origo.hu
kulcsár edina
Létrehozva: 2023.05.06.
Újabb fejlemények a Fenyő-gyilkosság ügyében
Kiderülhet végre az igazság.
Portik Tamás állítja: az egykori bűnözői mentora, néhai Drobilich Gábor mellett néha Kiss Ernő, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság főigazgatója, valamint Kovács Lajos ezredes és Zsótér Ferenc alezredes küldte Gyárfás Tamáshoz azzal, hogy mondassa ki vele: köze volt Fenyő János meggyilkolásához és vegye fel titokban mindezt- tudósított a Magyar Nemzet.
Portik Tamás legutóbb azt állította a Fenyő-gyilkosság miatt ellene és Gyárfás Tamás ellen zajló tárgyaláson: az egykori bűnözői mentora, néhai Drobilich Gábor mellett néhai Kiss Ernő, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság főigazgatója, valamint Kovács Lajos ezredes és Zsótér Ferenc alezredes küldte Gyárfás Tamáshoz azzal, hogy mondassa ki vele, köze volt Fenyő János meggyilkolásához és vegye fel titokban mindezt.
A két rendőr főtiszt, Kovács Lajos és Zsótér Ferenc ma ismét tanúskodott, így első kézből cáfolhatták Portik állítását.
Kisebb botránnyal indult legutóbb a Fenyő-gyilkosság miatt zajló per bizonyítási eljárása, miután Portik Tamást nem sikerült a Kozma utcai börtön- és fegyház egyik termébe időre előállítani.
Biztonsági okokból Portikot már hónapok óta a bv.-ből kapcsolják zárt hírközlési rendszeren a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermébe, így történt ez legutóbb is. is. A tárgyalás kezdete fél 9-re volt kitűzve, ám Portik még 23 perc múlva is kék műanyag zacskókban hordta be a cellányi szobába a nyomozati iratokat, állítólagos bizonyítékait és újságcikkeket, és arra hivatkozott, sok irata van, és a védekezéshez valamennyire szüksége van. Póta Péter bíró megelégelte a történteket és felszólította Portik bv.-s őrét, hogy közölje parancsnokával, hogyigazoló jelentést vár tőle a késedelem okáról.
Eközben egy tanú, ígérte ellenére, ismét „elfelejtett” eljönni a tárgyalásra, őt megpróbálták utolérni e-mailben, sikertelenül. Így ha csütörtökre sem kerül elő, a rendőrségi vallomását fogják felolvasni.
Hiányos emlékezetű nyomozó
Ezután került sor Zsótér Ferencre, aki saját bevallása szerint volt alezredes, mint mondta, lehetetlenné tették a rendőrségen és 2020-tól már nem rendőr. Ő közel tíz éven át, 2008-ig nyomozott a Fenyő-gyilkosság ügyében. Február 7-én már tanúvallomást tett, ám akkor Gyárfás Tamás nem tudta feltenni a kérdéseit, amit ma pótolhatott, és Zsótér néhány, korábbi válaszára rákérdezett.
Az gyorsan kiderült, hogy a tanú homályos emlékezetű, az évek múlására hivatkozva a legtöbb kérdésre azt válaszolta: nem emlékszik rá. Azt többször hangsúlyozta, ő, mint Kovács Lajos ezredes beosztottja és kollégái felderítő munkát végeztek, az eközben felmerülő ellentmondások feloldása nem az ő feladatuk volt, és nem is ők vitték aztán az ügyet vádra, hanem a Nemzeti Nyomozó Iroda egy másik egysége.
– A legutóbbi tárgyaláson ön azt mondta: nem tudott arról, hogy Fenyő János és Gyárfás Tamás 1997. december 16-án ügyvédjeik révén írásban megállapodást kötöttek, minden vitás ügyüket lezárták. Tíz év nyomozás nem volt elég arra, hogy erről tudomást szerezzen? – kérdezte Gyárfás. A nemleges válasz után arra kért választ: Zsótér számára mi támasztotta alá, hogy Fenyő és Gyárfás békekötése csak látszólagos volt, hiszen a megállapodáson kívül, 1997 februárjában nyilvánosan kezet fogtak, a Népszavában Gyárfással szemben megszűntek a támadások. A nyomozó februárban azt mondta: „A VICO igazgatósági tagjai közül neki többen is azt mondták, Fenyő Jánosra jellemző volt: attól még, hogy valakivel kezet fogott, másképp cselekedett… Ez látszatbéke volt. Fenyő személyiségéből ez jött le.” Ma pedig azt válaszolta: „Fenyő nem hagyta abba a Gyárfás ellen irányuló támadásokat. Fenyő támadott, maga meg védekezett.”
Zsótér – csakúgy, mint Kovács Lajos ezredes – februárban elismerte, hogy számukra már közvetlenül a gyilkosság után Gyárfás Tamás volt a potenciális felbujtó. Ennek alátámasztására keresték a bizonyítékokat. Gyárfás erre kérdezte: „Nem merült fel bennük, hogy fordítva, a tények alapján keressék a felbújtót?”
Még 2019. április 17-én, az NNI-ben zajlott tanúkihallgatáson Zsótér Ferenc – Kovács Lajossal egybehangzóan – arról beszélt: Kiss Tibor Zsolt, a Gyárfáshoz kapcsolódó úgynevezett kaposvári ügy elsőrendű vádlottja annak idején nem tudta eldönteni, hogy vajon Fenyő, vagy Gyárfás verette meg annak érdekében, hogy tegyen Gyárfás ellen vallomást. A tárgyaláson Gyárfás védője Zamecsnik Péternek arra a kérdésére, hogy Zsótér Ferenc ezt honnan vette, szó szerint azt a választ kapta: „Valószínűleg újságírói történet lehetett.”
Gyárfás felvetette, hogy gyilkossági ügyekben egy tekintélyes rendőr vallomása épülhet-e efféle hallomásokra?
Ingatlancsere
A február 7-i tárgyaláson Zamecsnik Péter felidézte azt, amit Portik Tamás közölt Zsótér Ferenccel, és amiről a nyomozó 2006. június 20-án jelentést is írt. Portik elmondta neki: a Gyárfás Tamással 2004. augusztus 11-én kötött ingatlancsere számára mennyire előnytelen volt. Ő egy 500–700 milliót érő ingatlant adott egy mindössze 200 milliósért cserébe. Az ügyvéd felvetette, ha Portik tett szolgálatot Gyárfásnak, akkor neki kellett volna jobban járnia. Zsótér februárban azt felelte, hogy Portik állítása „nem biztos, hogy hiteles volt”.
Gyárfás ma arról kérdezte a nyomozót, hogy ha kétségei voltak, akkor megnézte-e, felértékeltette-e a két ingatlant? „Nem” – felelte a tanú.
Ma is felmerült, hogy az 1993. évi, a W.A.M. Design Centerben tett látogatásukat követően Zsótér és Kovács Lajos miért vélte azt, hogy Gyárfás az ott vásárolt bútorokkal fizetett Portik Tamásnak a Fenyő-gyilkosságért, mint ahogy az egy rendőri jelentésben szerepel. Gyárfás és Portik ekkor még nem is ismerte egymást, Fenyő Jánost pedig 1998. február 11-én ölték meg.
Gyárfás fotója
Zsótér Ferenc februárban nem cáfolta Riskó Juditnak, Portik élettársa édesanyjának az állítását, hogy 2005-ben, amikor Kovács Lajos őt kihallgatta, Gyárfás arcképe a rendőrségen kint volt a falon. A védelem kérdésére Zsótér azt mondta: „Szerintem ezt semmi sem tiltja.” Ma arról beszélt az egykori nyomozó, hogy az ő irodájában biztosan nem volt kint sem Gyárfás, sem más gyanúsított fotója, ellenben az áldozatok képét mindig kirakta, hogy ezzel is hajtsa magát a gyilkos mielőbbi elfogására.
Február 7-én Zsótér Ferenc arról is beszélt, hogy ő nem nézte meg Fenyő pszichológus barátjának, Perczel Tamásnak a Számvetés című filmjét. A film alapján Kovács Lajos osztályvezető 2006. június 1-jén jelentésében vezetőinek kizárólag Fenyő János és Gyárfás Tamás szembenállásáról írt, Fenyő más haragosairól, például Princz Gáborról említést sem tesz, pedig Perczel a többi haragosról is beszámolt. Zsótér Ferenc ma már azt mondta: „Láttam a filmet.”
Eredménytelen szembesítés
Rövid szünet után Póta Péter bíró szembesítette Kovács Lajost Vajtó Lajossal, aki az NNI-ben tett tanúvallomásában azt állította, megölése előtt két-három nappal Fenyő János meghívta őt az irodájába, és ügyvédjével, Óvári Győzővel behozatta a Gyárfás Tamást is érintő kaposvári tárgyalásnak általuk megszerzett állítólagos ítéletét. Az NNI-ben már közölték Vajtóval, hogy ő nem néhány nappal, hanem 1998. január 12-én, tehát egy hónappal korábban járt a VICO Rt. székházában. Ítélet egyébként sem lehetett, mert a tárgyalás még csak a felénél tartott. Óvári Győző korábban már közölte a tárgyaláson, hogy Vajtó története képtelenség. Vajtó korábban arról is beszélt, hogy az Óváritól kapott ítéletet Kovács Lajosnak átadta. A szembesítésük ma nem járt eredménnyel, Kovács nem emlékezett arra, hogy ilyen dokumentumot kapott volna.
A Fenyő János meggyilkoltatása miatt Gyárfás Tamás és Portik Tamás ellen zajló per befejezése a Fővárosi Törvényszéken már látható közelségbe került.
A mai bizonyítási eljárás végén Póta Péter közölte: amennyiben tartani tudják az ütemtervet, november 14-én kerülhet sor az ítélet kihirdetésére.
Addig jövő héten két tárgyalási napon még tanukat hallgatnak meg, júliusban három tárgyalási napon sor kerülhet az ügyésznő vádbeszédére és Portik Tamás védőjének két napra tervezett perbeszédére, októberben Zamecsnik Péter, Gyárfás Tamás védője háromnapos perbeszédet mond, a vádlottak szólhatnak még utolsó szó jogán, majd novemberben Póta Péter kihirdeti az elsőfokú ítéletet.
Ami – borítékolhatóan – nem jogerős lesz, hiszen bármilyen ítélet is születik, vagy a vád, vagy a védelmek fellebbezni fognak, így 2024-ben, öt évvel az elsőfokú eljárás kezdete után folytatódik majd az ügy tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán.
Egy bizonyíték, ami nincs
A mai tárgyaláson még egy kérdés eldőlni látszott, méghozzá Gyárfás Tamás számára kedvezően.
A Nemzeti Nyomozó Iroda egyik vezetője jelentésben leírta korábban, hogy a Gyárfás Tamás és Portik Tamás között 2003–2004-ben zajlott beszélgetések során elhangzott egyebek mellett Portik szájából, „letettük a fenyőfát”, ami a nyomozók számára azt jelenthette, Portik ezzel arra utalt, hogy Gyárfás felbujtására Portik megölette Fenyő Jánost. Csakhogy az NNI-jelentésen kívül ennek nincs nyoma.
A Gyárfás–Portik beszélgetéseket Portik titokban felvette, a hanghordozók pedig kalandos utat bejárva a Farkasréti temetőből kerültek elő a nyomozás során. Ezeken a hanghordozókon azonban nem hallható a „letettük a fenyőfát” mondatrész.
Ma Dósa I. András, az MSZP volt karitatív tagozatvezetője, a Gyárfás Tamást 2017-ben megzsaroló társaság egyik tagja tett tanúvallomást. Elmondta, hogy a Gyárfás Tamás és Portik Tamás között zajlott beszélgetések hanganyagát kitől kapta meg ruhákba varrva megőrzésre, valamint hogy Kölnbe vitte azokat az ottani lakására. Amikor végül egy társával – az 1. számú védett tanúval, aki ma kimentette magát a bírósági meghallgatása alól – meghallgatták a szalagokat, rájöttek, hogy azok sokat érhetnek. Előbb Bécsbe vitték, egy pályaudvar csomagmegőrzőjébe, majd innen vitték tovább Budapestre, a Farkasréti temetőbe, ahol eldugták.
A felvételeket úgy hasznosították, hogy az azokon elhangzottakból Dósa és társa állították össze a szövegkörnyezetéből kiragadott részletekkel azt az ötoldalas irományt, amelyet 2017. szeptember 27-én egy férfi átadott Gyárfás Tamásnak azzal a szándékkal, hogy „pénzt csináljon belőle”. Azaz meg akarták zsarolni Gyárfást.
Dósa ma nem emlékezett arra, hogy a 2017. szeptember 17-én az irományt kézbesítő küldönc Gyárfás Tamással közölte: ha nem azt teszi, mint amit várnak tőle, abból „katasztrófa” lesz. Gyárfás ekkor azt kérte a küldönctől, hogy amit neki hozott, azt vigye a rendőrségre.
A küldönc nem ment a rendőrségre. Gyárfás – mint azt a perben korábban már el is mondta – félt a zsaroló bűnözők bosszújától, és csak két hónapos vívódás után maga vitte be a rendőrségre az ötoldalas irományt az időközben az otthona levélszekrényébe bedobott egy, a hanganyagokból összevágott Sony kazettával együtt.
Dósa az NNI-ben tett vallomása során azt mondta: a kazettát ő dobatta be Gyárfás otthonának levélszekrényébe. Ma pedig határozottan kijelentette, hogy ő nem készített kazettát, nem dobatott be semmit, majd az ügyvédi kérdések után már derengett neki valami.
Ki volt a küldönc?
A küldönc személye körül némi kétely támadt, hiszen mint az kiderült, az ügyben 4-es számú védett tanúként szereplő személy azt állítja, ő volt a küldönc, 2017. szeptember 17-én ő adta át Gyárfás Tamásnak Dósa küldeményét.
Kiderült azonban, hogy a 4-es számú tanúnak igencsak hiányosak az ismeretei. Így kétséges, hogy ő járt volna Gyárfásnál valaha is.
A 4-es számú tanú állította, Gyárfásnak egy oldalnyi irományt adott át, valójában ötöt. Azt is állította, az irományban 3–5 idézet lehetett, valójában több mint félszáz volt. Gyárfás nem ismerte fel a 4. számú tanúban a küldöncöt, megkérdezte tőle, hogy mitől nőtt meg ennyire a haja, hiszen legutóbb csak néhány szál volt. Kijelentette, a 4. számú tanút életében most látja először. Póta Péter bíró a rendőrségtől bekérte a Gyárfás Tamás és felesége által beazonosított küldönc fotóját. A két férfi még csak nem is hasonlít egymásra.
A 4. számú tanú korábbi zavaros vallomása is azt igazolta, hogy nem ő járt Gyárfásnál. Ennek ellenére azt állította, Dósáék azért őt kérték fel küldöncnek, mert még 1997-ben egyszer már egy számára is homályos üzenetet adott át Gyárfás Tamásnak: „A dolgok realizálódni fognak”. Ekkor bizonyos Horváth Tamás szavait tolmácsolt, ez azonban álnév. Az ügyésznő és a bíró is rákérdezett, Dósa tudott-e arról, hogy a 4. számú tanú 1997-ben is találkozott volna Gyárfás Tamással. Dósa egybehangzóan felelte, ilyenről nem tudott.
A Portik Tamás által rögzített hat felvételt a bíróság korábban már nyilvánosan meghallgatta. Ezekben Portik azt akarta minden áron Gyárfás Tamással kimondatni, hogy Fenyő meggyilkoltatására felkérést kapott tőle. A próbálkozásai azonban nem jártak sikerrel.
Zamecsnik Péter ügyvéd a tárgyaláson leszögezte, a védelem, de a vádhatóság számára is a Fenyő-gyilkosság vonatkozásában végtére is teljesen közömbös, hogy Gyárfást 2017 szeptemberében ki kereste meg.
Kizárólag annak van jelentősége: Dósáék elmondásuk szerint azért küldték a 4. számú tanút Gyárfás Tamáshoz, hogy egy hamis, új információt beágyazzanak a történetbe.
Portik Tamás egyébként kijelentette, hogy Gyárfás Tamásnak ő nem üzent semmit.
Egy bizonyíték, ami nincs
Zamecsnik Péter ügyvéd Dósa I. Andrástól megkérdezte: az irományukban és az általuk készített Sony kazettán rögzített felvételen szerepel-e olyan szöveg, hogy „letettük a fenyőfát”. Dósa határozott „nem”-mel válaszolt.
Emlékeztetőül: a Gyárfás Tamás őrizetbevételét megelőző, 2018. január 6-i rendőrségi jelentés szerint – mint a gyilkosság mellet szóló hangsúlyos érv – a „letettük a fenyőfát” szóösszetétel kiemelten szerepelt a szövegben. Mintha Portik Tamás ezt mondta volna Gyárfás Tamásnak, ezzel jelezve, hogy eleget tett a gyilkosságra való felkérésnek.
Ez is érdekelhet
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
