Esztergályos Cecília elárulta, mit kívánt a 75. születésnapjára

Esztergályos Cecília  energiája kifogyhatatlan, humorával és kedvességével pedig, máig képes bárkit elbűvölni. És bár nemrég megoperálták, már újra a színpadon áll és szívből játszik a közönségnek.

%RIPOST% : Boldog születésnapot! Hogy telik a nagy nap, sokan gratuláltak már?

Esztergályos Cecília: "Sok helyről kaptam meghívást és már csütörtökön elkezdődött az ünneplés. Egy igazán különleges meglepetést kaptam a Körúti Színháztól! Miután elkezdődött az előadás, kiderült, hogy majdnem csak meghívott vendégek ültek a közönség soraiban. Zsúfolásig volt tele ismerősökkel a helyiség és én annyit bőgtem, hogy bedagadt a szemem. Kaptam egy gyönyörű, 75 szál rózsából álló csokrot is. Nagyon jól esett, örülök, hogy ilyen fontos vagyok másoknak."

%RIPOST%: A családja is felköszöntötte már, vagy velük a hétvégén ünnepel?

E.C.: "Folyamatosan ünnepelek, ahogyan van egy kis időm. Az elkövetkező három napban például majdnem végig játszom. Vasárnap egyszerre két előadásom is lesz, de amint időm engedi mindenkivel külön-külön beülök egy ebédre valahova."

%RIPOST%: Ön azon színésznők közé tartozik, akik az idő múlásával is képesek voltak megtartani a fényüket. Nem szokott szomorkodni amiatt, hogy gyorsan telik az idő?

E.C.: "Az ember nem vet számot az életével, mert ha megtenné, felvágná az ereit.  A hetvenöt év dobostortából is sok.

Mindig azt szoktam mondani, ha van egészség, béke, munka és szeretet az életben, akkor nem hiányzik semmi.

Ez bőven elegendő ahhoz, hogy jól érezzem magam. Én mindig annak örülök, ami van és nem merengek a múlton."

%RIPOST%: Ha már az egészséget emlegette, nemrég egy komoly műtéten esett át. Sikerült teljesen felgyógyulnia?

E.C.: "Mind a két oldalamon csípőprotézisem van. Emiatt vegyes érzések vannak bennem, mert szeretnék ugyanúgy élni, mint korábban, de be kell látnom, hogy nem tudok már ugyanúgy mozogni. Nagy vágyam, hogy kapjak egy rokkant kártyát, mert az emelkedőkre nem tudok felgyalogolni. Nem kell, hogy nagy emelkedő legyen, képtelen vagyok emelgetni a lábam. Ez a színpadon is nagyon zavar, de megtanultam, ha egy darabban táncolnom kell, úgy csinálok mintha táncolnék. Ez veszélyes, mert, ha nem figyelek oda és véletlenül keresztbe teszem a lábam vagy egyenes hátal hajolok le, kiugrik a helyéről a protézis. Szóval mindez nagy hátrány, de örülök, hogy élek."

%RIPOST%: Van még valami, amit a karrierjében szeretne elérni? Vannak még vágyott szerepei?

E.C.: "Hetvenöt éves lettem, de még mindig rengeteg szerepem van és játszom amíg az egészségem engedi. Eszembe sem jutott, hogy visszavonuljak. Természetesen van olyan szerep, amit jó lenne megkapni, de soha nem beszélek erről hangosan. Ha már kérdezi, hogy milyen nagyobb vágyam van, hát… jó lenne, ha a Jászai Mari és a többi díjam mellé megkapnám a Kossuth–díjat is, az még hiányzik."