Újrakezdődik Gyurcsány bűnöző barátjának pere

Az 1976-ban Szombathelyen született Czeglédy politikai karrierje 1996-ban kezdődött, amikor belépett a helyi MSZP-be. Ugyanezekben az években iskolaszövetkezetet alapított, és munkaerő-kölcsönzésbe kezdett. Az ügy azonban meglehetősen rosszul végződött Czeglédy számára.

Czeglédyt egyszer már jogerősen elítélték

A kilencvenes évek végén lett tagja a szombathelyi képviselő-testületnek, 2006-tól volt alpolgármester is a baloldali városvezetésben. Az ügyészség 2001-ben mint a Rébusz Iskolaszövetkezet volt tagja ellen emelt vádat adócsalás, magánokirat-hamisítás és számviteli fegyelem megsértése miatt. A törvénysértést 8,3 millió forintnyi fiktív számla kiállítása jelentette, amit az adóhatóság nyomozói lepleztek le. Az akkor huszonöt éves szocialista politikus megpróbálta hárítani a felelősséget, ám jogerősen felfüggesztett börtönbüntetést kapott, 2002-ben.

A Rébuszt és utódait, például a Rébusz 2.0-t akkoriban a Medgyessy Péter kormányzása idején feltörekvő és az MSZP-t fokozatosan maga alá gyűrő

GYURCSÁNY FERENC HUMÁN ARANYTARTALÉKÁNAK NEVEZTÉK,

sokak szerint ugyanis a diákmunkások közül válogatták ki a szocialisták új, Gyurcsányhoz hű fiatal aktivistáit. A Rébusz 2.0 egyébként 2007-ben APEH-szégyenlistára került.

Szándékosan kerülhették el a közterhek megfizetését

Czeglédy Csaba azon ügye, amiért most bíróság elé kell állnia meglehetősen kiterjedt és szövevényes. Ezt jelzi, hogy egy 166 oldalas vádirat készült többéves nyomozás eredményeként. A vádirat szerint Czeglédy 2011-től úgy alakította át cége, a Human Operator által nyújtott szolgáltatások struktúráját, illetve ezzel egyidejűleg a kft-t zrt-vé, hogy a szolgáltatás kapcsán felmerülő közterhek megfizetését szándékosan elkerüljék. Czeglédy Csaba még első iskolaszövetkezetében, a RÉBUSZ-ban és annak jogutód szövetkezeteiben dolgozó régi ismerősei által Bodajktól Makóig terjeszkedő iskolaszövetkezet-hálózatot épített ki. A vádiratban összesen 9 iskolaszövetkezet és két úgymond koordináló cég szerepel. Voltak szövetkezetek, amelyeket Romániába, illetve Szlovákiába „menekítettek át”, helyezték át a székhelyüket vagy nyitottak ott fióktelepet. A munkavállalókat mindig más szövetkezethez jelentették be, pakolgatták őket egyik szövetkezetből a másikba, úgy, hogy a strómanok által létrehozott vagy átvett és irányított szövetkezetek pecsétjeit, aláírás-bélyegzőit, sőt, kódjait, ügyfélkapuit is Czeglédy cégének, a Human Operatornak a munkatársai kezelték. A vádiratból az is kiderül, hogy 2015 januárjától, amikor bevezették a fordított áfát, a Human Operator nem fogadhatott volna be bruttó számlákat, ennek ellenére ezt tették, az áfát viszont különböző hivatkozásokkal már nem fizették be, mégis visszaigényelték.

Óriási adócsalás a vád

A vád szerint vizsgált időszakban összesen 6,3 milliárd forintot meghaladó adót sikerült elcsalniuk Czeglédyéknek. Az ügynek eredetileg összesen 23 vádlottja volt, első körben heten kötöttek egyezséget a vádat képviselő ügyészséggel, de hárman később visszaléptek. Négy vádlott beismerő vallomást tett, és elfogadta a rá kiszabott többévi letöltendő börtönbüntetést. Ők Kecskeméten már nem állnak bíróság elé, a többiek büntetőpere március 2-án kezdődik.

CZEGLÉDY CSABÁT UTOLSÓKÉNT FOGJÁK MEGHALLGATNI.

Így trükközött a mentelmi joggal Czeglédy

Most pedig ugorjunk vissza egy kicsit az időben. Czeglédy a fent részletezett cselekmények miatt előzetes letartóztatásba került 2017 nyarán. Az előzetesből úgy tudott időlegesen kiszabadulni, hogy hivatalos képviselőjelölt lett a 2018-as parlamenti választáson, s így mentelmi jogot szerzett. Az akkor érvényben lévő törvények szerint emiatt ki kellett engedni.

A politikust független képviselőjelöltként március 1-jén vették jogerősen nyilvántartásba a Vas megyei 1-es számú választókerületben. Ezért az ügyészség döntött a nyomozás felfüggesztésesről, megszüntette a gyanúsított előzetes letartóztatását. Miután a legfőbb ügyész indítványára a Nemzeti Választási Bizottság jogerősen felfüggesztette az országgyűlési képviselőjelölt mentelmi jogát, az ügyészség a nyomozás folytatását rendelte el. A politikust őrizetbe vették, majd a nyomozási bíró március 3-án megint elrendelte előzetes letartóztatását. Ezt azért lehetett megtenni, mert egy újabb vádpont merült fel időközben ellene, enélkül szabadlábon maradhatott volna (nyilván erre számított Czeglédy is, amikor a profi bűnözőkre jellemző trükköt megpróbálta bevetni).

Czeglédy aztán nagyjából ugyanezt játszotta el a 2019-es EP választáson is. Akkor a Gyurcsány-párt sietett a segítségére, és tette fel a pártlistájára az elítélt és újonnan is meggyanúsított bűnöző ügyvédet. Akkor már nem az előzetesből való szabadulást segítette a mentelmi joga Czeglédynek, hanem a büntetőeljárásnak a felfüggesztését. Czeglédy célja az volt, hogy az egész eljárást újrakezdjék a hatóságok, tehát újabb éveket nyert volna. Ezzel szemben a főügyészségi fellebbezést követően a Szegedi Ítélőtábla arra jutott, hogy a mentelmi jog megszűnését követően lefolytatható az eljárás, amely azonban így lényegében csak most kezdődik.

Pártfinanszírozásra ment el az uniós pénz Czeglédy cégén keresztül?

Czeglédy ügyének több mellékszála van, de ezek közül az egyik legfontosabb, ami arról szól, hogyan kapott a Gyurcsány-családtól kölcsönt. Ennek a lényege, hogy Budai Gyula, a Fidesz országgyűlési képviselője még 2017 októberében a Magyar Nemzeti Bankhoz fordult, mert felmerült a jogellenes pénzügyi tevékenység gyanúja. Kiderült: az Altusnak nem volt meg a hitelnyújtáshoz szükséges engedélye, kapott is egy 15 millió forintos bírságot, a jegybank pedig büntetőfeljelentést tett. Négy szerződésről van szó csaknem 300 millió forint értékben, amit egyfajta baráti kölcsönként adtak Gyurcsányék a pénzszűkébe kerülő Czeglédynek, egész pontosan az akkor már diákok százainak tartozó cégének. Azt azonban nem lehet egyelőre tudni, hogy ennek a pénznek mi lett a sorsa.

Mindennek folyományaként Budai Gyula az Európai Csalásellenes Hivatalhoz (OLAF) fordult. Budai elmondta: ő is, és Deutsch Tamás EP-képviselő is személyiségi jogi pert nyert az üggyel kapcsolatban, amelyben a Kúria kimondta, hogy az Altus Befektetési Zrt. által létrehozott konzorcium 1,5 milliárd forintnak megfelelő európai uniós forrást nyert el, amelyből Gyurcsányné cégének is juthatott, amelyet Czeglédy cégének továbbított. Ezt a magyar hatóságok hivatalból nem vizsgálhatják, az ügyben az OLAF-nak kell eljárnia.

Budai Gyula úgy vélte, Gyurcsányné cége úgy működött, mint egy bank: adott kölcsön Czeglédynek, magánszemélyeknek, és 50 millió forintot a Demokratikus Koalíciónak, úgy, hogy a Magyar Nemzeti Banktól nem volt engedélye ilyen tevékenység folytatására. A jegybank meg is állapította, hogy jogellenesen folytatta Gyurcsányné ezt a tevékenységet. Mindezek a folyamatok pedig felvetik annak a gyanúját, hogy az Altus Czeglédyn keresztül folytathatott tiltott pártfinanszírozást. A kölcsönök ügyében a március 2-án elkezdődő bírósági tárgyalás nem fog újabb érdemi információt a nyilvánosság elé tárni, mivel ez az egész ügylet nem tárgya a Czeglédy elleni vádemelésnek.

A tiltott pártfinanszírozás más oldalról is felmerült. Budai Gyula ugyanis a Figyelőnek adott interjúban azt is mondta, hogy Czeglédy az elcsalt adómilliárdokból fedezte az MSZP 2014-es kampányát. Sajtóhírek szóltak ugyanis arról, hogy egy védett tanú azt mondta a Czeglédy elleni nyomozásban, hogy az elcsalt adómilliárdok a baloldali pártok kasszájába jutottak, és ő kezelte az MSZP-s és DK-s kampánypénzeket. Nem véletlen tehát, hogy Gyurcsányék ennyire ragaszkodnak Czeglédyhez, mivel fontos volt, hogy ne tálaljon ki a két párt körüli sötét ügyekről a bűnöző ügyvéd – erről is beszélt Budai Gyula.

Czeglédy és Gyurcsányék persze hevesen tagadták ezt a vádat, de izgalmas kérdés lesz, hogy a tárgyaláson előkerül-e ezzel kapcsolatos újabb részlet.