Gyurcsány a sanyarú gyerekkoráról posztol a sok százmilliós villából

Facebook-posztban sajnáltatja magát Gyurcsány Ferenc. Nehéz jelzőt találni, hogy inkább nevetségesen, vagy inkább gyomorforgatóan. Egy milliárdos sajnáltatja magát, aki éppen most árulja felesége családi villáját, azt a villát, amit évtizedekkel korábban egy zsidó családtól koboztak el.

Sanyarú gyerekkoráról elmélkedik Gyurcsány Ferenc egy Facebook-bejegyzésében, amiben azzal is riogat, hogy hamarosan bajban lesznek az emberek. Gyurcsány újabb zavaros bejegyzése, "aggódása” azonban   

MEGLEHETŐSEN KÉPMUTATÓ, TEKINTVE, HOGY ÉPPEN MOST AKARJA ELADNI SZÁZMILLIÓKÉRT - VAGY AKÁR MILLIÁRDÉRT - AZT A VILLÁT, AMIBEN ÉVTIZEDEK ÓTA ÉL, ÉS AMIT ANNAK IDEJÉN EGY ZSIDÓ CSALÁDTÓL KOBOZTAK EL.

A Gyurcsány-család a ’90-es évek óta él a budai elitnegyedben egy hatalmas luxusvillában. Gyurcsány Ferenc nemrég jelentette be, eladják a hírhedt épületet.

A gyalázatos múltú Apró-villa történetéről az Origo is beszámolt. A Szemlőhegy utcai épület telekhatáránál gyakran egyeztetett a szomszéddal, Kádár Jánossal Apró Antal hírhedt kommunista káder. Az ötvenes években költözhetett be a családjával, és a kilencvenes évektől itt él a Gyurcsány család luxuskörülmények között.

GYURCSÁNY AGGÓDÁSA MÁR CSAK AZÉRT IS KÉPMUTATÓ, MERT CSALÁDI OTTHONUKAT NEM KEVÉS ÜGYESKEDÉSSEL ALAKÍTOTTÁK KI.

Az épület 1992-ben a II. kerületi Önkormányzat tulajdonába ment át, 1995 februárjában viszont eladták korábbi bérlőiknek, az Apró család tagjainak, illetve a vérbíró özvegyének, Jahner-Bakos Mihálynénak – a kor gyakorlatának megfelelően áron alul: a kevesebb mint 9 millió forintért vett 159 négyzetméteres lakás tulajdonjogát nem sokkal később a Fittelina Kft. szerezte meg kétszer annyiért.

Ugyanakkor az Apró családnak (egész pontosan az akkor huszonéves, későbbi Gyurcsány-feleségnek, Dobrev Klárának) elég volt a lakásért a vételár tíz százalékát kifizetnie, a maradékra huszonöt éves kölcsönt vehettek fel. Nem példa nélküli, ám mégis kivételes konstrukció volt ez. Később a családi vállalkozásként működő Fittelina Kft. több tízmillió forintért át is építette az ingatlant,

EKKOR FEJEZŐDÖTT BE A TETŐTÉR ÁTÉPÍTÉSE, KÉSZÜLT EL AZ USZODA, A SZOLÁRIUM, A SZAUNA, VALAMINT AZ UTCAFRONT TERMÉSKŐ FALA ÉS A BELSŐ LIFT. 

A Magyar Nemzet a kétezres években derítette ki, hogy a hivatalosan a villát tulajdonló családi vállalkozás évi 2,6 millió forintot költségként tudott leírni, csökkentve ezzel a társasági adóját, úgy, hogy alighanem saját tulajdonosainak adta bérbe a lakást. Ráadásul Gyurcsányék cége a felújítások után 10 millió forintnyi áfát is visszaigényelhetett, amit magánszemélyként nem tehettek volna meg.

A Szemlőhegy utcai épület telekhatáránál gyakran egyeztetett a szomszéddal, Kádár Jánossal Apró Antal hírhedt kommunista káder. Az ötvenes években költözhetett be a családjával, a kilencvenes évektől itt él a Gyurcsány család - írja a Mandiner. 

Káderdűlő – így gúnyolták a kommunizmus évei alatt a Rózsadombot a pestiek. Az alapvetően a két világháború között kiépült terület hamar a felső középosztály és a pénzarisztokrácia előkelő lakónegyedévé vált, majd az 1950-es években a bekeményítő „munkáshatalom" elitje rendezkedett be az elegáns környéken.

Itt található a századfordulón még Rézmál dűlőként jegyzett Szemlőhegy utca, ahol Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc családja él a kilencvenes évek óta. Mint azt a bukott miniszterelnöktől tudjuk: a hírhedt Apró-villát eladják.

Az Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor által jegyzett, Budapest a diktatúrák árnyékában című kötetet kiegészítő honlapon olvasható tanulmány szerint a 42-es számú telken először 1887-ben van adat egy épületről, amit „Fellnerné Kurcz Ilka és érdektársainak" tulajdonaként jelez a korabeli helyrajzi térkép. Igaz, a területen ekkor még jórészt gyümölcsösök voltak és szőlőművelés folyt - írja a Mandiner. 

A frissen felparcellázott hegyoldalban az ingatlan szomszédai „Veigert J". és „Schritt M". voltak, de ezeken a telkeken akkor még épület sem állt.

A KÉSŐBBI APRÓ-VILLA ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYE EGY ALÁPINCÉZETT, ÖTSZOBÁS (PLUSZ KONYHA ÉS VERANDA) FÖLDSZINTES NYARALÓRA SZÓLT, 3,16 MÉTERES BELMAGASSÁGGAL. 

Emellett egy kisebb favázas kerti házikót is létesítettek, ami a terv feliratai szerint „fáskamra", „virágkamra" és „Schuppen" (dialektus jellegű német szó, jelentése: csűr). Később bővült a veranda, és további átépítésekre is sor került – a kilencvenes években egészen botrányos módon.

Egy 1919-i hagyatéki végzés alapján három fél birtokolta egyharmad-egyharmad arányban az épületet: Ruskai Károly színész, Kurtz Sarolta és Kubacska András főgimnáziumi tanár, majd 1936-ban minden tulajdonos eladta 25 ezer pengőért részesedését az akkor jól menő üzletembernek számító Sebestyén Aladárnak és nejének, Grönwald Rózának – olvasható Ungváryék tanulmányában.

Vészkorszak és megszállás

Sebestyén számos fontos beosztást vitt különböző cégekben, például igazgató volt egy ideig a Weiss Manfréd alapította Ferroglobus Rt.-nél, egyúttal jelentős első világháborús kitüntetésekkel is rendelkezett. Ez azonban kevés volt – 1944-ben, a német megszállást követően,

A SZTÓJAY-KORMÁNY RENDELKEZÉSEI NYOMÁN ZSIDÓ SZÁRMAZÁSA MIATT ELKOBOZTÁK TŐLE AZ INGATLANT.  A történészek szerint a villa története 1944 után egy ideig nehezen rekonstruálható, ám azt tudni lehet, hogy Sebestyén túlélte 1944-1945 vérzivataros éveit. Gál Éva várostörténész szerint annyi bizonyos, hogy az 1949-es és '50-es telefonkönyvben Sebestyén Aladár újra szerepel a Szemlőhegy utca 42. lakójaként, vagyis holokauszttúlélőként visszaköltözhetett az épületbe. Lakását azonban 1950 után biztosan el kellett hagynia: egy Szent István körúti bérlakásba költözött. (A Sebestyén családra még visszatérünk!)

Miután a Rákosi Mátyás által fémjelzett rezsim kezdett alaposan berendezkedni, sorra érkeztek a környékre, illetve a számukra kiutalt ingatlanokba a magasabb szinten lévő kommunista funkcionáriusok. A Szemlőhegy utcai villát azonban csak 1952-ben államosították, ezt követően először kormány- illetve pártszabóság működött benne. A tanulmány szerint 1958-ban eredeti bútorai már régen nem voltak meg, amikor az épület első emeletét Apró Antalnak, a minisztertanács akkori elnökhelyettesének,

FÖLDSZINTJÉT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ELNÖKI TISZTJÉIG JUTÓ ÉS KONCEPCIÓS ÜGYEKBEN HOZOTT HALÁLOS ÍTÉLETEI MIATT RETTEGETT JAHNER-BAKOS MIHÁLYNAK ÉS NEJÉNEK UTALTÁK KI.

De ki volt Apró Antal? Az 1945-ös szovjet megszállást megelőzően aktív tagja volt az illegális kommunista mozgalomnak, a második világháborút követően pedig mintegy három évtizeden át megszakítások nélkül ott volt az állampárt (Magyar Kommunista Párt – MKP, Magyar Dolgozók Pártja – MDP, majd Magyar Szocialista Munkáspárt – MSZMP) vezető testületeiben.

Az 1956-os forradalomban először Nagy Imre mellé állt, ám november 1-jén már a Kádár-féle, a szovjet csapatokat behívó Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását kezdeményezők között találjuk. Időben kapcsolt. Sőt, a megtorlások egyik főszereplője, hangadója lett, ő felügyelte Nagy Imre és mártírtársainak perét, s a parlamentben maga jelentette be a kivégzésüket is, amit a „nép jogos elégtételének, az ellenforradalom méltó megbosszulásának" nevezett. Nem túlzás, hogy a kommunista diktatúra egyik legbefolyásosabb és -hűségesebb támasza volt.

Érdekesség, hogy később magyar részről ő írta alá a Barátság 1. kőolajvezeték szerződését. Csak a nyolcvanas évektől kezdett kiszorulni a hatalomból, 1989-ben vonult vissza a politikától, majd a Horn-kormány idején, 1994-ben hunyt el.

Jószomszédi viszony

Visszatérve a villára: az objektum közvetlenül szomszédos volt Kádár János villájának hátsó telkével, olyannyira, hogy a pártfőtitkár és Apró gyakran beszélgettek a telek határa mellett sétálva is. Az 1960-as években a bauxitbetonból épült és egyébként is leromlott állagú házat szinte teljesen szét kellett verni, falába új teherhordó betonoszlopokat építettek és a tetőtérben két szoba lett kialakítva – olvasható a már idézett tanulmányban. Az anekdoták szerint ugyanakkor a nyílászárói (akkor még) eredetiek maradtak, mivel a festő és mázoló végzettségű Apró ezeket kétévente a kormányőrökkel leszedette és saját kezűleg ápolta lenolajjal, gittel és festékkel.

A környékre egyébként hivatalosan Apró feleségének állandó arc- és homloküreg-gyulladása miatt költöztek, orvosi javaslatra utalták ki számukra a pazar ingatlant. Az 1960-as években a tetőtérben kétszobás különálló lakrészt alakítottak ki. „Az épület 1992-ben a II. kerületi Önkormányzat tulajdonába ment át, 1995 februárjában viszont eladták korábbi bérlőiknek, az Apró család tagjainak, illetve a vérbíró özvegyének, Jahner-Bakos Mihálynénak – a kor gyakorlatának megfelelően áron alul: a kevesebb mint 9 millió forintért vett 159 négyzetméteres lakás tulajdonjogát nem sokkal később a Fittelina Kft. szerezte meg kétszer annyiért."

Ugyanakkor az Apró családnak (egész pontosan az akkor huszonéves Dobrev Klárának) elég volt a lakásért a vételár tíz százalékát kifizetnie, a maradékra huszonöt éves kölcsönt vehettek fel. Nem példa nélküli, ám mégis kivételes konstrukció volt ez. Később a családi vállalkozásként működő Fittelina Kft. több tízmillió forintért át is építette az ingatlant,

EKKOR FEJEZŐDÖTT BE A TETŐTÉR ÁTÉPÍTÉSE, KÉSZÜLT EL AZ USZODA, A SZOLÁRIUM, A SZAUNA, VALAMINT AZ UTCAFRONT TERMÉSKŐ FALA ÉS A BELSŐ LIFT.  

A Magyar Nemzet a kétezres években derítette ki, hogy a hivatalosan a villát tulajdonló családi vállalkozás évi 2,6 millió forintot költségként tudott leírni, csökkentve ezzel a társasági adóját, úgy, hogy alighanem saját tulajdonosainak adta bérbe a lakást. Ráadásul Gyurcsányék cége a felújítások után 10 millió forintnyi áfát is visszaigényelhetett, amit magánszemélyként nyilván nem tehettek volna meg.

Apró, Apró és Dobrev

A Jahner-Bakos-féle lakást a rendszerváltozás utáni évtizedben is komoly befolyással bíró Apró Piroska, Apró Antal lánya, Horn Gyula miniszterelnök kabinetfőnöke vehette meg, aki 1970-ben került a Külkereskedelmi Minisztériumhoz, majd Bulgáriába ment, ahol a kereskedelmi kirendeltség titkára lett. Később a Videoton külkereskedelmi vállalatánál, majd újra Szófiában dolgozott, immár vezető pozícióban. Itt ismerhette meg későbbi férjét, Petar Dobrevet, a bolgár kommunista titkosszolgálat egyik vezetőjének fiát. Dobrev Klára apját.

Apró Piroska a rendszerváltozást követően a Magyar Hitelbank Rt. igazgatótanácsának elnöke lett, majd számos fontos pozíciót töltött be – a legfelsőbb, politikai kapcsolatokkal is rendelkező üzleti elithez tartozott.

Az épületben lakott természetesen a baloldali politikában hamar elmerülő Dobrev Klára, Piroska lánya is, aki Gyurcsány Ferenccel kötött házasságot – az ő közös cégük volt többek között a Fittelina. A visszabérlési ügyből komoly botrány kerekedett, ám jogi következménye nem lett a történteknek.

Ami a vészkorszak idején kilakoltatott családot illeti: a Magyar Nemzet 2007-es cikkében megszólaltatta Aladár unokaöccsét, a Svájcban élő Sebestyén Istvánt, aki elmondása szerint gimnazistaként még elmehetett vendégségbe nagybátyja egykori otthonába: akkor már az Apró família lakta a villát, és Sebestyén István éppen Apró Piroskával járt egy osztályba. István felidézte, a háború után a család fellélegzett, nekiláttak a ház renoválásának. Nagybátyja sokszor dohogott: mire befejezték a munkát, el is vették tőlük a házat. A Szent István körút 24. alatt kiutalt társbérletben kezdetben három családnak kellett együtt élnie, a villa elvesztését egyikük sem tudta kiheverni: egy életre szóló traumát jelentett.

„Ez a történet nem a pénzről, hanem a morálról szól"

A kiürített régi lakásuk érdekes módon egy darabig üresen állt, majd varrodát hoztak létre benne. Sebestyén István emlékei szerint vagy húsz fiatalasszony dolgozott ott – ezt onnan tudja, hogy az ő családjuk is a környéken lakott, és a villa közvetlen szomszédságában lévő Fajd utcai óvodába járt. A varrodát egy-másfél év múlva felszámolták, a ház ismét üres maradt, de nem sokáig –

ÉRKEZETT AZ APRÓ CSALÁD, AZTÁN 1996-BAN A BEHÁZASODÓ LELKES ÜZLETEMBER, A KÉSŐBBI KORMÁNYFŐ, GYURCSÁNY FERENC.

Klára és Ferenc 1994-ben ismerkedtek meg a balatonőszödi kormányüdülőben. Nemsokára a második feleségét Apró Antal unokájának kedvéért elhagyó jelenlegi DK-elnök már a Rózsadombról járhatott dolgozni.

Sebestyén István az idézett riportban azt mondta: ez a történet nem egyedi, de nem a pénzről, hanem a morálról, az állam elmulasztott felelősségvállalásáról és az elmaradt igazságtételről szól.