Varga Mihály: Közép-Európa újraindítása erősebb lesz, mint az uniós átlag

Nagyon komoly gazdasági növekedés indul a régióban Varga Mihály pénzügyminiszter szerint, aki a Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem gazdasági panelbeszélgetését követően nyilatkozott. Meglátása szerint a kereslet várható ugrásszerű növekedése miatt emelkedni fognak a fogyasztói árak, ami kedvezőtlenül befolyásolja majd az inflációt.

A Kárpát-medence, valamint Közép-Európa gazdasági újraindítása erősebb lesz, mint az EU átlaga – jelentette ki a pénzügyminiszter csütörtökön Sátoraljaújhelyen. Varga Mihály a Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem gazdasági panelbeszélgetését követően újságírókkal közölte, hogy a kabinet számításai szerint a következő időszakban nagyon komoly gazdasági növekedés indul a régióban. A térség gazdaságai a járvány előtti szintet meghaladó mértékben nőhetnek, ennek következtében bővül a foglalkoztatás – mondta a pénzügyminiszter. Hozzátette: a kereslet várható ugrásszerű növekedése miatt emelkedni fognak a fogyasztói árak, ami kedvezőtlenül befolyásolja majd az inflációt. Emiatt a jegybankok egyre inkább gondolkodnak az infláció fékezésének lehetőségeiről – jegyezte meg. Varga Mihály hangsúlyozta, az az alap, amelyet a kormány a 2021-es és 2022-es költségvetésben létrehozott, működni fog, a beruházások ösztönzésére, a meglévő munkahelyek megvédésére és újak létrehozására több mint 2 ezer milliárd forint áll rendelkezésre. Megjegyezte, a kabinet abban bízik, hogy az elmúlt években tapasztalható jövedelemnövekedés folytatódni fog, vagyis tovább emelkednek a bérek és a nyugdíjak, ezzel pedig az emberek is jobban fognak élni. Varga Mihály a kerekasztal-beszélgetésen az újraindítás gazdasági folyamatait és a térséget érintő kihívásait részletezve arról beszélt, ha folytatódik az erős újraindítás, a növekedés mértéke 5 százalék fölötti lesz mindenhol, a magyar növekedés pedig az elsők között lesz, köszönhetően a következő időszakban folytatódó adócsökkentéseknek és a beruházások további támogatásának. A pénzügyminiszter az újraindítás következő tényezőjeként a válságkezelés miatt megugró hiány- és adósságszinteket jelölte meg. Mint mondta, a járvány elleni védekezés miatt lazítani kellett a fiskális politikán, ami az államháztartás hiányát és az államadósságot növelte: előbbi a tavalyi 8,1 százalékról mára 7,5 százalékra csökkent, az adósságszint pedig 65 százalékról 87 százalékra ugrott, de ez a tendencia minden országra jellemző volt az Európai Unióban. Az Eurostat frissen megjelent elemzései szerint ebben a két mutatóban Magyarország „belesimul” az európai átlagba, míg az EU átlag adósságállomány-szintje 92,9 százalék, az eurózónáé pedig 100,5 százalék, addig a magyar mélyen ezek alatt az adatok alatt van – ismertette a miniszter, jelezve, a hiány tekintetében sem várható nagyobb fordulat a következő hónapokban. Varga Mihály szerint a visszatérő munkaerőhiány ismét tartós kihívás lehet az európai országokban. Emlékeztetett, 4,5 millió ember dolgozik jelenleg Magyarországon, a munkanélküliségi ráta 4 százalék alá esett, egyes szektorok viszont munkaerőhiánnyal küzdenek. A várhatóan megugró munkabérekről és a növekvő fogyasztásról szólva azt mondta, hat százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, az online kasszák napi forgalmi adatait nézve ez már magasabb adat, mint 2019-ben. Megjegyezte, az infláció emelkedésére a növekvő bérek és a kereslet mellett a nemzetközi folyamatok – például a szállítási- és értéklánc problémák – is hatással vannak, utóbbi remélhetően nem fog tartós inflációs hatást okozni.

Emelkednek a bérek és a nyugdíjak
Varga Mihály hangsúlyozta, az az alap, amelyet a kormány a 2021-es és 2022-es költségvetésben létrehozott, működni fog, a beruházások ösztönzésére, a meglévő munkahelyek megvédésére és újak létrehozására több mint 2 ezer milliárd forint áll rendelkezésre. Megjegyezte, a kabinet abban bízik, hogy az elmúlt években tapasztalható jövedelemnövekedés folytatódni fog, vagyis tovább emelkednek a bérek és a nyugdíjak, ezzel pedig az emberek is jobban fognak élni. A kerekasztal beszélgetésen az újraindítás gazdasági folyamatait és a térséget érintő kihívásait részletezve arról beszélt, ha folytatódik az erős újraindítás, a növekedés mértéke 5 százalék fölötti lesz mindenhol, a magyar növekedés pedig az elsők között lesz, köszönhetően a következő időszakban folytatódó adócsökkentéseknek és a beruházások további támogatásának. A pénzügyminiszter az újraindítás következő tényezőjeként a válságkezelés miatt megugró hiány- és adósságszinteket jelölte meg. Mint mondta, a járvány elleni védekezés miatt lazítani kellett a fiskális politikán, ami az államháztartás hiányát és az államadósságot növelte: előbbi a tavalyi 8,1 százalékról mára 7,5 százalékra csökkent, az adósságszint pedig 65 százalékról 87 százalékra ugrott, de ez a tendencia minden országra jellemző volt az Európai Unióban. Az Eurostat frissen megjelent elemzései szerint ebben a két mutatóban Magyarország „belesimul” az európai átlagba, míg az EU átlag adósságállomány-szintje 92,9 százalék, az eurózónáé pedig 100,5 százalék, addig a magyar mélyen ezek alatt az adatok alatt van – ismertette a miniszter, jelezve, a hiány tekintetében sem várható nagyobb fordulat a következő hónapokban. Varga Mihály szerint a visszatérő munkaerőhiány ismét tartós kihívás lehet az európai országokban. Emlékeztetett, 4,5 millió ember dolgozik jelenleg Magyarországon, a munkanélküliségi ráta 4 százalék alá esett, egyes szektorok viszont munkaerőhiánnyal küzdenek. A várhatóan megugró munkabérekről és a növekvő fogyasztásról szólva azt mondta, hat százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, az online kasszák napi forgalmi adatait nézve ez már magasabb adat, mint 2019-ben. Megjegyezte, az infláció emelkedésére a növekvő bérek és a kereslet mellett a nemzetközi folyamatok – például a szállítási- és értéklánc problémák – is hatással vannak, utóbbi remélhetően nem fog tartós inflációs hatást okozni.