Furcsaságok az Ukrajnába küldött fegyverek körül

Múzeumban kerülnének ezek az F-16-osok, ha nem szállítanák őket Ukrajnába - mondja Ausztria egyik vezető katonai pilótája, aki a 42 holland F-16-os vadászrepülőgép Kijevbe szállítását "politikai gesztusnak" tartja. Az F-16-os csak a legmodernebb fegyverrendszerekkel tudná segíteni Ukrajnát az orosz hadsereg ellen.

Hollandia és Dánia az Egyesült Államok engedélyével 61 darab F-16 „Fighting Falcon” típusú vadászgépet ad át az ukrán légierőnek. Ausztria egyik legjobb katonai pilótája ezzel kapcsolatban az eXXpress-szel folytatott háttérbeszélgetésen azt mondta: 

Katonai szempontból komoly fordulat a kelet-ukrajnai általános helyzetben nem igazán várható: „Attól függ, milyen feladatokat kapnak az F-16-os gépek ukrán pilótái. Csak repülni A-ból B-be – ez nem lesz elég a harctéri sikerhez."

Ha valóban a légi fölény megszerzése lenne a cél, akkor a pilótáknak nagyon oda kellene figyelniük, hogy ne kerüljenek az S-300-as és S-400-as típusú orosz légvédelmi rakéták hatókörébe, mert azok képesek lennének 380 km távolságból semlegesíteni a célpontokat. Ha az F-16-osokat "földi egységek közeli légi támogatására kívánják használni, akkor ez "természetesen lehetséges" - mondja a légierő szakértője, de ez is kockázatos feladat.

Az, hogy az ukrán fegyveres erők vezetése sikeresen tudja-e használni az F-16-os repülőgépeket, elsősorban a szállított fegyverrendszereken múlik: 

Az F-16-osok tömeges kiszolgáló személyzete még nem állt fel

Az F-16-os repülőgépek Ukrajnába érkezésével két nagy probléma van – magyarázza a katonai szakértő. Nem hagyhatják egy helyen túl sokáig állni a gépeket egy-egy repülőtéren, mert az orosz hadsereg ezt azonnal felhasználná cirkálórakétákkal vagy szuperszonikus rakétákkal végrehajtott légicsapásokra. 

 Másodsorban egy egész szervízcsapatot kell felállítani, és ennek a kíséretnek is folyamatosan át kell állnia az új F-16-os bázisokra, azaz mobilnak kell lennie.

Összegzésében a légierő tisztje kitart a kezdeti értékelésénél:

Mint ismeretes, az F-16 Block 15 AC OCU-t 1989-ben szállították Hollandiába, majd 1997-ben és 1998-ban Block MLU-ra frissítették a gépeket. A holland F-16-osok egyike sem repült tavaly november 18-a óta. 

Berlin nem feltétlenül szállít Taurus cirkálórakétákat Kijevnek csak azért, mert az Egyesült Államok esetleg úgy dönt, hogy ATACMS típusú nagy hatótávolságú rakétákat küld Ukrajnába – közölte Boris Pistorius német védelmi miniszter. Közben Washington bejelentette, hogy kazettás bombákkal felfegyverzett nagy hatótávolságú rakétákat kaphat Ukrajna.

„Ebben a háborúban nincs automatizmus” – mondta Pistorius újságíróknak egy kölni látogatás alkalmával, hozzátéve, hogy Németország egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy eldöntse, szállít-e Taurus rakétákat Ukrajnának vagy sem – írja a Reuters hírügynökség.

Közben Kijev sürgeti Berlint, hogy küldje a vadászrepülőről indítható rakétákat, amelyek hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Olaf Scholz német kancellár pedig többször világossá tette, hogy Berlin csak Washingtonnal egyetértésben fog fellépni a fegyverszállítások ügyében.

Eddig Nagy-Britannia és Franciaország közös fejlesztésű Storm Shadow típusú föld-levegő rakétákat, továbbá SCALP-cirkálórakétákat szállított Ukrajnának. A német Taurus elfogórakéta a Storm Shadowhoz hasonló elven működik.

Az ABC internetes hírportál arról számolt be, hogy az Egyesült Államok várhatóan ATACMS-rakétarendszereket Kijevnek, elsőként az ukrajnai háború során.

Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke egy, a Telegramon megjelent videóban azt mondta, hogy folynak a tárgyalások az ATACMS-rendszerekről, de részleteket nem közölt.

Zelenszkij az amerikai CNN-nek vasárnap adott interjúban elmondta, tervezi, hogy ismét beszél Joe Biden elnökkel az ATACMS-rendszerekről, és reméli, hogy ősszel megkapják azokat.

Kazettás bombákkal felfegyverzett nagy hatótávolságú rakétákat kaphat Ukrajna

A Reuters értesülései szerint a Biden-kormányzat közel áll ahhoz, hogy jóváhagyja a kazettás bombákkal felszerelt, nagyobb hatótávolságú rakéták szállítását Ukrajnának, ami az amerikaiak reményei szerint lehetővé tenné, hogy az ukrán hadsereg jelentősebb károkat okozzon az oroszok által megszállt területen.

Miután az elmúlt hónapokban látták a 155 milliméteres tüzérségi lövedékekben szállított kazettás bombák sikerét, az Egyesült Államok fontolgatja a több mint 300 kilométer hatótávolságú taktikai rakétarendszerek (Army Tactical Missile Systems, ATACMS), valamint kazettás bombákkal felszerelt, többször indítható rakétarendszerek (Guided Multiple Launch Rocket Systems, GMLRS) típusú rakéták szállítását – írja a Reuters.

Európa legnagyobb fegyvergyártó vállalatának igazgatója járt az ukrán elnöknél, akivel nagyszabású fegyverszállítási megállapodást írt alá Volodimir Zelenszkij. Ezeknek a fegyvereknek az árát minden bizonnyal a nyugat, vagyis Európa és Amerika állja majd. Közben folytatódik a drónháború, egy nap alatt negyven összecsapást jelentettek.

Az ukrán elnöki irodában fogadta Volodimir Zelenszkij Európa legnagyobb fegyvergyártó vállalatának, a brit BAE Systems-nek a vezetőit. Ünnepélyes keretek között írták alá az újabb, nagyszabású szerződést: a hadiipari óriás nemcsak újabb fegyverek szállítását, de szervizelésüket is vállalta.

Az elnöki hivatal közleményében jelezte: a vállalat két tüzérségi fegyverét és egy gyalogsági harci járművét már eddig is használták.

A most megkötött szerződés azonban az együttműködés teljesen új dimenzióit nyitja meg előttük – miközben az ukrán haderő jelenleg is széles körben alkalmazza a nyugati fegyvereket a szárazföldi és a légi műveletek során is.

Ujjongásban törtek ki az ukrán katonák, miután sikerült egy drónnal elpusztítaniuk egy orosz katonai teherautót. A háború eddigi legnagyobb dróntámadását indította Ukrajna szerda hajnalban.

Az ukrán hadsereg különleges erői által közzétett felvételek szerint először két robbanótöltetet helyeznek a kisrepülő belsejébe, majd pusztító útjára indítják. Ezúttal nem csak az ukrán területeket, de hat oroszországi megyét is célba vettek, valamint a fővárost, Moszkvát is. Ukrán források szerint a drónok négy orosz katonai repülőt semmisítettek meg az oroszországi Pszkovban. Az orosz védelmi erők közlése szerint közben ukrán rakéták vették célba a Krímet is, ám sikerült mindet hatástalanítani.

Az orosz ellentámadás sem maradt el. Hónapok óta a legsúlyosabb légicsapás érte Kijevet. Két ember életét vesztette, két sérültet kórházban ápolnak.

A fronton is lecsaptak az orosz drónok. Egy cseh televíziócsatorna épp Donyeckben forgatott, amikor drónok repültek el felettük, és az egyik célba vette őket, de végül sikerült elmenekülniük.

A technológia azonban mindkét táborban óriási pusztításokat okoz, a kisméretű repülőket ugyanis a legfejlettebb radarrendszerek is rendkívül nehezen azonosítják.

Egy radarokat gyártó üzembe látogatott szerdán Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. Felszólította az állami vállalatot, hogy növelje termelési kapacitását.

„A különleges katonai műveletben a legfontosabb szerepet az ellenütegek játszák. Katonáinknak óriási szüksége van minden olyan eszközre, amivel ellentámadásokat tudnak indítani. Ehhez van szükség ezekre a radarokra” – mondta az orosz védelmi miniszter.

Ezalatt megújult erővel lendült harcba a gyalogság a délkelet-ukrajnai fronton. Egyetlen nap alatt negyven szárazföldi összecsapásra került sor.

Az orosz védelmi minisztérium által közzétett felvételeken állítólag az látható, amikor aknavetős egységeik elpusztították az ukránok egyik fontos harcállását a donyecki Kramatorszknál.

Ukrán közlés szerint azonban a védők is jelentős sikereket értek el szerdán. A hadvezetés szerint sikerült előre nyomulniuk és erős harcállásokat kialakítaniuk a zaporizzsjai Melitopolnál.

A dróntámadások csütörtökön is folytatódtak: ukrán közlések szerint sikerült elpusztítaniuk egy orosz parancsnokságot Bahmutnál. A moszkvai polgármester pedig jelezte: az orosz fővárost is újabb támadás érte, ám a légvédelemnek sikerült a drónt hatástalanítania.