Újabb bizonyítékok, a dohányzókat kevésbé támadja meg a koronavírus

Izraeli kutatók 3 millió főt vizsgáltak meg tesztek révén, közülük 4500-an voltak koronavírus fertőzöttek. Ebből a mintából hozzávetőleg 450-en, azaz tíz százalékuk volt erős dohányos, ugyanakkor az izraeli népesség tizenkilenc százaléka cigarettázik.

A kutatók, kissé homályosan fogalmazva kijelentették, hogy a dohányzásnak kell, hogy legyen valamiféle „eredeti védőhatása” a koronavírus fertőzéssel szemben.

Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor kitart korábbi véleménye mellett, hogy továbbra sincs elegendő bizonyíték a dohányzás bármiféle „védőhatása” mellett. Sőt, amikor erős dohányosok fertőződnek meg a betegség sokkal gyakrabban jár súlyos következményekkel és szövődményekkel.

Az izraeli kutatók azonban továbbgondolandónak ítélik a kétségkívül meglepő eredményeket. Feltételezéseik szerint a tüdősejteken megtapadó nikotin adhat valamiféle védelmet a vírussal szemben, feltehetően gyengíti a kórokozó megtapadási képességét. Egy másik elmélet szerint a nikotin fékezheti a szervezet fertőzésre adott túlzott immunválaszát is.

Bár a legtöbb kutató továbbra is kételkedik a dohányzás kedvező hatásaiban a koronavírus fertőzéssel szemben az eddig elvégzett egyéb nemzetközi kísérletek mindenesetre elgondolkodtatóak. Az oxfordi egyetemen végzett hasonló kutatás adatai szerint a koronavírus fertőzötteknek csak öt százaléka volt dohányos, míg a brit népességben 14,4 százalék az arányuk.

A francia kutatások arányszáma azt mutatta, hogy negyedével volt kevesebb a dohányos fertőzöttek aránya, mint amennyien dohányoznak Franciaországban. Kínában a betegek 3,8 százaléka volt dohányos, miközben az összlakosság fele cigarettázik.

Az Amerikai Egyesült Államokban hétezer koronavírus betegből csak 1,3 százalék volt dohányos, miközben a lakosság 14 százaléka cigarettázik. Ráadásul ebből a hétezres mintából kiindulva az amerikai tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a megfertőződött dohányosoknak nem kellett nagyobb arányban súlyosabb következményekkel szembenézniük.

Az izraeli kutatók azt feltételezik, hogy leggyakrabban az orr és a száj nyálkahártyáján keresztül történik meg a megfertőződés. (Ezért járhat együtt gyakorta íz és szaglásvesztéssel a megbetegedés). A dohányosok nyálkahártyájában, – az orrukban és a szájukban egyaránt, – jelentős mennyiségű nikotin mutatható ki, ami a tudósok feltételezése szerint csökkenti a megfertőződés esélyét. A vírus egy enzimet, az ACE2-t használja fel arra, hogy bejusson az emberi sejtekbe, és megfertőzze őket. Egyes hipotézisek szerint ezt a folyamatot gátolhatja meg a dohányban található nikotin, a vírus csatlakozását akadályozhatja meg a sejtmembránhoz.

A francia tapasz árusítása betiltva A legnagyobb visszhangot eddig az a francia kutatás keltette, amely szerint a párizsi kórházakban kezelt koronavírus-fertőzöttnek mindössze 8,5 százaléka dohányzik, miközben a dohányosok aránya a teljes népességben több mint 25 százalék. A neves francia neurobiológus, Jean-Pierre Changeux feltételezése szerint, aki szakértői értékelést adott a tanulmányról, a nikotin megakadályozza, hogy a vírus a test sejtjeibe jusson, és csökkentheti a test immunrendszerének túlzott reakcióját is, ami a fertőzés legsúlyosabb eseteiben megfigyelhető. A francia kormány az eredmények nyilvánosságra kerülése után egy nappal úgy döntött, hogy megtiltja a nikotintartalmú gyógyászati szerek, köztük a tapaszok és rágógumik online árusítását, a gyógyszertári forgalmazást pedig szigorúan korlátozza, nehogy a betegségtől tartók és a nikotin csodahatásában hívők megrohamozzák a patikákat, és a dohányzásról leszokni vágyóknak ne jusson a szerekből.