Amerika még mindig orosz fűtőanyagot használ az erőműveiben

Az Egyesült Államok továbbra is Oroszországból származó nukleáris fűtőanyagot használ az atomerőműveinek egy jelentős részében - jelentette ki a Biden-kormányzat nukleáris energiáért felelős helyettes államtitkára. Kathryn Huff ugyanakkor leszögezte, hogy ezen mindenképp változtatni szeretnének, a kabinet álláspontja szerint ugyanis az orosz Roszatom cégtől való függés a nukleáris fűtőelemek beszerzésében a nemzetbiztonságot és a klímacélokat is veszélyezteti - írja a Magyar Nemezt a Financial Times üzleti hírportálra hivatkozva. 

− mondta Huff, aki egyben felszólította az amerikai törvényhozást, hogy szavazza meg a hazai ellátási lánc újjáépítéséhez szükséges összeget, és korlátozza az orosz importot.

Ahogy arról a hazai és a nemzetközi sajtó is széles körben beszámolt, az Egyesült Államok idén kétszer annyi uránt vásárolt Oroszországtól, mint tavaly. Az USA 92 atomreaktorának közel negyedét Oroszország látja el üzemanyaggal, ami mellett több tucat más erőműnek is ők a beszállítói Európában és Ázsiában.

Oroszország jelenleg a világ fűtőelem-kínálatának mintegy felét adaja, az amerikai reaktoroknak pedig az ötöde működik orosz fűtőelemekkel.

Míg az amerikaiak leválnának az orosz importról, a csehek nemrég csendben megállapodtak egy orosz céggel, amely mindkét atomerőművükbe újgenerációs fűtőelemeket szállít majd. A háborús retorika nevében az üzletet persze nem verték nagy dobra, csupán az egyik szakportál adta hírül.

Az Ukrajna elleni orosz háború miatt bevezetett szankciók közül kimaradtak az uránt exportáló orosz cégek. Az üzlet virágzik. Az Egyesült Államok 416 tonna dúsított uránt vásárolt Oroszországtól az első félévben, ami 2,2-szerese a tavalyi év azonos időszakának – derül ki az amerikai statisztikai szolgálat adataiból - írta korábban a  RIA Novosti.

Utoljára 2005-ben regisztráltak ilyen értékeket, amikor 418 tonna üzemanyagot importáltak Oroszországból az amerikaiak. Az Egyesült Államok fél év alatt 696,5 millió dollárt fizetett a leszállított orosz uránért, ami 2002 óta a legmagasabb érték. Az USA uránimportjának 32 százaléka érkezik Oroszországból, Nagy-Britannia részesedése 18%, Franciaországé 15%, Németországé 13%, Kanadáé 11%.

Korábban a Reuters írt arról, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését segítő kis atomerőművek új generációját fejlesztő amerikai cégeknek nagy problémájuk van: egyetlen cég értékesíti a szükséges üzemanyagot, és az orosz. Ez az oka annak, hogy az Egyesült Államok kormánya arra törekszik, hogy felhasználja fegyverminőségű uránkészletének egy részét az új fejlett reaktorok működtetésére, és egy olyan iparág beindítására, amelyet kulcsfontosságúnak tart a globális nettó nulla kibocsátási célok eléréséhez.

Az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatala szerint 2021-ben az USA atomerőművi uránszükségletének 14%-át, dúsítási szolgáltatásai 28%-át importálta Oroszországból.

Az idei év első felében az Egyesült Államok 416 tonna atomreaktorban használt dúsított uránt vásárolt Oroszországtól, ami több mint kétszerese a 2022-es év azonos időszakában mért adatoknak, és a legmagasabb érték 2005 óta - jelentette csütörtökön a RIA Novosztyi orosz hírügynökség az amerikai statisztikai szolgálat adataira hivatkozva. 

A RIA számításai szerint Washington az említett időszakban 696,5 millió dollárt fizetett az Oroszországnak az uránszállítmányokért, ami 2002 óta a legmagasabb érték. Noha a hírügynökség nem említi, a statisztikákból az látszik, hogy az USA meg sem próbált "leszokni" az orosz uránról, hiszen Oroszország részesedése az amerikai uránimportból 19 százalékpontról 32 százalékpontra nőtt. Emellett azonban jelentősen növelte az Egyesült Királyságból és a Franciaországból származó urán importját is. 

A New York Times egy nemrég megjelent cikke szerint az Egyesült Államokban használt dúsított urán nagyjából egyharmadát Oroszországból importálják. A GHS Climate tanácsadó cég korábban pedig azt állította, hogy tavaly minden huszadik amerikai háztartást orosz urán látott el energiával.

A napvilágot látott statisztikákkal kapcsolatban érdemes elmondani, hogy világ dúsított uránjának csaknem felét Oroszországban állítják elő, és az Egyesült Államok erőfeszítései, hogy csökkentsék az ország importjától való függését, eddig kudarcot vallottak. Ennek egyik fő oka, hogy az amerikai urándúsító üzemeket a hidegháború után bezárták, mivel lényegesen olcsóbb volt orosz uránt vásárolni. Jelenleg csak két amerikai létesítmény – az egyik Ohio, a másik Új-Mexikó államban található – rendelkezik engedéllyel nukleáris üzemanyag előállítására.

Az Egyesült Államok energiatermelésének 19 százalékát tavaly az olcsó nukleáris energia tette ki. Figyelembe véve az USA méretét, ez nem kis energiamennyiség, közelíti a 800 milliárd kilowattórát. Ez körülbelül ötven paksi atomerőmű teljesítményének felel meg.

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta az Egyesült Államokban számos döntéshozó a belföldi dúsítási kapacitások növelésére szólítottak fel, ez azonban akár 1 milliárd dollárba is kerülhet, de szakértők szerint az uránbányászat felpörgetésére is szükség lehet, ha az ország szeretne az orosz függőségtől szabadulni.

Joe Biden elnök azt ígérte, hogy „fájdalmat okoz”, és „megsemmisítő csapást” mér Vlagyimir Putyin elnökre, amikor az ukrajnai háborúra válaszul korlátozta az olyan árucikkek behozatalát, mint a vodka, a gyémánt vagy az üzemanyag. Több száz más termék azonban változatlanul áramlik az Egyesült Államokba Oroszországból. Az Associated Press beszámolója szerint az invázió kezdete óta több mint 3600 hajó érkezett amerikai kikötőkbe orosz fával, fémmel, gumival és egyéb áruval megrakva. Ez ugyan jelentős visszaesés a tavaly ugyanebben az időszakban mért mintegy hatezer hajórakományhoz képest, 

Ráadásul mivel az Oroszországba irányuló export júniusban már 58 millió dollárra esett vissza, így a külkereskedelmi forgalomban a száz százalékhoz közelít az amerikai deficit.

Arra természetesen senki nem számított, hogy a szankciók miatt leáll a kétoldalú kereskedelem, mivel bizonyos importcikkek betiltása nagyobb károkat okozna az érintett amerikai ágazatoknak, mint Oroszországnak. Vannak olyan termékek, amelyeket be lehet szerezni alternatív forrásból, másoknál azonban nincs ilyen lehetőség. 

Szinte naponta érkeznek az amerikai kikötőkbe darával, súlyemelőcipővel, kriptobányász-felszereléssel, sőt párnával megrakott konténerek is.
Ami a legfontosabb cikkeket illeti, Oroszország kulcsfontosságú beszállító alumíniumból, acélból és titánból – ezeknek a termékeknek a kitiltása drámaian megemelné az árakat, miközben az amerikai fogyasztók számára is nagy gondot okoz a négy évtizedes csúcson lévő infláció. A legtöbb érintett amerikai vállalat régóta szerződéses kapcsolatban áll orosz beszállítóival, és ez a kapcsolat gyakorlatilag megszakítás nélkül tart. Az AP által gyűjtött adatok szerint 

az orosz alumíniumból az Egyesült Államokban autóalkatrészeket, repülőgépeket, italosdobozokat, kábeleket, létrákat és napelemkereteket gyártanak. A Ruszal amerikai részlegét áprilisban vásárolták fel, az új cég, a PerenniAL csak júliusban több mint 35 ezer tonna alumíniumot importált Oroszországból. Egy másik fontos importőr a világ legnagyobb titángyártójának, az orosz VSMPO-AVISMA tulajdonában lévő Tirus US, amely 48 országban több mint háromszáz cégnek ad el titánt, köztük amerikaiaknak az ágazatok széles körében az ékszerészektől kezdve az űripari vállalatokig.

A titánhoz hasonlóan nem lehet beszerezni máshonnan azt a fát sem, amelyből a legtöbb amerikai iskola bútorai és a lakásokban felhasznált padló jelentős része készül. Kanada után Oroszország a világ legnagyobb faexportőre, és szinte csak ott vannak olyan fűrésztelepek, amelyek balti nyírfából erős, tartós rétegelt lemezt készítenek. Az amerikai kormányzat az idén büntetőtarifákat vetett ki az orosz exportra, ami felbosszantotta Ronald Liberatorit, egy nevadai kereskedőt, aki a nagy amerikai bútor- és parkettagyártóknak árulja az orosz nyírfát. 

hozzátéve, hogy a vámon felül 800 ezer dolláros biztosítékot is letétbe kellett helyeznie az adóra, ami tovább növelte az költségeket. „Ki fizeti ezt meg? Ki? Ön és az Egyesült Államokban minden más magánszemély” – háborgott.

Oroszország egyebek között leszállított az idén az Egyesült Államoknak majdnem négyezer tonna töltényt is, amelyeket fegyverboltok és nagykereskedők között terítettek szét. A töltények egy része egy szankcionált oligarcha cégétől érkezett, de a szállítások április óta jelentősen lelassultak. A büntetőintézkedések nem vonatkoznak a nukleáris anyagokra, az urán–235 dúsítására használt radioaktív urán-hexafluoridból szintén több millió dollár értékű érkezett az orosz állami tulajdonban lévő Tenextől a dél-karolinai Westinghouse Electrichez.