A kormány a gyorsabb reagálás lehetőségét kapja meg az Alaptörvény módosításával

A baloldal valótlan kritikáival ellentétben a kormány a gyorsabb reagálás lehetőségét kapja meg az Alaptörvény módosításával, nem pedig a „korlátlan felhatalmazást” – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

A veszélyhelyzetet a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, és ezek következményeinek elhárítása érdekében hirdeti ki – fogalmazott az alkotmányjogász. Hozzátette, a határaink mellett zajló háború indokolttá teszi, hogy ez a felsorolás kiegészüljön a „fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa” elemekkel, hiszen ilyenkor fontos a gyors reagálás, a kormány döntésének a meghozatala pedig jelentősen rövidebb időt vesz igénybe, mint a parlament összehívása és egy szavazás lebonyolítása. Emlékeztetett, az orosz–ukrán fegyveres konfliktus egy szomszédos országban zajlik, ahol határon túli honfitársaink élnek.

A szakember kifejtette, a veszélyhelyzet a különleges jogrend egyik típusa. Az Alaptörvény alapján a kormány veszélyhelyzetben rendeleteket alkothat, amelyekkel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

A rendeletek tizenöt napig hatályosak, amit ugyan a kormány meghosszabbíthat, de csak az Országgyűlés felhatalmazása nyomán. Kiemelte, az Alaptörvény további garanciákat is rögzít: különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható, valamint a különleges jogrendet az annak bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn – fűzte hozzá. Emlékeztetett, a háborús helyzet az uniós tagállamok zömében jogalapja lehet a magyarhoz hasonló szabályozásnak.

Egy közvetlenül a határainkon túl zajló nemzetközi háborús konfliktusban magyar emberek élete és a gazdaságunk stabilitása a tét, a kormány gyors reagálási képessége tehát ilyen szituációban kulcskérdés – szögezte le Lomninci.

A rendelet szerint a kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki.

A veszélyhelyzettel összefüggő szabályok

• A Kormány a veszélyhelyzet magyarországi következményeinek elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelöli ki.
• A veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek rendelkeznek.
• A Kormány a veszélyhelyzet fennállásának, valamint a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedések fenntartásának szükségességét folyamatosan felülvizsgálja.
• A Kormány az állampolgárok együttműködését kéri a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedések végrehajtásában.
• A veszélyhelyzet ideje alatt a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésétől eltérően a települési önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi, megyei közgyűlés, illetve ezek bizottsága feladat- és hatáskörét maga gyakorolja.

A rendelet 2022. május 25-én lép hatályba - áll a Magyar Közlönyben. 

A kedd este megjelent közlönyben emelett az is szerepel, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet június elsejével ér véget.

Az Alaptörvény értelmében a veszélyhelyzetet a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében hirdetheti ki. Indokolt azonban a taxatív felsorolás kiegészítése, hiszen a fent nevezett helyzetekben is esszenciális fontosságú a gyors reagálás, a kormány döntésének a meghozatala pedig jelentősen rövidebb időt vesz igénybe, mint a parlament összehívása és egy adott kérdésről történő szavazás lebonyolítása – magyarázta a szakember.