Eldurvult vakcinabiznisz! Pénzért mindent lehet?

A belga költségvetési államtitkár, Eva De Bleeker december közepén tweetelt egy táblázatot, amelyben feltüntették az EU által vásárolt egyes vakcinák árát.

Oxford/AstraZeneca

1.78 €

635 Ft

Johnson & Johnson

8.50 $

2477 Ft

Sanofi/GSK

7.56 €

2968 Ft

Pfizer/BioNTech

12 €

4283 Ft

CureVac

10 €

3568 Ft

Moderna

18 $

5245 Ft

Az elsőként uniós forgalomba került, 12 euróra beárazott BioNTech/Pfizer oltóanyagot azonban 23-30 euróért is viszik, mint a cukrot. A cég a vállaltnál kevesebbet szállít az EU-ba, gyártási kapacitásgondokat emleget, ahogy az AstraZeneca is jelezte: az első ütemre lekötött 100 millió adag helyett csak 25 milliót szállít az uniós országokba.

Vakcinaháború Brüsszel és London között

Csakhogy osztrák lapértesülés szerint Dél-Afrikába gond nélkül érkezik az oltóanyag, kétszeres áron. Ráadásul az AstraZeneca vállalat vezérigazgatója, Pascal Soriot elárulta: az EU túl későn csapott le az oltóanyagra, és mivel a britekkel állapodtak meg először, értelemszerűen övék a Nagy-Britanniában gyártott vakcinamennyiség java. Az EU vezetői, Ursula Von Der Leyennel az élen, azt követelték, hogy London adjon át az Angliában gyártott vakcinákból az európai országoknak a hiány pótlására.

A német CDU politikusa, Peter Liese azt mondta, válaszul az EU blokkolja a náluk gyártott, briteknek küldendő BioNTech vakcinát. Hozzátette: egy kereskedelmi háború kellős közepén vagyunk.

Mindenesetre a németek – észlelve az oltóanyaghiányt – már kapcsoltak, az uniós kvótán felül 30 millió dózist rendeltek a BioNTech/Pfizer vakcinából. Ennyit a tagállamok közötti szolidaritásról.

Aki többet fizet, előbb szabadul fel

A német Tagesschau bennfentes információkra hivatkozva arról ír, hogy az ár is döntő szerepet játszik abban, hogy Izrael az Európai Uniónál jóval több oltást kap a Pfizertől. Míg Brüsszel 12 eurót, a zsidó állam 23 eurót is megad érte. A Pfizer vállalja, hogy Izraelt mindaddig ellátja oltóanyaggal, amíg a lakosság 95 százalékát be nem oltják. Cserében Izrael elküldi anonim módon a Pfizernek a beoltottak adatait, és a további kutatásokhoz fontos egészségügyi észrevételeket. Izraelbe már december 9-én megérkezett az oltóanyag és december 19-ével elkezdődött a tömeges oltás.

Az ugyancsak sikeres Abu-Dzabi és Bahrein a kínai Sinopharm vakcináját használja, minden gond nélkül. Esetükben az is közrejátszott a választásban, hogy nem kell -70 Celsius fokon tárolni az oltóanyagot, és persze fizetési problémáik sincsenek. Az árkérdéshez annyit: Yuli Edelstein izraeli egészségügyi miniszter azt nyilatkozta a New York Times-nak, megéri többet fizetni a vakcináért, hogy az izraeli gazdaság mielőbb talpra álljon.

Előny, ha nincs uniós kötöttség

Ugyanez vezérli például Törökországot és Szerbiát is. Ankara összesen 50 millió adagot rendelt a Sinovac Biotech kínai gyógyszergyártó gyengített víruson alapuló oltóanyagából, január 14-én pedig megkezdődött a lakosság tömeges beoltása. Továbbá a Szputnyik V vakcinát Törökországban is gyártani fogják, és a technológia átadása már megkezdődött.

A 7 milliós Szerbia pedig már 3 millió adag vakcina beszerzéséről állapodott meg. Január közepén beérkezett több mint 1 millió adag a Sinopharm vakcinából, a 2 millió darabos orosz Szuptnyik V oltóanyagból pedig már december 30-án megérkezett az első nagyobb tétel. A „nyugati” vakcinákból is rendelt Belgrád, de ezekből eddig csak néhány tízezer adagot kapott meg. A „keleti” vakcináknak köszönhetően tudta beoltani már a lakosság több mint 5 százalékát.