Igazi magyar szenzáció! - értranszplantációval elkerülhető a láb amputációja

A világon elsőként hasonlította össze szervdonorokból nyert vénák és artériák hatékonyságát a Semmelweis Egyetem.

donor

amputáció

Egy kevéssé ismert eljárás eredményességét javíthatja a Semmelweis Egyetem új kutatása, mely a világon elsőként hasonlította össze szervdonorokból nyert vénák és artériák hatékonyságát alsó végtagi perifériás érbetegség utolsó stádiumában lévő betegeken - számolt be róla a semmelweis.hu portál.

Az értranszplantáció kevéssé vizsgált terület, ám fontosságát és a kutatás jelentőségét mutatja, hogy érszűkülettel világszinten 200 millió ember küzd, akik harmadánál számítanak végállapot kialakulására. Magyarországon évente 4000-4500 amputáció történik – ezek egy része a fenti eljárással kivédhető volna.
Szervdonorból nyert ér beültetésére leggyakrabban alsó végtagi érszűkület végstádiuma esetén van szükség, amikor nem jut megfelelő mennyiségű vér az alsó végtagi szövetekhez. Ez egy idő után ez olyan súlyossá válhat, hogy nyugalmi fájdalom, illetve alsó végtagi fekély vagy üszkösödés alakul ki. Mindkét állapot veszélyezteti a végtag életképességét, így az amputáció veszélye ekkor rendkívül nagy. Ezt elkerülendő az elzáródott érszakaszt egy másik ér beültetésével hidalják át, ami a keringést biztosítja.

Sokszor ez az egyetlen lehetőség a végtag megmentésére, és hogy az érelmeszesedés miatt elzáródott érszakasz körüli szövetekhez vért juttassunk

– mondja dr. Garbaisz Dávid, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának szakorvosa, a kutatás első szerzője. Testtájéktól, a beültetés helyétől és az ér átmérőjétől függően választják ki a szükséges értípust, amely lehet véna vagy artéria.

„Kutatásunkban olyan betegeket vizsgáltunk, akiknél érszűkület végállapota miatt volt szükség értranszplantációra" – teszi hozzá dr. Garbaisz Dávid.

„A világon először hasonlítottuk össze a combszakaszba ültetett vénás és artériás graftok( szervdonorokból nyert ér) hatékonyságát azonos betegcsoporton, és megállapítottuk, hogy az artériás graftok nyitva maradása jobb” - fogalmaz a szakorvos.

A beavatkozást követően a vizsgált betegcsoportnál a végtagmentési arány egy év után 74 százalék, öt év után 62 százalék, az ötéves túlélés arány pedig 53 százalék volt.

Ez főként az artéria tulajdonságaival magyarázható; a vénáknál általában nagyobb átmérőjű, vastagabb falú, ellenállóbb, mivel nagyobb nyomásnak kell ellenállnia.

Népbetegség az érszűkület

Az érszűkület népbetegség, világszinten durván 200 millió embert érint. Magyarországon évente 4000-4500 amputáció történik, melynek a döntő hányadára perifériás artériás érbetegség végstádiuma miatt kerül sor. A végstádiumban lévő érszűkületes betegek éves halálozása elérheti a 20 százalékot is. Bár a fertőzésekkel szemben ellenállóbb, így a szövődmények kialakulási kockázata is csökken, az esetek kevesebb mint ötödénél van mód ér-homograft beültetésére. A transzplantáció során nemcsak szerveket, hanem egyéb szöveteket, ereket is eltávolítanak a donorokból – főként az alsó végtagból – melyeket konzerválás után mélyfagyasztó bankba helyeznek. Ezekből világszinten sincs sok: Magyarországon 1997 óta üzemel a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika érbankja. Hazánkban évente 80-100 graft beültetésére kerül sor, ebbe valamennyi testtájék (hasi főverőér, csípőverőér, alsó végtagi verőerek szakaszai) beletartozik.