Újra robbantani akartak Svédországban

Tavaly minden eddiginél több, 257 robbantás volt Svédországban. Ezt két hete adta hírül a Svéd Bűnmegelőzési Tanács (Bra). A közszolgálati televízió pedig kiderítette, hogy a 257 eset nyomán eddig mindössze hét, azaz 7 esetben hirdettek ítéletet .

Egy hét sem telt el és egy újabb hátborzongató hírt közölt a svéd rádió. A malmöi Sorgenfriskolan általános iskola udvarán lévő homokozóban robbanóanyagot találtak. E hét elején pedig hat, 20 és 30 év közötti bombagyárosra csapott le a rendőrség Helsingborgban. Sven Holgersson a helyi rendőrfőnök azt nyilatkozta az Aftonbadetnek, hogy a robbanóanyagok mellett, detonátorokat is találtak, tehát minden együtt volt egy jövőbeni robbantáshoz.

A robbantások főleg annak a bandaháborúnak köszönhetők, mely a régebbi és új bevándorló bandák között a drogpiac megszerzéséért. Ezt támasztja alá Svéd Honvédelmi Egyetem jelentése amely szerint egyes bevándorlók lakta no-go zónákban már teljesen átvették a hatalmat a bandák. A bandaháborúk mellett olykor a kiindulási országból “importált” ellenszenv is oka a robbantásoknak. Legalábbis erre utal, hogy Stockholm szír keresztények lakta kerületének templomát már kétszer érte bombatámadás.

Az ország csapdahelyzetben van, mert Stefan Löfven miniszterelnök beismerte ugyan, hogy a bűnözés drámai növekedése kapcsolatban áll a migrációval, viszont ugyancsak ő volt az, aki az ország gazdasági fejlődésének érdekében kifejtette, hogy még több bevándorlóra van szükség. A napokban a Svédország Migrációs Igazgatósága feltalálta a “spanyolviaszt” és kijelentette, hogy kevésbé kellene vonzóvá tenni Svédországot a migránsok számára. Különösen a potenciális terroristák számára, akik Svédországot „menedékként” használják.

“Észszerűtlen, hogy a lehetséges terroristák menedékjoggal rendelkezzenek a számos kitoloncolási határozat ellenére. Ez sértő a legtöbb svéd számára” – írta Mikael Ribbenvik, a Migrációs Igazgatóság főigazgatója egy véleménycikkben a Dagens Nyheter újságban. A Svéd Rádió szerint tavaly Svédországban 122 olyan menedékkérő volt, akiket a Biztonsági Rendőrség (SAPO) fenyegetésnek látott és akiket ezért ki kellett volna toloncolni. De mindegyikük Svédországban maradt mert a hatályos jogszabályok jelenleg megakadályozzák a kiutasítást olyan országokba, ahol az embereket megkínozhatják, vagy megalázó bánásmódban részesíthetik, mint például Irak, Egyiptom vagy Afganisztán.

Ribbenvik szerint a biztonsági fenyegetést képviselő emberek jogait csökkenteni kellene, egyfajta „várakozási helyzetbe” kell helyezni őket, amíg a kiutasításuk be nem fejeződik. Addig pedig már nem lennének jogosultak pénzügyi támogatásra sem. Így Svédország sem lenne annyira vonzó a rossz szándékkal érkezők számára.

„Üdvözöljük a jogszabályok felülvizsgálatát” – reagált a felvetésekre a SAPO sajtótitkára, Gabriel Wernstedt. „Nem helyes hogy a biztonságot fenyegető személyek, akik ellen kiutasítási határozatot hoztak, Svédországban maradhatnak. Problémás az is, hogy az ideiglenes tartózkodási engedélyek megkönnyítik a svédországi tartózkodást és a munkát, még akkor is, ha az illető biztonsági fenyegetést jelent.” Hozzátette, hogy például tavaly az év végén éppen ez történt hat „nagyon kemény” iszlamistával, akiket nem lehetett deportálni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a lakosságához képest Svédországból ment harcolni a közel-keletre a legtöbb, 300 Iszlám Állammal szimpatizáló állampolgár. Egyébként az elmúlt években a SAPO becslése az erőszakos iszlamisták számáról tízszeresére nőtt, a 2010. évi mintegy 200-ról, 2000-re.