Beismerték a britek: az Oroszország elleni szankciók hatástalanok

Harriet Baldwin befolyásos brit parlamenti képviselő, a Pénzügyminisztérium különbizottságának elnöke elismerte, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók nem működnek. A Financial Times pénzügyi hírportálnak nyilatkozva a konzervatív párti politikus azt mondta, hogy a brit és nyugati korlátozóintézkedések nem gyengítették Oroszországot, mivel Moszkva megtalálta a módját, hogyan játszhatja ki őket, így mostanra az a furcsa helyzet állt elő, hogy az orosz gazdaság gyorsabban növekszik, mint bármelyik nyugati országé.

- fogalmazott Baldwin, aki azzal érvelt, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint Oroszország idén az egyik legjobban teljesítő gazdaság lesz az egész világon. Az hivatkozott előrejelzés egyébként azt prognosztizálja, hogy Oroszország gazdasága idén 3,2 százalékkal fog növekedni – nagyobb mértékben, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország.

Más tisztségei mellett Baldwin a Pénzügyi Szankciók Végrehajtási Hivatalának (OFSI) vezetője, amely az Oroszország elleni szankciók eredményességét vizsgálja. A bizottság februárban indított vizsgálatot az ügyben, és a képviselők várhatóan kedden tartanak szóbeli meghallgatást. A bizottsághoz már érkeztek írásos bizonyítékok, amelyek a Financial Times szerint arra utalnak, hogy „határozottabb megközelítésre” van szükség a szankciók kijátszásával szemben. A vizsgálatnak júliusban kell jelentést tennie megállapításairól.

Nagy-Britannia az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval együtt 2022-ben példátlan szankciókat vezetett be Oroszország ellen, miután Moszkva teljeskörű offenzívát indított Ukrajna ellen. A nyugati országok elsősorban Oroszország pénzügyi és ipari szektorát vették célba, betiltva vagy korlátozva az Oroszország exportbevételeinek nagy részét adó nyersanyagok és energiahordozók kereskedelmét. Baldwin rámutatott, hogy a korlátozások némelyike több mint kétéves, ami bőven elegendő időt adott Oroszországnak ahhoz, hogy kijátssza őket

- szögezte le Baldwin, hozzátéve, hogy az Egyesült Királyságnak az Egyesült Államokkal, az EU-val és más szövetségesekkel párhuzamosan törekednie kell szankciók hatékonyságának javítására.

Az Egyesült Királyság 2022 decemberében tiltotta be az orosz olajtermékek behozatalát. Egy, a jogszabályban lévő kiskapu azonban lehetővé tette, hogy az Egyesült Királyság továbbra is vásároljon orosz olajat harmadik ország közvetítésével. A Guardian múlt héten arról számolt be, hogy az elmúlt két évben drámaian megnőtt Nagy-Britannia finomított olajimportja Indiából, Kínából és Törökországból – amelyeket Moszkva lát el nyersolajjal. A hatályos szankciók értelmében az Egyesült Királyság nem tekinti a harmadik országban finomított orosz olajat Oroszországból származónak, így azok kereskedelme továbbra is engedélyezett.

A háború kirobbanása óta Moszkva többször elmondta, hogy alkalmazkodott a nyugati szankciókhoz, és a gazdaság önellátóbbá vált. Szakértők szerint a magas olajárak lehetővé tették Oroszország számára, hogy fenntartsa robusztus olajexport-bevételeit.

A Joe Biden vezette amerikai kormány a múlt héten ideiglenesen hatályon kívül helyezett közel egy tucat Oroszország elleni szankciót - írja a TASSZ orosz állami hírügynökség. A nyilvánosság elől gondosan elrejtett döntéssel lehetősége nyílt az amerikai piaci szereplőknek, hogy szabadon bonyolítsanak le "energiahordozókkal kapcsolatos tranzakciókat" oroszországi pénzintézetekkel. Szakértők szerint a korlátozások eltörlésének egyetlen célja, hogy alacsonyan tartsák a nyersolaj világpiaci árát, a Fehér Ház ugyanis aggódik, hogy az olajárak éppen a novemberi elnökválasztás kampányhajrájában emelkednek meg, ami szinte biztosan lerontaná Biden újraválasztási esélyeit.

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma által hétfőn kiadott 14024-es számú végrehajtási rendelet 2024. november 1-ig - a választások hetéig - lehetővé teszi az Orosz Föderációban működő, korábban szankcionált bankokkal folytatott "energiával kapcsolatos" tranzakciókat. A döntés feloldja az Orosz Föderáció Központi Bankjára, a VTB bankra, az Alfa Bankra, a Sberbankra, a Vnesheconombankra, az Otkritie Bankar, a Sovcombankar, a Rosbankar, a Zenit bankra és a Szentpétervári Bankra vonatkozó kereskedelmi szankciókat. A rendelet továbbá szabad kereskedelmet biztosít minden olyan orosz pénzintézettel, amelyekben a felsorsolt bankok legalább 50 százalékos részesedéssel rendelkeznek. Szakértők szerint ez lényegében az összes orosz pénzintézetről elmondható.

A rendeletben tételesen felsorolják, hogy az "energiával kapcsolatos tranzakciók" kifejezés a kőolaj kitermelését, előállítását, finomítását, valamint a földgáz termelését, cseppfolyósítását, újragázosítását, átalakítását, dúsítását, gyártását, szállítását és vásárlását jelenti. Ezek mellett feloldották a szén,a fa,az urán, illetve a bioüzemanyagok előállításához használt mezőgazdasági termékek kereskedelmére vonatkozó szankciókat is.

A döntés kapcsán mindképp érdemes felidézni, hogy az orosz-ukrán háború 2022 februári kirobbanás után az Egyesült Államok számos szankciót vezetett be Oroszország, különösen az orosz bankok ellen. Washington többször is azt hangoztatta, hogy az intézkedések célja, hogy megfossza Moszkvát a nyersanyagok eladásából származó bevételeitől. Azóta viszont nagyot fordult a világ, és mosanra belátható közelségbe került a november ötödikén esedékes amerikai elnökválasztás. Egy regnáló amerikai elnököt pedig semmi sem rémít meg jobban a választások évében, mint a üzemanyagárak megugrása a töltőállomásokon. Jelenleg viszont éppen ez történik.

Az olajárak az idén mintegy 15 százalékkal, hordónként 85 dollárra emelkedtek. Tavaly év vége óta először fordult elő az Egyesült Államokban, hogy a benzinárak éves szinten emelkedtek. A tendencia az iparági szakértők szerint pedig a következő hetekben és hónapokban is folytatódhat.

Mindez kellemetlenné válhat Joe Biden amerikai elnök számára is, mivel az üzemanyag drágulása zsigeri reakciókat vált ki az emberekből, egyebek között azokban az úgynevezett csatatérállamokban is, amelyeknek döntő szerepük lesz az elnökválasztáson, mivel csak az utolsó pillanatban dőlhet el a küzdelem Donald Trump és Biden között.

Az üzemanyagok árának csökkentése érdekében egyébként az Egyesült Államok nemrég felszólította Ukrajnát, hogy azonnal állítsa le az orosz energetikai infrastruktúra, azon belül is elsősorban az olajfinomítók elleni támadásait, mert ezek a csapások tubulens változásokat okoznak a nyersolaj világpiaci árában.- írja titkosszolgálati forrásokra hivatkozva a Financial Times online kiadása.

A Financial Times beszámolója szerint a Fehér Ház mindenekelőtt amiatt aggódik, hogy az olajárak éppen a novemberi elnökválasztás kampányhajrájában emelkednek majd meg, ami jelentősen lerontaná Joe Biden újraválasztási esélyeit.

Washington továbbá attól tart, hogy az ukrán csapások veszélyébe sodorják a amerikai cégek által is használt orosz energiainfrastruktúrát, köztük a Fekete-tengert és a Kaszpi-tengert összekötő CPC-olajvezeték. A Financial Times szerint ezen a vezetéken keresztül ExxonMobil és a Chevron is aktívan kereskedik.

Az amerikai figyelmeztetés azután érkezett, hogy az ukrán hadsereg több dróntámadást is végrehajtott nyugat-oroszországi olajfinomítók ellen az elmúlt időszakban. A kijevi katonai hírszerzés egy tisztviselője szerint tavaly 12, idén pedig már legalább 9 nagyobb támadást hajtottak végre orosz olajfinomítók, terminált és raktárt ellen. Kijev célja ezekkel a csapásokkal, hogy csökkentse Oroszország olajfinomítási kapacitását, jelentős károkat okozva ezzel a gazdaságának. 

A dróncsapások fokozását az tette lehetővé, hogy Ukrajna az elmúlt hónapokban jelentősen megnövelte a pilóta nélküli légi járműveket előállításához szükséges technológia gyártását. Az ukrán hadsereg egy korábbi közleménye szerint olyan drónokat sikerült kifejleszteniük, amelyeknek a hatótávolsága meghaladja az 1000 kilométert.

Egy meg nem nevezett ukrán tisztségviselő azt mondta Financial Timesnak, hogy a dróntámadásokkal Kijev szimbolikus csapásokat kíván mérni Oroszországra. "Közelebb akarjuk vinni a háborút Moszkvához, és meg akarjuk mutatni Oroszországnak, hogy a légvédelme áthatolható" - fogalmazott.

Az elmúlt időszak ukrán dróttámadásai kapcsán Helima Croft, a CIA egykori elemzője azt mondta: "Ukrajna bebizonyította, hogy képes csapást mérni a nyugat-oroszországi olajfinomítókra, amelyek az ország üzemanyagexportjának mintegy 60 százalékát teszik ki."

Az olajárak az idén mintegy 15 százalékkal, hordónként 85 dollárra emelkedtek. Tavaly év vége óta először fordult elő az Egyesült Államokban, hogy a benzinárak éves szinten emelkedtek. A tendencia az iparági szakértők szerint pedig a következő hetekben és hónapokban is folytatódhat, különösen akkor, ha az orosz olajipari létesítményeket továbbra is sikeresen veszik célba az ukrán drónok.

Mindez kellemetlenné válhat Joe Biden amerikai elnök számára is, mivel az üzemanyag drágulása zsigeri reakciókat vált ki az emberekből, egyebek között azokban az úgynevezett csatatérállamokban is, amelyeknek döntő szerepük lesz az elnökválasztáson, mivel csak az utolsó pillanatban dőlhet el a küzdelem Donald Trump és Biden között.

– fogalmazott Amerika utasítását kommentálva Bob McNally, a Rapidan Energy tanácsadó cég elnöke, a Fehér Ház volt energiaügyi tanácsadója.