Az ENSZ vádolja az ukrán és az orosz hadsereget

Az ENSZ azzal vádolta meg pénteken, kijevi sajtótájékoztatóján az ukrán és az orosz hadsereget, hogy számos hadifoglyot önkényesen kivégeztek, illetve foglyokat bántalmaztak.

„Mélyen aggaszt bennünket, hogy a harcokon kívül önkényesen kivégeztek huszonöt orosz, illetve tizenöt ukrán hadifoglyot” – jelentette ki Matilda Bogner, az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának vezetője.

Matilda Bogner szerint az ENSZ dokumentálta az oroszoknak az ukrán fegyveres erők által történt kivégzését, amelyeket „gyakran közvetlenül azután hajtottak végre, hogy elfogták őket a harcmezőn”.

Az ENSZ-nek öt, Kijev által lefolytatott vizsgálatról van tudomása, amelyekben huszonkét áldozat érintett, de „nincs olyan értesülésünk, amely szerint bármilyen eljárás indult volna e bűnök elkövetői ellen”

– tette hozzá.

Matilda Bogner hozzátette, hogy „a röviddel a harctéren az orosz katonák által történt elfogásuk után kivégzett tizenöt ukrán katona közül tizenegy esetben a Wagner orosz magánhadsereg zsoldosai voltak az elkövetők. Az ukrajnai orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta Kijev és Moszkva kölcsönösen hadifoglyok bántalmazásával vádolja egymást, ami háborús bűncselekmény.

A pénteken közzétett jelentésében az ENSZ emberi jogi megfigyelő missziója közölte, hogy az ukrán haderő tagjai halálveszélynek, színlelt kivégzéseknek és nemi erőszaknak tettek ki orosz katonákat.

„Egyes esetekben tisztek hadifoglyokat vertek, és azt mondták nekik, hogy ezt Bucsáért kapják” – közölte a misszió, a Kijev melletti városra utalva, ahol atrocitások elkövetésével vádolták meg az orosz hadsereget. „A kihallgatás előtt figyelmeztetésként egy véres fejszét mutattak nekem” – jelentette ki a jelentés által idézett egyik orosz hadifogoly, akit állítása szerint árammal kínoztak meg.

A jelentés bírálta az orosz hadsereg kezén lévő ukrán hadifoglyok által elszenvedett bántalmazásokat – kínzást, az orvosi ellátás esetenként halált okozó megtagadását, nemi erőszakot, az ivóvíz és a táplálék megtagadását.

Az ukrán hadifoglyokat állításuk szerint megkínozták és más módon bántalmazták, hogy így jussanak információkhoz, illetve büntessék őket.

Azt mondták, hogy lapáttal ütötték őket, megkéselték, elektromos sokkolásnak tették ki és fojtogatták őket.

„Egyesek fogakat vagy ujjakat veszítettek el, eltörték a bordájukat, az ujjaikat vagy betörték az orrukat” – olvasható a jelentésben. „Nem elégedtek meg azzal, hogy megverjenek, megtörtek bennünket. A kezüket, lábukat, gumibotot és sokkolót használtak. Egyes hadifoglyoknak eltörték a karját vagy a lábát” – közölte a jelentés által idézett férfi.

Március elején egy feltételezett ukrán hadifogoly orosz katonák általi kivégzését bemutató videó váltott ki megdöbbenést Ukrajnában. Novemberben a Kreml fejezte ki felháborodását két videó miatt, amelyeken mintegy tíz feltételezett orosz hadifoglyot végeztek ki, akik röviddel azelőtt adták meg magukat az ukrán erőknek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét felszólította a Brüsszelben tanácskozó uniós vezetőket, hogy szállítsanak modern vadászrepülőgépeket Ukrajnának.

Az ukrán elnök videókapcsolaton keresztül csatlakozott a csütörtökön kezdődött EU-csúcshoz, amely során kifejtette: hálás Lengyelországnak és Szlovákiának a szovjet gyártmányú MiG–29-es vadászgépek átengedéséről szóló döntésért.

„Ezek (a vadászgépek) jelentősen megerősítik az ukrán légtér védelmét. De modern vadászrepülőgépekre is szükségünk van” – tette hozzá az államfő.

A német N–Tv hírtelevízió beszámolója szerint Zelenszkij ezután feltette a kérdést: van-e racionális oka annak, hogy a szövetségesek késlekednek a modern fegyverek szállításával?

Zelenszkij ezzel a vadászrepülők mellett a német Leopard–2-es harckocsik korábban megígért szállítására, illetve az általuk kiváltott orosz fenyegetésekre utalt.

Légi feladatot ellátó személyzetként mintegy harminc ukrán katona már több mint másfél hónapja gyorsított kiképzésen vesz részt Franciaországban, ahol a Mirage harci gépek kezelését sajátítják el – értesült a Le Figaro.

A lap szerdai, nyomtatott számából kiderül: a leendő pilóták a Mont-de-Marsan és a Nancy légibázisokon vesznek részt a kiképzésen. Franciaország idővel akár egy tucat harci gépet szállíthat Kijevnek.

A pilótaképzés még nem kezdődött meg

Miközben a háború kezdete óta gyakran bírálták európai szövetségesei „kétértelmű” orosz politikája miatt, Franciaország élen járt az Ukrajnának nyújtott katonai segítségben, például a Caesar ágyúk, majd AMX páncélozott járművek szállításával – emlékezet a konzervatív orgánum. Hozzáteszik: ez utóbbiak megnyitották az utat a nyugati nehéz harckocsik, nevezetesen a híres német tervezésű Leopárdok szállítása előtt, amelyek nagy számban szerepelnek az európai hadseregek arzenáljában.

A Dassault Aviation által tervezett Mirage 2000 harci repülőgépeken egyelőre csak a katonai légi személyzet képzése folyik, a pilótáké meg nem kezdődött meg – értesült a lap, mely cikkében is jelzi: az újságnak a Dassault Aviation az egyik tulajdonosa.

„Franciaország minden lehetőséget nyitva akar tartani. Ha egy napon politikai döntés születik, a pilótákat ki kell képezni”

– fogalmazott a lapnak egy meg nem nevezett forrás. Az ukránok számára, akik a háború kezdete óta mintegy 60 repülőgépet vesztettek el, egy ilyen francia kezdeményezés annál is inkább értékesebb lenne, mivel számos ország, különösen Ázsiában, rendelkezik Mirage repülőgépekkel.

Nem vezetne stratégiai fordulathoz

Bár Lengyelország és Szlovákia a múlt héten MiG vadászbombázók szállításáról döntött az ukrán hadseregnek, ezzel előkészítve az utat a repülőgépek számára, sem a szovjet MiG vadászgépek, sem a francia vadászgépek leszállítása – amennyiben a politikai döntés megszületik – nem vezetne stratégiai fordulathoz Ukrajnában – szögezi le a Le Figaro.

A mélységi akciókhoz a tüzérségi tűz hatékonyabb.

A Franciaországban már nem gyártott és lőszerhiányos Mirage 2000 vadászbombázók egy szakember szerint nem teszik lehetővé, hogy az ukránok „kitartó repüléseket hajtsanak végre.”

Ami pedig a kelet-európai MiG-eket illeti, nincs belőlük elég ahhoz, hogy az ukránok ellentámadást hajthassanak végre. Ezek a gépek a lap szerint például abban segíthetnek, hogy Bahmutnál megállítsák az oroszok további terjeszkedését.

A frontok megmerevedése fenyeget

Az év eleji látványos bejelentések után a fegyverszállítások üteme lelassult. A Leopard harckocsik a vártnál lassabban, de kisebb számban is érkeznek. Hollandia és Dánia visszalépett, Németország nem győzött le minden (belső) ellenállást. De

a vadászbombázók mellé harckocsikra van szükség a földön, a biztosítandó határ pedig igen hosszú, mintegy 900 kilométer

– összegzi a lap kialakult helyzetet.

Miközben Ukrajna keleti részén a frontok megmerevedése fenyeget, a Nyugat megpróbál biztonságos környezetet kínálni Ukrajnának. A tavaszi ellentámadásra várva? – veti fel a kérdést a Le Figaro.