kulcsár edina
Magyar fülnek ismerõs mondatok a világégés után. A SportFröccs ezúttal José Mourinho szavait vesézi ki, s eljut Pintér Attiláig.
Mintha maga az örökbecsű Pintér Attila tartotta volna a sajtótájékoztatót Mourinho helyett a Manchester United 4-0-s égése után, nagyjából úgy hangzott a Mester értékelése. Kezdte azzal, hogyha eltekintünk a hibáktól, jó teljesítményt nyújtottunk. Még pedig azért, mert a portugál szerint a csapata beszorította a saját térfelére a Chelsea-t, többet birtokolta a labdát, helyzeteket és lehetőségeket dolgozott ki – az eredmény ilyen szempontból unfair.
Az utóbbit mindenki meg tudja erősíteni, aki legalább megye IV-es szinten futballozott, a futball néha rohadtul igazságtalan játék.
Általában akkor, ha egy brigád végiggürcöli a meccset, rúg nyolc kapufát, van 25 kapura lövése, és az egész meccset végigvédekező és alibiző ellenfél egyszer meglóg egy ellentámadásból, és a vége előtt három perccel bepötyögtet egy potyagólt.
Az tényleg unfair.
A 4-0-t is ki lehet magyarázni ily módon, bár elég vérszegény érvelés, mert ugye a Chelsea mindjárt az elején vágott egyet, utána pedig kedvére kontrázhatott. Szegény MU-hívek nem győzték elégszer megkérdezni, hogy oké, hogy béna és szörnyű taktikával ment fel a csapat, de akkor miért nem váltottak közben? A választ maga a Mester adta meg: mert a második félidőben közel jártak a 2-1-hez, majd a 3-1-hez is. Ezen a szinten azért nem nagyon illik olyasmit emlegetni, hogyha Varga II. beveri 16-ról és Kovács János középcsatár nem rúg orbitális lyukat az ötösön tiszta helyzetben, akkor már fel is zárkóztunk, a végén pedig akármi is lehetett volna.
Az akármi végül a Chelseanek jött össze, 4-0 formájában.
Hogy klasszikust idézzünk, az eredményjelző nem hazudik.
Mourinhónak majdnem sikerült 3-4 gólt feldumálni a táblára, azonban labdabirtoklás ide, helyzetek oda, ezt az égést egyetlen módon lehetett volna elkerülni.
Tetszettek volna öt gólt beverni, aztán utána mehetne a szakértés oda-vissza.