékát sikerült eltávolítani. A Közel-Keleten pedig az esetek 77 százalékában helytelenül törlik a posztokat, elemzők szerint így viszont feltehetőleg több háborús bűncselekmény nem kerül napvilágra. Irakban és Jemenben például az egymással háborúzó csoportok közti erőszakot fokozták a posztok.

A Politico megemlít egy olyan bejegyzést is, amelyben az Iszlám Állam terrorszervezet harcosai 13 iraki katona meggyilkolására szólítottak fel a Facebookon. Az íráshoz Zuckerberg fotóját csatolták, így a poszt könnyen átjutott a moderátorokon.

A kutatók kihangsúlyozzak, hogy az arab nyelvű, Instagramon közzétett gyűlöletkeltő tartalmak mindössze hat százalékát észlelték, a Facebook esetében ez az arány negyven százalék. A fellépés ugyanakkor különösen fontos lenne a közel-keleti világban, ugyanis az ottani államok egy része terroristáknak és szélsőséges csoportoknak is helyet ad, amelyek az online felületeken terjesztik az erőszakot.

A Mindmegette karácsonyi ajánlata
Karácsonyi menüötletek
címkék:
Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?