A migráció marad Európa legfontosabb kérdése

Németh Zsolt erről a Századvég Alapítvány által szervezett Téves értelmezés, hibás értékelés, morális meghátrálás – Az EU behódolása a tömeges migrációnak és iszlamizációnak című pénteki konferencia nyitóelőadásán beszélt Budapesten. Az elmúlt évek európai migrációs fejleményeiről a fideszes politikus úgy fogalmazott: „látnunk kell, hogy a probléma marad”, és a következő évek legfontosabb kérdése lesz Európában.

Várhelyi Olivérről, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős tagjelöltjéről úgy vélekedett: Európa jól jár azzal, ha magyar bővítési biztosa lesz.

A szomszédságpolitikával is foglalkozó bővítési biztosnak egyúttal várhatóan a tömeges migráció és az iszlamizáció, valamint e két jelenség „közös területével” is foglalkoznia kell majd – jelezte a kormánypárti politikus.

Álláspontja szerint Magyarország jó pozícióból foglalkozhat ezekkel a kérdésekkel, ugyanis a bővítésben érdekelt országokkal jó kapcsolatokat ápol, a déli nyitásnak köszönhetően pedig nagyon szoros kapcsolatokat épített ki iszlám országokkal, amelyek közül Törökországot emelte ki.

A tanácskozás témája kapcsán Németh Zsolt a többi közt kifejtette, hogy „a muszlim vallási trendek” fenyegetést jelentenek a hagyományos társadalmakra, az emberi jogokra és a nők jogaira. A zsidó közösségek számára pedig „halálos fenyegetést jelentenek” – fűzte hozzá. A zsidóság számára Budapest ezzel szemben a béke szigete – hangoztatta arra is kitérve, hogy a franciaországi zsidó közösség létszáma „radikálisan és rendkívül gyorsan csökken” az ellenük elkövetett brutális támadások miatt.

A migráció kihívásairól Németh Zsolt úgy vélekedett, hogy „a haszontalan aktivizmus” helyett valódi megoldásokat kell találni azokra.

A Századvég tájékoztatása szerint a magyar és nemzetközi szakértők részvételével szervezett konferencia célja, hogy rávilágítson azokra az okokra, amelyek Európa egyes országaiban gátolják a tömeges iszlám hátterű bevándorlás által gerjesztett problémák megértését és kezelését.

Az európai városi, szociális, kulturális és oktatási környezet egyes részei párhuzamos társadalmakká alakultak – állapítja meg írásos tájékoztatójuk, amely szerint ezek táplálják és ösztönzik a nem muszlimokkal szembeni ellenséges és gyűlöletkeltő magatartást, miközben elősegítik az európai nemzeti kultúráktól és társadalmaktól történő „felsőbbrendű elhatárolódást”.