Az ukrán hadsereg új főparancsnokának szinte minden rokona Oroszországban él

Olekszandr Szirszkijnak, az ukrán fegyveres erők frissen kinevezett új főparancsnokának szinte minden rokona, köztük a szülei és a testvérei is Oroszországban élnek - jelentette egymástól függetlenül több orosz hírportál.

Ahogy arról a hazai és a nemzetközi sajtó is beszámolt, Volodimir Zelenszkij ukrán csütörtökön menesztette Valerij Zaluzsnij főparancsnokot, de valószínűleg más pozíciót fog felajánlani neki. Nem sokkal később pedig videóüzenetben közölte, hogy Olekszandr Szirszkijt, a szárazföldi erők parancsnokát nevezte ki új főparancsnoknak. Az ukrán lapok szerint ez az oroszok által Ukrajna ellen indított háború kezdete óta a legjelentősebb személyi változás.

A döntés bejelentése után az orosz sajtó arra hívta fel a figyelmet, hogy Szirszkij orosz származású, orosz anyanyelvű, a mai Oroszország területén született, közvetlen hozzátartozói pedig a mai napig Oroszországban élnek.

A megjelent hírek szerint az új ukrán főparancsnok édesapja, Stanislav Szirkszkij szintén katona, az orosz hadsereg nyugalmazott ezredese. Édesanyja, Ludmilla nyugdíjas varrónő. Egyik testvérét, Oleg Szirkszkijt sikerült megszólaltatnia a TASSZ orosz hírügynökségnek Olekszandr ukrajnai kinevezése kapcsán.

- fogalmazott az orosz sajtónak Oleg, akiről mindösszesen annyit tudni, hogy a nyugat-oroszországi Vlagyimiri terület fővárosában, Vlagyimirben él, akárcsak a szülei. 

A helyi lapok külön kiemelték, hogy az újdonsült ukrán főparancsnok szülei rendszeresen részt vesznek Oroszország második világháborús győzelmének ünnepségén, és rendkívül aktívak a közösségi oldalakon. Édesanyja például rendszeresen kedvel Oroszországot éltető bejegyzéseket, legalább egyszer pedig jó egészséget kíván Vlagyimir Putyin elnöknek.

A most 58 éves Olekszandr Szirszkij a mai Oroszország területén található Vlagyimiri területen, a mára elnéptelenedett Novinki faluban született. 1986-ban végzett Moszkvai Katonai Parancsnoki Főiskolán. Utána csapattisztként szolgált a Szovjet Hadseregben, majd szakaszparancsnok lett egy Ukrajnában állomásozó lövészezrednél. 1996-ban kitüntetéssel végzett az Ukrán Fegyveres Erők Akadémiájának harcászati szintű tanfolyamán.

Szirszkij 2019 augusztusa óta volt az ukrán hadsereg szárazföldi erőinek főparancsnoka. A posztra a pár hónappal korábban hatalomra került Volodimir Zelenszkij nevezte ki, de az ukrán elnök elődje is bizalommal volt Szirszkij iránt, hiszen 2013-tól a NATO kapcsolatokért és az ukrán hadsereg nyugati tapasztalatok szerinti átalakításáért felelt. 2016-tól három éven át aztán ő vezette az Egyesített Haderőt, amely az oroszbarát donyecki és luganszki szeparatista erőkkel szembeni frontvonalért felelt. Ez a vonal jelentette 2022-ig a háborús ütközőzónát, a tűzszünet kisebb-nagyobb megsértésével. 

Szirszkij felesége Tamara Kharchenko, az Állami Pénzügyi Szolgálat vezető tisztviselője. A házaspárnak két gyermeke van, az idősebbik neve Sándor, a fiatalabbiké pedig Anton.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hadsereget érintő fontos változtatásokat jelentett be csütörtök este azt követően, hogy felmentette tisztségéből Valerij Zaluzsnijt, az ukrán fegyveres erők főparancsnokát, és a helyére Olekszandr Szirszkij vezérezredest nevezte ki.

Az Ukrajinszka Pravda online portál összefoglalója szerint Zelenszkij a terveket ismertetve ismét sürgette, hogy minden első vonalbeli alakulathoz jussanak el a hatékony nyugati fegyverek. Bejelentette, hogy új fegyvernemet is létrehoznak, a pilóta nélküli harcrendszereket.

Az irányítást illetően célként fogalmazta meg, hogy az egész hadseregben kiépítsenek egy működő rotációs rendszert, amely egyes alakulatoknál, illetve a határőrségnél már működik.

Kiemelte az ukrán elnök azt is, hogy a katonák kiképzésében minőségi javulásra van szükség. Leszögezte, hogy csak megfelelően kiképzett katonák mehetnek a front első vonalába.

Az amerikai szenátus leszavazta azt a törvényjavaslatot, amivel újabb pénzeket juttattak volna Ukrajnának. A nemmel szavazók többsége republikánus volt, de több demokrata szenátor sem értett egyet az előterjesztéssel. A Politico nevű hírportál már arról írt: Brüsszelben egyre nagyobb a félelem, hogy az EU magára maradhat, és az Egyesült Államok hozzájárulása nélkül, egyedül kell viselnie Ukrajna támogatásának terheit.

Ismét Ukrajnába látogatott az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Josep Borrell egy dróngyártó üzemet látogatott meg, illetve magas rangú ukrán vezetőkkel, köztük Volodimir Zelenszkij elnökkel is találkozott.

„El kell köteleznünk magunkat amellett, hogy mindent megadjunk Ukrajnának. Nem határidőkben kell gondolkozni, addig kell ezt csinálni ameddig szükséges”– mondta Josep Borrell. A főképviselő hangsúlyozta az EU fokozza Ukrajna támogatását.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a kijevi megbeszélését követő sajtóértekezleten 2024. február 7-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

„Megállapodtunk a lőszerek és rakéták szállításának felgyorsításában. Ez már folyamatban van, az év végére egymillió-százötvenötezer lőszert adományozunk Ukrajnának. Folyamatosan növeljük a szállítások tempóját, mert Ukrajna a prioritás” – mondta Josep Borrell

Az EU már tavaly is tett egy hasonló ígéretet, akkor szintén egymillió lőszert ígért Brüsszel Kijevnek 2023-ra. Csakhogy ebből legjobb esetben is mindössze 500 ezer tüzérségi lövedék érkezhet meg Ukrajnába, ráadásul azok is idén márciusra.

Brüsszel mindent megtesz, hogy Ukrajnát akár erőn felül is támogassa.

A múlt héten 50 milliárd eurós támogatást hagytak jóvá Kijevnek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke akkor arról beszélt: Ukrajna értünk is harcol, a támogatás pedig erős üzenet Vlagyimir Putyinnak.

Még meg sem száradt a tinta a megállapodáson, a Politico már kevesli az 50 milliád eurót. A brüsszeli lap szerint az EU-nak hamarosan sokkal többet kell fizetnie, mert az ukrán költségvetési hiány idén 40 milliárd dollár lesz, Kijev hosszú távú igényei pedig elérhetik a 411 milliárd dollárt.

A Politico hozzáteszi:

az EU korábban azt hitte, számíthat az Egyesült Államokra, viszont nagy a félelem Brüsszelben, hogy majd egyedül kell támogatniuk Ukrajnát,

ugyanis Joe Biden elnök képtelen átvinni a Kijevnek szánt legújabb amerikai támogatási csomagot.

A brüsszeli félelmek nem alaptalanok, ugyanis szerdán

az amerikai szenátus elutasította azt a törvényjavaslatot, amely egyebek mellett az Ukrajnának szánt, év elején megszakadt támogatások folytatását is tartalmazta.

A demokraták szerint a kudarcról Donald Trump tehet.

„Ha van még valaki Donald Trumpon kívül, aki a káoszért szurkol a szenátusban, az Vlagyimir Putyin. Ha most kudarcot vallunk és cserben hagyjuk ukrajnai barátainkat, az szégyen, és árnyékot vet a finanszírozást blokkoló szenátorokra” – mondta Chuck Schumer demokrata frakcióvezető.

Pedig a nemmel szavazó szenátorok között egyaránt voltak demokraták és republikánusok is. A republikánusok ragaszkodnak ahhoz, hogy Ukrajna támogatása mellett az Egyesült Államok saját problémáival – mint az illegális bevándorlás – is foglalkozni kell.

„A modern történelemben az Egyesült Államok diktálta a kötelezettségvállalások feltételeit a komoly fenyegetésekkel szemben. Évtizedekig elrettentő szuperhatalom voltunk. Ennek vége. Most már nem természetes és magától értetődő, hogy Amerika elsöprő erővel válaszol az agresszióra, vagy hogy száz százalékban támogatja szövetségeseit” – fogalmazott Mitch McConnell republikánus frakcióvezető.

Elemzők hónapok óta figyelmeztetnek, hogy Kijev támogatása az idei amerikai választások miatt kellemetlen téma Joe Bidennek, ugyanis egyre kevesebben gondolják úgy az Egyesült Államokban, hogy az amerikai adófizetők pénzét az ukrajnai háborúra kellene költeni.