Végre véget ért Pécsi Ildikóék szenvedése, de mégsem örülhetnek

Teljesen belebetegedett az utóbbi évek megpróbáltatásaiba Pécsi Ildikó férje. Szűcs Lajos tegnap töltötte a 76. életévét, ám a színésznő szerint semmi okuk az ünneplésre.

„Most nem alkalmas az életünk az ünneplésre. Habár eddig sem igazán tartottuk a születésnapokat, mert hajdan édes jó Lajosom a futballcsapattal járta a világot, és sokszor külföldön töltötte a nagy napot. De már okunk sincs a vigadalomra” – mondta a Borsnak keserűen Pécsi Ildikó, akinek olimpiai labdarúgó férje, Szűcs Lajos a legerősebb támasza.

„Az utóbbi években sajnos nem úgy alakult az életünk, ahogyan azt megérdemelnénk, amilyennek lennie kéne. Nem csillapodnak a kedélyek a volt menyemmel kapcsolatban sem, de még a nevét sem szeretném kimondani, mert nem érdemli meg. Számomra ő már nem létezik, pedig nekem köszönhet mindent” – tette hozzá.

„Lajosomat teljesen tönkretette, ráment az egészsége erre a borzalmas családi ügyre. Ő sokkal rosszabbul viseli, mint én, nem véletlenül töltött annyi időt kórházban. Felfoghatatlan számomra, hogy egy rendes, tisztességes embert, hogy lehet így tönkretenni. Nagyon meg van bántva, nem is tudok vele mit kezdeni” – zárja a könnyeivel küszködve a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Közben az is kiderült, hogy a színésznő unokája végre elhagyta a budai lakást. Sok gondot okozott a Kossuth-díjas színésznőnek, hogy hiába szerette volna kiadni vagy eladni fővárosi ingatlanát, nagyobbik unokája, akivel egyébként hosszú évekig nem is találkozott, annyira ragaszkodott korábbi otthonához, ahol felcseperedett, hogy nem akart onnan kiköltözni. Tavasszal ugyan megtörtént a kilakoltatás, de kétszer is zárat cserélt és ott élt tovább, sőt a nyár folyamán birtokvédelmet is kért a kerületi jegyzőtől – ám a Blikk megtudta, a közelmúltban elhagyta nagymamája házát.

„Igen, végre sikerült megoldani a problémát, az unokám kiköltözött, de ettől a viszonyunk nem javult meg. Bár büszke vagyok rá, mert nagyon jól tanul az egyetemen és kitűnő az általa választott küzdősportban is, de az életünkből, szívünkből elveszett időt sajnos már nem lehet pótolni” – mondta szomorúan a művésznő.