Szívszorító beszámoló: így élték át a gyerekek a busztragédiát

A fiú a szüleinek azt mondta, hogy a busz körülbelül egy órája ment, amikor a baleset történt, ő pedig hátul ült. A rendőrök a kihallgatáson kérdezték tőle, hogy látta-e, melyik sofőr vezette a buszt, de mivel a középső ajtón szállt fel, sötét volt, egyáltalán nem látta, de nem is nézte, hogy ki a sofőr. Annyit hallott csupán, hogy valami csattanás volt a buszon, majd a következő pillanatban látta, ahogy felcsapnak a lángok a busz belsejében.

A fiú a barátaival kiütötte az ablakot, és kiugrottak. Lábbal és könyökkel ütötték az ablakot, de volt, aki fejjel csinálta. Utóbbi fiú megsérült, de kijutott ő is. A fiú azt mondta nekik, hogy ahogy kiugrottak, azonnal megálltak az autók és kamionok, hogy segítsenek nekik.

A fiú osztályából hárman vettek részt az utazáson, mindhárman ki tudtak ugrani a kigyulladt buszból.

A gólyákat előre ültették. És ő is gólya. De ő és két barátja mégis hátramentek

− mondták a szülők, hogy milyen véletlenek kellettek ahhoz, hogy fiuk megússza a balesetet.

A szülőket az osztályfőnök hívta reggel nyolckor, hogy értesítse őket a történtekről. Azt azonban nem tudta megmondani nekik, hogy a fiuk jól van-e. Nyolc óra alatt értek ki Veronába, de szerencsére nem úgy vezettek végig, hogy nem tudták, hogy hogy van a fiuk, ugyanis látták, hogy hajnal kettőkor jött egy sms tőle.

A kormány a busztragédia miatt nemzeti gyásznapot rendelt el hétfőre.