Miért kell megmosnom a fogamat, ha úgyis mindjárt meghalok?

Fűbe harapnak – ez a címe Susan és Karsten Stonberger megható könyvének. Ha az olvasó nem tudná, hogy haldokló gyerekek  mondatait adják közre, egyiken-másikon még nevetne is.

A kötetből kiviláglik: a kicsik egészen másként állnak az elmúláshoz, mint a felnőttek. Nem önmagukkal foglalkoznak, inkább az érdekli őket, mi lesz a hátramaradókkal: a tízéves David azt kérdi, „ki kapja meg, ha letesszük a kanalat?”. Vagy az, mi várja őket a túlvilágon: „Nem volt időm jót tenni. Hogy fogok így a mennyországba kerülni?” – kérdi a hétéves Sophie. Néha egészen különös párhuzamokat vonnak – a hatéves Sofia például a macija példáján tűnődik. „Volt egyszer egy mackóm, akit nagyon szerettem, és akit elvesztettem. Akkor mamától és papától kaptam egy újat. Ha meghalok, akkor a szüleim is egy új kislányt kapnak majd?” – kérdezi.

Magyarországon két gyermekhospice ellátó intézmény működik - itt próbálják meg széppé tenni a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyerekek utolsó napjait.

Hogy ők hogyan próbálnak szembenézni ezzel a hatalmas feladattal, elolvashatod a szombati %Ripost% napilapban!