Ezt a két gyógyító konyhatrükköt mindenképp próbáld ki, hálás lesz érte a tested!

Egyre több bizonyíték gyűlik össze arra a régi igazságra, amely szerint az egészség a belekben kezdődik. Ha a bélflóránk, vagyis a beleinkben együtt élő rengeteg hasznos baktérium egyensúlya megbomlik, az számos betegség előszobája lehet az elhízástól az allergiás tünetekig, az immunrendszer gyenge működésétől akár a pszichés problémákig. Sajnos a modern, rohanó életmód, az antibiotikumok túlzott használata és a tartósított, adalékanyagokkal dúsított élelmiszerek fogyasztása mind elősegíti ezt a kedvezőtlen folyamatot. Ám a fermentált élelmiszerek segíthetnek!

Ahhoz, hogy a bélflóra egyensúlya helyreálljon, elég lenne visszanyúlni a múltban természetesnek számító ételkészítési eljárásokhoz, a kovászoláshoz, valamint a fermentáláshoz, vagyis az erjesztéshez, savanyításhoz. A kovászos kenyérben és az erjesztett savanyúságokban ugyanis nagy mennyiségben találhatók meg a tejsavbaktériumok, amelyek egyrészt közvetlenül is támogatják a bélflórát, másrészt pedig lebontanak egyes nehezen emészthető tápanyagokat, így könnyebben emészthetővé teszik az élelmiszereinket.

A kovászos kenyérben kevesebb a glutén

A kovászos kenyér készítése ugyan több időbe telik, mint a gyors, élesztős kenyéré, ám nagyon is megéri ráfordítani ezt az időt. A kovász, amely csak lisztből és vízből áll, az érési folyamat során hasznos mikroorganizmusok közösségévé válik. A tészta elkészítése során pedig a benne levő tejsavbaktériumok elkezdik lebontani a liszt egyes szénhidrátjait és a glutént, így sokkal könnyebben emészthetővé teszik a kenyeret. A kovász baktériumai fitáz enzimet is termelnek, ami a gabona korpájában levő fitinsavat bontja le. Ez azért fontos, mert a fitinsav akadályozza az ásványi anyagok felszívódását. Ha viszont a teljes kiőrlésű kenyér kovásszal készül, a gabona tápanyagai jobban hasznosulnak.

A fermentált zöldség valóságos csodaszer!

A klasszikus módszerrel készült, fermentált élelmiszerek, savanyúságok (például a kovászos uborka, a savanyú káposzta vagy a csalamádé) sem egyszerűen csak finomak. A bennük levő hasznos baktériumok révén csökkentik az emésztési problémákat, javul a zöldségekben levő vitaminok és ásványi anyagok felszívódása, sőt, akár a refluxos tünetek is enyhülhetnek a hatásukra. A puffasztó hatású zöldségek fogyasztásával járó kellemetlenségek is csökkennek, mivel az erjesztés során keletkező baktériumok megkezdik a zöldségek előemésztését. A fermentált élelmiszerek úgynevezett szinbiotikumok: nem csak a bélflóra egyensúlyát támogató probiotikus baktériumokat tartalmazzák, hanem az ezek táplálékául szolgáló és szaporodásukat segítő úgynevezett prebiotikumokat is. Így a rendszeres fogyasztásukkal visszaállíthatjuk a bélflóra természetes egyensúlyát. Az emésztőrendszeri vagy bélrendszeri fekélyekkel, gyulladásokkal küzdőknek és a hisztamin-intoleranciában szenvedőknek viszont érdemes óvatosan bánni az erjesztett élelmiszerekkel. A légúti allergiások pedig az allergiájuk fellángolásának időszakában legyenek óvatosak velük, a fermentált élelmiszerek hisztamin-tartalma miatt.

Így készül a fermentált savanyúság

Az erjeszteni, savanyítani kívánt zöldségeket (például káposztát, uborkát, répát) szeleteld fel, és lazán rétegezd egy üvegbe, közben fokhagymával, borssal, babérlevéllel, és más, ízlés szerinti fűszerekkel ízesítsd. Öntsd fel literenként 1 evőkanál sót tartalmazó forró vízzel, és nyomtasd le úgy, hogy a zöldség teljes egészében a lé alatt legyen. Zárd le az üveget, és tedd 20-22 Celsius-fokos, közvetlen napfénytől védett helyre. Néhány naponta rázogasd, forgasd meg. Naponta kóstold meg, amikor pedig megfelelő lesz az íze, tedd át a hűtőbe – máris fogyaszthatod!