Körúti robbantás: egy volt rendőr cáfolta az összeesküvés-elméleteket

Színjátékról és titkos összeesküvésről beszélnek a Teréz körúti robbantás kapcsán. Sokan úgy vélik, biztos nem véletlen, hogy a civil ruhás nyomozók a merénylet után pár perccel már a helyszínen voltak, és többen sokallják a csaknem egy hónapig tartó nyomozást is. Budai-Sántha Balázs író, egykori rendőr a Facebook-oldalán fejtette meg az összeesküvés-elméleteket és válaszolta meg az eddig felmerült kérdéseket: ezekből szemezgettünk.

A robbantás időpontjában a helyszínt miért zárta le előzőleg a rendőrség, ha nem tudott a robbantásról?

Arról a %RIPOST% is beszámolt, de Budai-Sántha is megerősítette, hogy a helyszín előzőleg nem volt lezárva, az író szerint ez egy hazug dezinformáció. A robbanásról közzétett videón is látható, hogy a robbanás helyszínén és időpontjában járókelők jöttek-mentek, sétáltak a járdán.

A robbanás után hogyhogy olyan gyorsan ott termettek civil ruhás nyomozók?

A támadás Budapest belvárosában történt, ahol főleg hétvégén túlzsúfolt a terület. Ennek megfelelően a rendőrség is jóval nagyobb erőkkel van kint, mint máskor és másutt. Ez a civil ruhás nyomozókra is értendő. Attól, hogy nem látni őket, még ők is kint vannak az utcán és vigyáznak a közbiztonságra. A rendőrök pedig rádiókapcsolatban vannak egymással, így ha a támadás éri őket, a társaik segítenek nekik.

Miért tartott 3 és fél hétig a tettes elfogása?

A volt rendőr is úgy véli, hogy rendkívül nehéz feladat egy olyan tettest elfogni, akinek nem ismert sem a motivációja, sem célja, és nem áll róla rendelkezésre semmilyen olyan nyom, amin látványosan lehetne elindulni. A %RIPOST% is nap mint nap végig követte, ahogy a nyomozók éjt nappallá téve mozgattak meg mindent több szálon, míg végre beazonosították, majd később elfogták a gyanúsítottat. Ez a munka a helyzethez képest bravúros gyorsasággal történt meg!

Miért adtak ki annyiféle, egymásnak ellentmondó információkat a keresett tettesről?

Az információkat a nyomozó szervek kizárólag a beszerzett újabb és újabb adatok megismerése során módosították. Például az első fekete-fehér felvételen a kamera hibájából a tettes magas, vékony embernek látszik, azonban később, a felkutatott újabb felvételeken már látszott, hogy jóval zömökebb a testalkata. A többi, egymásnak ellentmondó információk csak légből kapottak voltak és ez nem a hatóságok hibája.

Miért állították az elfogás előtt egy nappal, hogy egy szerb fegyvercsempész lehet a tettes?

A %RIPOST% is megírta, hogy ezt egy magán sajtóorgánum hozta le, és ez egyetlen hivatalos közleményben sem hangzott el. Azóta több forrás lehozta, hogy vélhetően ez egy szándékos, a nyomozók tudtával terjesztett és kiválóan időzített dezinformáció volt, amelynek célja a célszemély esetleges gyanakvásának csillapítása. Nem először fordulna ilyen elő a kriminalisztika történetében...

Mióta divat a szondáztatás során DNS-t venni? Mi szükség volt erre? Szabályos ez?

Budai-Sántha szerint ez bizony szabályos, de természetesen a közúti ellenőrzések során a szondáztatás célja nem DNS begyűjtése. Kitalálható, hogy ez esetben a szondáztatás célzott volt, konkrétan a feltételezett elkövető édesanyjára irányult, hogy megerősítse:

a hatóság látókörébe került célszemély kétséget kizáróan a cselekménnyel gyanúsítható tettes.

A volt rendőr szerint ha igazak lennének az azóta felröppent találgatások, összeesküvés-elméletek arról, hogy egy ártatlanra akarják ráfogni a robbantást, akkor természetesen erre a „felháborító trükkre” sem lett volna szükség a nyomozás során.

Végezetül az íróvá lett volt rendőr szerint el kéne gondolkodni azon is, hogy vajon melyik országban van így, hogy amikor a hatóságok elfognak egy közveszélyes merénylőt, akkor a fél ország nem a tettesre, hanem a hatóságokra és azok tagjaira zúdít minden megvetést, gúnyt, gyűlöletet, és nem örül, hanem dühöngve acsarkodik és önellentmondásos, értelmetlen elméleteket gyárt, amelyben mindenki összeesküvő gazember, csak a pokolgépes robbantó nem...