Az orvosok temették volna, de az anyai szív megmentette a csecsemőt

Shiela Bhatti magzatvize a terhesség 16. hetében folyt el. Ekkor az orvosok azt hitték, hogy bepisilt, és hazaengedték. A magzatvíz aztán folyamatosan szivárgott, de ezt csak később, a terhesség 20. hetében derítették ki.

Ekkor a gyerek egyáltalán nem látszott az ultrahangon, csak a szívhangja hallatszott.

A doktor azt mondta az anyának, hogy a magzatnak nincs esélye a túlélésre, és azt javasolták, vetesse el a babát. A nő azonban nem engedte, és megtartotta a gyermeket.

Utána hosszú időre pihenőkúrát írtak neki elő, majd a terhesség 24. hetében szteroid injekciót kapott, hogy megerősödjön a pici tüdeje.

A gyógyászok még ekkor is a temetésről kérdezgették a bátor anyát.

A baba a 28. héten született meg, kevesebb mint 1 kilóval. Annyira apró volt, mint egy kismadár, akinek súlya sincs.

A poronty több vérátömlesztést kapott, és sérvműtétet is hajtottak végre rajta, de öthónapos korában hazaengedték őt és boldog anyukáját is.