Ez történik a testeddel, miközben átéled az orgazmust

Bár a tudományos kutatások képesek bizonyos általános következtetéseket levonni, egyéni különbségek létezhetnek e tekintetben. Épp ezért nincs olyan, hogy „normális” orgazmus, ne is izgasd magad emiatt.

A szexuális élvezetet először az 1960-as években kezdték kutatni. Masters és Johnson ekkor osztotta fel a szexuális aktust négy részre: izgalom, fenntartás, orgazmus, és megnyugvás. Az 1970-es években újabb lendületet kaptak a kutatások. Ekkor fogalmazódott meg, hogy az élvezet előszobája a vágy. Helena Singer Kaplan három szakaszra osztotta a szexuális reakció ciklusát: vágy, izgalom, orgazmus.

A későbbi vizsgálatok szerint a szexuális élvezet komplex, nem lineáris rendszer: nem biztos, hogy a vágy lép fel először, lehet, hogy az csak akkor alakul ki, amikor az agy felismeri és kódolja a szexuális helyzetet. Ezért lehetséges, hogy a gyertyafény, és a csókolózás akár egy stresszes nap után is képes felkelteni a vágyaidat. A szexuális élvezetet „gyorsítók” és „fékek” irányítják, az egyik serkenti, a másik lelassítja az élvezethez való eljutást.

Épp ezért érdemes tudnod, hogy az orgazmusig nem egyenes út vezet, ehelyett ez egy nagyon összetett, bonyolult és finomhangolt rendszer. Szó sincs arról, hogy ez lenne a végcél, amelyikhez mindenáron el kell jutnunk, és ha nem sikerül, akkor rosszul kell éreznünk magunkat.

Nem az orgazmus a cél, hanem a szexuális élvezet. Ha eljutsz az orgazmusig, remek. Ha nem, akkor is nyugodtan jól érezheted magad: az orgazmus inkább hab a tortán, de nem maga a torta.

Nem kell mindenáron erőltetni az orgazmust, így csak felesleges terhet és stresszt raksz magadra, ettől nehezebben lazulsz el, vagyis az orgazmus sem lesz egyszerűbb. A legjobb, ha felfedezed a saját tested, tudod, mi az, ami jó neked, és nem azon gondolkodsz, hogy „megfelelő” volt-e az élvezet. Így – furcsa módon – hamarosan azt veszed majd észre, hogy gyakrabban jutsz el az orgazmusig.