Gyurcsány saját, vizitdíj mellett kampányoló emberét ültette Márki-Zay fölé

A vizitdíj megtartásáért indított aláírásgyűjtés fő szervezője volt 2008-ban Komáromi Zoltán, aki most Márki-Zay Péter egészségügyi programírója lett.

vizitdíj

gyurcsány ferenc

Márki-Zay Péter

egészségügy

Az együttműködés nem véletlen, hiszen Gyurcsány jelöltje többször is nyíltan beszélt róla, hogy szerinte az egészségügy üzlet, és a fizetős betegellátást tartja célravezetőnek. Márki-Zay Gyurcsány Ferenc egészségügyi programját valósítaná meg, ehhez pedig Gyurcsány saját pártja, a DK egészségügyi politikusát rakta Márki-Zay fölé.

Az egészségügy üzleti alapú átalakítására vonatkozó tervek komolyságát nem csupán Márki-Zay Péter korábbi nyilatkozatai bizonyítják, hanem az is, hogy a baloldal egészségügyi terveinek véglegesítését egy olyan DK-s politikusra bízták, aki az egészségügy privatizációját támogatja.
Komáromi Zoltán az elmúlt évben a keleti vakcinák elleni uszítással hívta fel magára a figyelmet. A Gyurcsány-párti háziorvos 2008-ban tűnt fel először a nyilvánosságban, amikor a vizitdíj mellett kampányolt,
a vizitdíj2008.doctor.hu honlapon közzétett kiáltvány egyik fő szerzőjeként. A dokumentumban – amely ma is elérhető a világhálón – úgy fogalmaztak: „Köszönjük az elmúlt 4 hétben kifejtett aktivitásukat, amivel egy ilyen újszerű, talán szokatlan formában ki tudták fejezni véleményünket és szolidaritásunkat a vizitdíj megtartása mellett… El kell ismernünk, a vizitdíjnak köszönhetően a háziorvosok bevétele átlagosan közel harmadával növekedett…Ha elegen leszünk, talán meg tudjuk védeni azt, amit már megszereztünk. Talán elég egy kattintás ahhoz, hogy ne vegyék vissza a vizitdíjat!”

Komáromi akkor, bár egyszerű háziorvosnak adta ki magát, valójában

a Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere által kinevezett országos háziorvosi szakfelügyelőként gyűjtötte alárendeltjei aláírását a vizitdíj mellett. A honlap tanúsága szerint a kezdeményezést így is mindössze 384 orvos és 3337 állampolgár támogatta. A vizitdíj az orvosok nagy részét is rendkívüli módon felháborította, többen megtagadták, hogy beszedjék a pénzt a betegektől. Az emberek elsöprő többsége is elutasította a sarcot, amit a Fidesz–KDNP kezdeményezte népszavazás eredményeként kénytelen volt eltörölni a Gyurcsány-kormány.

A baloldal azonban nem mondott le az egészségügyi ellátás piacosításáról és a privatizációról. Az elmúlt években Gyurcsány Ferenc és párttársai a parlamentben és más nyilvános fórumokon is védelmükbe vették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. Márki-Zay Péter, a baloldal kormányfőjelöltje szintén kiállt a fizetős egészségügy mellett. Egy tavaly nyári videóban Vona Gábor egykori Jobbik elnökkel beszélgetve – egészen elképesztő módon Afrikát állítva példának – azt mondta: Minden üzlet. Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet, őszintén én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy üzlet...Afrikában, ahol ingyenes egészségügy volt, ott haltak meg az emberek, ahol fizetős egészségügyet vezettek be, ott viszont jól működött.

Márki-Zay többször hangoztatta, hogy az ingyenes egészségügy szerinte nem létezik. A Gyurcsány-párt a jelenlegi programjában is fizetős egészségügyet akar, és átalakítaná a szolidaritáson alapuló társadalombiztosítást. Az kapna jobb ellátást, aki többet fizet. Márki-Zay Péter ugyanezt a szemléletet képviseli, az elmúlt időszakban már idézett nyilatkozataiban drasztikus privatizációt, és üzleti alapú egészségügyet szorgalmazott.

Azt elhallgatják, hogy a baloldali kormányok elhibázott gazdaságpolitikájuk érdekében feláldozták az egészségügyi ágazatot. 2006-ot követően GDP-arányosan az egészségügy a harmadik legnagyobb forráskivonást szenvedte el.

A baloldal kormányzása alatt több mint 650 milliárd forintot vont ki az egészségügyből. A közvetlen betegellátásból megközelítőleg 250 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alapból pedig majdnem 400 milliárd forintot vettek el.