Aljas trükkel húzzák ki a pénzt az emberek zsebéből a multik

Ugyanaz az ár, gyengébb minőség: a szupermarketek különösen aljas trükkel húzzák ki a pénzt az emberek zsebéből – írja a merkur.de, és ezt a magyar vásárlók is elszenvedik, hiszen a Magyarországon működő multinacionális üzletláncok nálunk is a németországihoz hasonló üzletpolitikát folytatnak.

A témával kapcsolatban a német lapok felidézik, hogy tavaly az „év megtévesztő csomagolása” díját a „Rama kenhető” kapta, mert a korábbi 500 gramm helyett 400 gramm kenhetőt tartalmaz az azonos méretű csomagolás. Ha az ár változatlan marad, ez 25 százalékos rejtett áremelkedésnek felel meg. A „zsugorinflációnak” nevezett gyakorlatról a Ripost is írt korábban:  a  "shrinkflation" az angol "shrink" -  zsugorodás - és az infláció ötvözete, és megszokott csomagolásba kerülő kisebb mennyiségű termékekre utal. 
De nem csak a töltési mennyiség csökkentésével lehet profitot növelni. Van egy trükk, ami nagyon intuitív módon működik: egyszerűen olcsóbb, gyengébb minőségű termékeket használnak fel a gyártók.
Például a kenyérre, pékárukra kenhető krémekbe olaj és vaj helyett víz, az almalébe kevesebb gyümölcs, a vaníliafagylaltba tejszínhab helyett kókuszzsír kerül.
A Hamburgi Fogyasztói Központ (VZHH) jelentése szerint az élelmiszeripar az utóbbi időben spórolni kezdett az értékes összetevőkön. Például a tejszínt, a repceolajat vagy akár a marcipánt olcsóbb alternatívákkal, töltőanyagokkal vagy ízesítőkkel helyettesítik.
A fogyasztóvédők ezt a jelenséget „fukarkodásnak” nevezik. Az angol „skimp” szó jelentése „spórolni” vagy „takarítani”, és nem a rejtett áremelkedést, hanem a minőség romlását jelenti. Ily módon a cégek költségcsökkentést és nagyobb profitot akarnak elérni.

A szupermarketekben a „fukarkodás” mértékét nehéz meghatározni. Ehhez egymás mellé kell rakni a régi és az új összetevők listáját, a megváltotott receptúrát, hogy kiderüljön a minőségromlás. Thilo Bode, a „Foodwatch” fogyasztóvédelmi szervezet alapítója szerint  a jelenség hátterében az állhat, hogy például Németországban a 

Önmagában ez nem lenne nagy baj, amíg az eljárás átlátható marad, csakhogy  a fogyasztók nem veszik észre a csalást.
A táplálkozási szakértők óva intenek az erősen feldolgozott élelmiszerektől. Minél hosszabb az összetevőlista, annál nagyobb az egészségügyi kockázat.
A VZHH szerint az ukrajnai háború katalizátorként működött a „fukarkodásban”. Például az orosz támadás után a napraforgóolaj ára gyorsan emelkedett. Az olaj, amely számos termékben megtalálható, például a „Cini Minis” reggeli gabonapelyhekben is. A gyártó Nestlé a napraforgóolaj helyett ma már a magas (egészségtelen) telített zsírsavat tartalmazó pálmaolajat használja, bár a napraforgóolaj piaci ára időközben csökkent. A napraforgóolaj pálmaolajjal való helyettesítése még korántsem a történet vége. 

Példáuls a Moser Roth egyes töltött csokoládéiban a marcipán mennyisége 45-ről 38 százalékra csökkent.
A Penny Markt „Krémes spenót friss tejszínnel”nevű termékében a spenót 21 százalékát „sikerült” megspórolni, helyette több mint 10 százalék víz, és egy kicsivel több tejszín került bele – derül ki a kreiszeitung.de listájából.

A vásárló szemszögéből a megoldás kézenfekvő.