Fidesz: Háborúba akarnak kényszeríteni minket

Újabb támadást indítottak a háborúpártiak Magyarország ellen az Európai Parlamentben.

„Háborúba akarnak kényszeríteni minket”, ezért támadják az Európai Parlamentben Magyarországot – közölte a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség kedden az MTI-vel.

Képünk illusztráció

Fotó: Facebook/Fidesz

A nagyobbik kormánypárt közleményében azt írta, hogy újabb támadást indítottak a háborúpártiak Magyarország ellen az Európai Parlamentben, mert „háborúba akarnak kényszeríteni minket”.

„A háborúpártiak ismét meghallgatást, vitát és határozatot szerveznek hazánkról ezekben a napokban, a támadás valódi oka, hogy útjukban áll Magyarország békepárti álláspontja” – tették hozzá.

Magyarország ellenőrizni kívánja egyebek mellett, hogy az Európai Parlament, amely korrupciós botrányokban fürdik, betartja-e saját szabályait és az uniós jogelveket − jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben kedden. Magyarország igazságügyi minisztere szerint az EP azért kívánja megakadályozni, hogy a 2024 második félévében Magyarország töltse be az uniós tanácsi elnökséget, mert az intézmény baloldali többségének nem tetszik Magyarország békepárti álláspontja.

„A magyar soros uniós elnökség a legnagyobb biztonságban van! Triópartnereinkkel, belga és spanyol minisztertársaimmal egyeztettünk a közös prioritásokról” − írta legújabb Facebook-bejegyzésében Varga Judit, Magyarország igazságügyi minisztere.

Mint ismert, Magyarország 2024 júliusától kezdve fél évig töltheti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. 

Az EP június 1-jei plenáris ülésén dönthet az állásfoglalásról, amelyet a parlament öt pártja terjesztett be közösen. A Népszava birtokába jutott a konkrét javaslat, amelyben a jogállamiság helyzetére hivatkozva kérdőjelezték meg, hogy Magyarország alkalmas-e a soros elnöki tisztségre. Azt írták, hogy a magyar kormány megsérti az EU alapvető értékeit, és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez.

− jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben kedden. 

Magyarország ellenőrizni akarja, milyen korrupciós botrányokban fürdik az EP

Varga Judit a tagországok európai ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását megelőzően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte, az EP kezdeményezése az intézmény frusztrációját mutatja, hiszen a magyar tanácsi elnökség egyik prioritása az lesz, hogy a jogállam, a jogállami elvek működését az európai uniós intézmények munkájában is ellenőrizze. Magyarország ellenőrizni kívánja egyebek mellett, hogy 

− Ellenőrizni akarja továbbá, hogy az EP az európai demokráciát és az európai állampolgárok vagy saját hatalmi érdekeit szolgálja-e − emelte ki az igazságügyi miniszter. Hozzátette, az EP nem tiszteli sem a demokráciát, sem a jogállamot, hiszen olyan kezdeményezéssel szeretne élni ezen a héten, ami egyértelműen szembemegy az európai uniós szerződésekkel. Varga Judit, az uniós tanácsnak a jogállamiság betartása ellenőrzésére, az uniós szerződések hetes cikke szerint Magyarországgal szemben indított eljárásról folytatott keddi meghallgatást

Az uniós parlamentnek nem osztottak lapot

Kijelentette: egyértelmű, hogy az EP kezdeményezésére öt évvel ezelőtt kezdett eljárás esetében továbbra is politikai nyomásgyakorlásról van szó. „Korábban a bevándorlást ellenző álláspontunk volt a probléma, aztán a családok védelme, majd pedig a magyar kormánynak, a magyar emberek által támogatott békepárti álláspontja nem tetszik az Európai Parlament baloldali többségének” − fogalmazott. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a hetes cikk szerinti eljárás nincs összefüggésben az uniós tanács elnöki tisztségével. 

− mondta, hangsúlyozva, hogy az uniós parlamentnek „nem osztottak lapot” abban a kérdésben, hogy ki tölti be az unió tanácsának soros elnöki pozícióját. Az Európai Parlamentet a maga helyén kell kezelni a miniszter szerint. Úgy vélekedett, az EP a megoldás helyett mindig a probléma részévé akar válni. Ahelyett, hogy egyes európai politikusok a saját választóik igényeivel foglalkoznának, egy ország demokratikusan megválasztott kormányát és szavazóit támadják. Varga Judit szerint a legfontosabb, hogy az európai polgárok levonják a tanulságot és véleményt mondjanak a jövő nyár elején esedékes európai parlamenti választásokon.

Az Európai Parlament nem tiszteli sem a demokráciát, sem a jogállamot, az uniós intézménynek nem osztottak lapot abban a kérdésben, hogy ki tölti be az unió tanácsának soros elnöki pozícióját – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben kedden.

Varga Judit, a tagországok európai ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását megelőzően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte, az EP azon kezdeményezése, mely meg kívánja akadályozni, hogy a 2024 második félévében Magyarország töltse be az uniós tanácsi elnökséget, az intézmény frusztrációját mutatja, hiszen a magyar tanácsi elnökség egyik prioritása az lesz, hogy a jogállam, a jogállami elvek működését az európai uniós intézmények munkájában is ellenőrizze.

Az Európai Parlament nem tiszteli sem a demokráciát, sem a jogállamot, hiszen olyan kezdeményezéssel szeretne élni ezen a héten, ami egyértelműen szembe megy az európai uniós szerződésekkel – emelte ki az igazságügyi miniszter.

A magyar kormány az európai politikában az európai parlamenti választások után is ellenáll a föderalistáknak és annak a globális hullámnak, ami szembemegy a népakarattal – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter a Nézőpont Intézet csütörtöki budapesti konferenciáján.

A politikus úgy vélekedett, hogy Európát ma nem vezeti senki, illetve nem tudja vezetni senki, vagyis nincs politikai vezetése az EU-nak, főleg az Európai Bizottságnak.

Ez azt jelenti, hogy ma nem a nem kormányzati szervezetek (NGO), alapítványok és think tankek mondják meg saját vezetőjük akaratának megfelelően, hogy miként kell vezetni Európát.

Az elmúlt időszakban bizalmi válság jött létre az unió vezetése és a magyar kormány között.

Azért, mert a magyar kormány, ellentétben az uniós intézményekkel, azt mondja amit gondol és azt teszi, amit mond.

Európa ügyetlen mellékszereplőként botorkál a történelem színpadán, és a migrációs válság óta a polgárok valós igényeitől teljesen elszakadva próbál politizálni. Elégtelenre vizsgázott az intézményrendszer a Covid-válság idején is, majd az orosz–ukrán háború kitörése után az Oroszországra kivetett szankciókkal lábon lőtte magát – sorolta.

A miniszter szerint az Európai Parlament (EP) éppen azért kívánja megakadályozni Magyarország uniós elnökségét, mert attól fél, hogy Magyarország számon kéri az uniós intézmények működésképtelenségét.

Arról, hogy az EU forrásokat tart vissza Magyarországtól, a politikus hangsúlyozta, hogy az igazságügyi csomag megszavazása után minden adott a források lehívásához.

Olyan intézményeket hoztak létre, hogy a magyar jogállamiság példa lehet a többi tagállam előtt – fűzte hozzá Varga Judit.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője arról szólt, hogy az EP-választás nem hoz lényeges változást az erőviszonyokban; azok sokkal inkább a szlovák, spanyol és lengyel nemzeti választásokon dőlhetnek el.

Ha ezekben az országokban szuverenista többség jön létre, akkor az Európai Tanácsban kialakulhat a szuverenista vétószövetség. Ez a vétószövetség pedig meg tudja akadályozni, hogy föderalista elnöke legyen az Európai Bizottságnak – mondta.

Kutatásuk szerint a Fidesz 51, a DK 16, a Momentum 9, a Mi Hazánk 6, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3, az LMP 3, az MSZP 2 százalékot, a Párbeszéd pedig 1 százalékot ér el az EP-választáson. Ez hasonló a 2019-es eredményekhez – mondta Mráz Ágoston Sámuel.