kulcsár edina
Mindenkire hatással van a veszélyhelyzet. És sokakból a legjobbat hozza ki.
Péntek este, a rakparton lőtte azt a fényképet kollégánk, amelyen látható, hogy a korzón mostanra üresen tátongó szállodák ablakaiban szív formát rajzolva kapcsolták fel a lámpát. Minden bizonnyal így üzenve a járvány miatt szinte teljesen kiürült fővárosnak.
Nem ez azonban az egyetlen szívbe markoló kedvesség, amivel találkoztunk. Másik munkatársunk édesanyját egy drogéria pénztárosa hívta vissza az ajtóból, kifelé menet, hogy neki ajándékozza saját kézfertőtlenítőjét.
Körbekérdeztünk, ki milyen, hasonló helyzettel találkozott, és gyönyörű történetekről hallottunk.
„Egy társasházban lakom a fővárosban. Amikor reggel mentem le kutyát sétáltatni, észrevettem, hogy a kilincsemre van akasztva egy kis zacskó, benne két almával. És mindegyik másik lakó kilincsén szintén ezt láttam. A gondnokunk rakta oda. És nagyon megindítónak találom ezt az apró és emberi figyelmességet” – meséli Gréta.
„A szomszéd utcában lévő virágárusnál nagy a csend, pedig mindig tömeg szokott lenni nála. Bementem hozzá tegnap, hogy vegyek egy kis virágföldet. Egyetlen másik vásárló volt csak ott rajtam kívül. Mindketten kaptunk egy-egy szál fréziát elköszönéskor tőle” – osztotta meg velünk Szandra.
„Ügyfélszolgálaton dolgozom. Szerencsére nem személyes, hanem telefonos vonalon. Érzékelhetően megváltozott az emberek viselkedése. Sokkal kedvesebb mindenki, és szinte kivétel nélkül úgy köszönnek el a telefonálók, hogy jó egészséget, kitartást kívánnak, vagy éppen azt, hogy vigyázzak magamra. Természetesen én is így teszem le velük a telefont. Kifejezetten szívbe markoló, főleg ahhoz képest, hogy általában sokan még csak a köszönésre sem szokták máskor venni a fáradságot” – mesélte Edina.