Óriási kárt okozna Magyarországnak a stadionstop

Budapest a tervek szerint 2022-ben a szlovákokkal közösen férfi kézilabda-Eb-t, 2023-ban atlétikai világbajnokságot rendezhet. A sikeres pályázás után az alapfelvétel két létesítmény lenne, a főváros azonban leállíthatja a népligeti multifunkcionális csarnok, és a Csepelre megálmodott atlétikai stadion építését. Karácsony Gergely főpolgármester stadionstop-terve így nem csak a két sportágat érinthetné hátrányosan, hanem a teljes magyar sportot.

Azt ugyanis sehol sem nézik jó szemmel, ha megnyert pályázat után lép vissza egy rendező. Jó példa erre Hollandia, ők Eb-t nem voltak hajlandóak rendezni: 300 ezer euróra büntették őket és évekig nem pályázhattak kézilabdás eseményre. Lemondás esetén nálunk nagyobb lenne a baj.

- Évek óta rendezzük a női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjét, erre további szerződésünk van 2024-ig, de hosszú évek munkáját tenné tönkre egy rossz lépés – mondta Horváth Gabriella, a Magyar Kézilabda-szövetség főtitkára a Magyar Nemzetnek, aki hozzátette, ezek után jóval kevesebb eséllyel pályáznánk a 2024-es női Eb-re is. Kézilabdacsarnok nélkül hazánk legnépszerűbb klubja, a Ferencváros is sokat veszítene, ők ugyanis továbbra is Érden játszhatnák a BL-meccseiket.

Az atlétikai vébé a sport harmadik legnépszerűbb eseménye a nyári olimpia és a foci-vb után. Már az is óriási siker, hogy Közép-Európában először rendezhetjük meg a viadalt, közel húsz évnyi pályázás után nyert a hazai szövetség. Lemondás esetén a jövőben bármilyen sportágban is pályázunk, a rossz döntés miatt nagy kérdőjel lenne a magyar próbálkozás mellett.

A magyar sport presztízsének az sem tett jót, hogy az előzetes szándék ellenére mégsem pályáztunk a 2024-es olimpiára, ott annyival voltunk kedvezőbb helyzetben, hogy még a végső döntés előtt léptünk vissza.