Bandaháborúk, migránsok közötti összecsapások Európa-szerte

Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint a menekültek elősegítői lehetnek a pozitív változásoknak, társadalmi hozzájárulásuk elengedhetetlen Európában.

Vajon a közelmúltban Stuttgartban kirobbant tömeges utcai randalírozás, a rendőrök elleni támadások, a Bécs belvárosában zajló török-kurd összecsapások, a különböző nemzetiségű migránsok bandaháborúi Nyugat-Európa nagyvárosaiban nem arra utalnak, hogy a tömeges bevándorlással érkezők integrációja kudarcnak bizonyult?

Márpedig, ha így van, és a jelek szerint ez a helyzet, akkor az uniós migrációs politikát újra kell gondolni.

Németország július 1-jén veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, Heiko Maas szociáldemokrata német külügyminiszter pedig már korábban kijelentette, hogy ennek az időszaknak kiemelt témája lesz az EU menekültügyi szabályozásának reformja.

Németország EU-hoz akkreditált nagykövete, Michael Clauss pedig a brüsszeli Politico hírportálnak úgy nyilatkozott: „Az Európai Unió migrációs és menekültügyi politikájának közelgő átalakítása magában kell, hogy foglalja a bevándorlók kötelező áthelyezését a blokkon belül annak érdekében, hogy egy működőképes rendszer alakuljon ki.”

Ilyen feltételekkel nem lesz egyszerű a megállapodás, hiszen hét közép- és kelet-európai EU-tagállam már jó előre levélben fejezte ki határozott ellenvéleményét az Európai Bizottságnak a migránsok európai uniós tagállamok közötti kötelező újraelosztási terve miatt. A levelet Szlovénia mellett a visegrádi négyek – Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia – valamint két balti állam, Észtország és Lettország írta alá.

Az osztrákok kormány is többször közölte: a kötelező elosztásra nem lehet alapozni az új migrációs politikát.

Nem véletlen, hogy Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter a közelmúltban már arról beszélt, lehet helye a menedékkérők befogadását más hozzájárulással kiváltó rugalmas szolidaritásnak az EU közös menekültügyi rendszerében.

Ma még nem tudni, hogy ez ügyben mit hoz a jövő. Ami biztos, hogy a brüsszeli bevándorláspárti politika a magyar kerítés lebontására, a migránsok befogadására irányul. Erre utal, ahogyan a luxemburgi uniós bíróság ítélt a hazai tranzitzónák ügyében. Az unió bírósága azért is elmarasztalta Magyarországot, mert nem hajtotta végre a kötelező betelepítési kvótahatározatot, de az uniós joggal ellentétesnek nyilvánították azt is, hogy Magyarországon nem adhat be menedékkérelmet az, aki biztonságos országon keresztül érkezett a magyar határra.

Vagyis továbbra is a magyar bevándorlás-politika megváltoztatását próbálják elérni.

Nem véletlen, hogy a nemzeti konzultáció két pontja is a migrációval foglalkozik: azt kérdezik: a kormány továbbra is lépjen-e fel a bevándorlás ellen, és tartsa-e fenn a magyar határ szigorú védelmét, illetve a magyar kormány a Brüsszellel való nyílt konfliktus árán is tartson-e ki a bevándorlást tiltó szabályok mellett.