A 25 éves Anna rengeteg borzalmat élt át, mégis mindig mosolyogva vette az akadályokat.
Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, Szerencsi Anna még csak 25 éves, de már több borzalmat átélt, mint mások egész életükben. Születésekor leállt a légzése, háromszor újraélesztették. Tinikorában életmentő agyműtéte volt. Egy autóbaleset miatt pedig tíz éve agydaganattal él. Anna egyik legfőbb vágya, hogy példájával segíthessen másokon.
Anna a születése során majdnem megfulladt, háromszor kellett újraéleszteni. Kiderült, hogy lyukas szívvel született.
„Amikor megszülettem, a szervezetem sajnos rövid időn belül teljesen feladta a harcot és többszöri újraélesztésen estem át. Édesanyámnak azt mondták, hogy bár sikeres volt a legutolsó újraélesztés, ne reménykedjen túlzottan, nem sok esélyt látnak arra, hogy életben maradok. Ő oda jött az inkubátoromhoz, ahol csövek álltak ki belőlem és én mit csináltam? Mosolyogni kezdtem. Szóval azt hiszem ennek a mosolynak köszönhetem azt, hogy itt vagyok” – mesélte a fiatal lány.
Később és nehezebben kezdett járni, mint más babák, de végül teljesen rendbe jött. Évekkel később, 12 éves korában azonban autóbaleset érte. Beléjük rohant egy kisbusz, épp azon az oldalon, ahol ő ült. Agyrázkódása lett, de úgy tűnt, más baja nincs. Később viszont előfordult, hogy minden ok nélkül hánynia kellett, rendszeresen fájt a feje.
"Kiderült, hogy a gerincem nem vezeti el az agyvizem, a fejemben meg nő a nyomás. Közölték: ha nem műtenek meg azonnal, talán egy évem lehet hátra." – emlékezett vissza.
A szervezetem nem akarta ezeket az idegen tárgyakat elfogadni, és újra kellett tanulnom járni. Közben a daganat elérte a látóidegeket, így bármelyik reggel arra ébredhetek, hogy megszűnt a periférikus látásom. Akkor azonnal újra műteni kell.
Mindennek a tetejébe három évvel ezelőtt ismét rosszul lett, és kiderült: súlyos szívritmuszavara is van. A rengeteg megpróbáltatás ellenére, Anna mindig próbált pozitív maradni és mosolyogva vette az akadályokat.
Az éber koponyaműtétem alatt az orvosok teljesen meg voltak döbbenve, hogy egy ilyen beavatkozást, hogy tud valaki mosolyogva végig vinni. A műtét utáni napokban pokoli fájdalmakat éltem át, de mégis minden alkalommal mosolyogva fogadtam a hozzám érkező orvosokat
– részletezte.
Anna szerint a mosoly az, ami átsegítette eddig minden nehézségen.
Nem mondom, hogy olykor nem szoktam én is sírni, de kifelé ez a mosoly akkor is megvan ha az utolsó erőmből adom, mert hiszek benne, hogyha ez a mosoly épp nem rajtam segít, akkor máson, de sohasem hiábavaló
– tette hozzá.
