A rendőrök mögött áll az őshonos francia lakosság többsége

A migránslázadás végsőkig feszíti az indulatokat.

migrációs politika

migrációs nyomás

A francia válság súlyos következményekkel járhat azokban a nyugat-európai országokban is, amelyekben jelentős létszámú muszlim népesség él. A Napindító című műsorban Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő leszögezte, hogy az őshonos franciák a kormánytól egészen eltérően látják a kialakult helyzetet és a felelősség kérdését.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Hír Tv műsorában fejtette ki véleményét a franciaországi zavargásokról: – A most Franciaországban élő migránsok döntő része úgy érzi, hogy nem tud integrálódni, és ezért kimegy az utcára. Franciaország a világ második legnagyobb gyarmattartó hatalma volt. Első volt Nagy Britannia.

Azzal folytatta: – Rengeteg ember jön be a francia gyarmatokról, a franciák ma is neokolonialista politikát folytatnak a volt gyarmataikkal szemben. A franciák az utolsó töltényig harcoltak, lásd Dien Bien Phut Vietnamban, 1954–62 algériai háború, és lehet folytatni.

A britek egy sokkal bölcsebb politikát folytattak, náluk sokkal kisebb az ellenállás. De ha megnézem, Belgiumban már tömegtüntetések, letartóztatások vannak. Svájc francia határ menti városában, Lausanne-ban már tömegtüntetések voltak, tehát ahol beengedték a migránsokat, a migránsok nem tudtak, nem akarnak és nem fognak integrálódni.

Mit mondott most a német vezetés, hogy nekik szakmunkás kell hozzák be őket, de ne akarják Európa egészére ezt rákényszeríteni. Az én problémám az, hogy a francia eseményeket az én megítélésem szerint rosszul kezelték, egy oldalon tegnap tették közzé, hogy a francia jobboldal elkezdett gyűjteni ennek a rendőrnek, aki lelőtte ezt a 17 éves hőst. Pillanatok alatt összejött ötszázezer euró. Tehát látszik az, hogy a francia társadalom nem migráns része ebben a kérdésben teljesen máshogy lát, mint a francia kormány

– zárta mondandóját a szakértő.

Santiago Abascal, a spanyol Vox párt vezetője Barcelonában szólalt fel, ahol elítélte a francia zavargásokat, és figyelemre és intézkedésre szólította fel Európát:

Európa nem folytathatja a további bevándoroltatást a muszlim országokból.

A Mandiner az Euractivra hivatkozva arról ír, hogy Abascal szerint a franciaországi zavargók nem hajlandók elfogadni a mi életmódunkat, a törvényeinket, hanem azt akarják, hogy mi fogadjuk el az övéket.

„Európát egy Európa-ellenes csőcselék fenyegeti, akik rendőrörsöket zúznak szét, könyvtárakat gyújtanak fel és mobiltelefonok ellopásáért késelnek” – jelentette ki Santiago Abascal, a spanyol jobboldali Vox párt elnöke a franciaországi zavargásokat kommentálva.

– Sok sikert kívánok a francia hatóságoknak, hogy minél hamarabb helyreállítsák a rendet az országban – fogalmazott Szijjártó Péter a Magyar Nemzet kérdésére hétfőn szlovák hivatali partnerével tartott közös sajtótájékoztatóján. A Miroslav Wlachovskyval folytatott egyeztetések középpontjában a nukleáris energia, az illegális migráció, valamint a regionális biztonsági kérdések álltak.

A megoldás a határvédelem

Az illegális bevándorlással kapcsolatban a két miniszter egyetértett abban, hogy az unió külső határainak védelmét kell megerősíteni. Szijjártó Péter leszögezte, Magyarország továbbra is elutasítja a kötelező betelepítési kvótát, a kormány álláspontja szerint pedig a szolidaritás részeként kell elismerni a határvédelemért tett erőfeszítéseket. Ezzel kapcsolatban köszönetét fejezte ki szlovák kollégája felé, amiért szlovák rendőrök és határőrök segítik a magyar–szerb határ biztosítását.

A Magyar Nemzet kérdésre válaszolva a tárcavezető sok sikert kívánt a francia hatóságoknak ahhoz, hogy minél hamarabb helyreállítsák a rendet az országban.

Franciaország nagyobb városaiban napok óta kaotikus állapotok állnak fent, miután múlt héten rendőri intézkedés során életét vesztette egy bevándorló hátterű párizsi fiatal. Szijjártó Péter elmondta, a mostani események, de az elmúlt nyolc év történései is rávilágítanak, hogy a bevándorlók integrációja kudarcot vallott.

Az illegális bevándorlás megállítására kell koncentrálni, a migránskvóta emlegetése pedig csak ösztönzi azt

− magyarázta. Hozzátette: a magyar–szerb határ esetében például nem is lehet menekültekről beszélni, ugyanis jogi szempontból csak a háború sújtotta országokból érkezők számítanak menekülteknek, Szerbiában pedig nem dúl háború. – Ezeknek a migránsoknak nincs joguk, hogy bejöjjenek Magyarországra! – húzta alá a miniszter. Miroslav Wlachovsky ezzel kapcsolatban kiemelte, a migráció problémáját a kiindulási országokban, helyben kell megoldani.

Nem a szegénység, nem a (nem létező) rendőri erőszak, hanem az engedékeny bevándorláspolitika okozza a véres és pusztító francia migránslázadást, ez derül ki Yves Thréard, a Le Figaro főszerkesztő-helyettesének francia viszonyok között meglepően bátor írásából, hívja fel rá a figyelmet az Origó. A ma éjszakai pusztítás után sorai még inkább aktuálisak. Szerinte óriási a baj Franciaországban.

Idővel a hatóságok laissez-faire (mindent engedő, szánalmasan gyenge) viselkedésével egy olyan ellentársadalom alakult ki, amely távol áll a tekintély, a tisztelet, az érdem és a rend közös elveitől

– fogalmaz.

A párhuzamos társadalom már régóta létezik, a bevándorlók lázadása pedig elviselhetetlen állapotokat teremtett a múlt hét óta Franciaországban. Identitásalapú követelésekről ír Thréard: mi másról van szó tehát, mint migránslázadásról. A jobbközép polgármester családjának vasárnap hajnali meglincselése óta a helyzet tragikussá vált.

„Hogyan oltsuk el a tüzet? Emmanuel Macron felelősségvállalásra szólítja fel a szülőket. Igaz, a káoszban érintettek közül sokan még nagyon fiatalok, de itt már nem arról van szó, hogy gombháború lenne” – írja Yves Thréard a hatvanas évek egyik klasszikus francia filmjére, a Gombháborúra utalva, amiben tíz év körüli gyerekek játékháborút vívtak.

A tekintély mint fogalom és gyakorlat az ő fiatalkori füleiknek már régóta idegenül szól. Valószínűleg ezért halt meg a 17 éves Nahel egy Mercedes volánja mögött Nanterre-ben kedd reggel. Ahelyett, hogy a felháborodott emberek azt kiabálnák, hogy»Igazságot Nahelnek« és »Gyilkos rendőrség«, jobban tennék, ha feltennék maguknak a helyes kérdést: hogyan jutottunk idáig? Ehelyett ők most arra használják fel a helyzetet, hogy mindent szétzúzzanak, bosszút álljanak bármin, ami a kezük ügyébe kerül.

„Egyfolytában csak azt halljuk, hogy a lázadásnak a szegénység, a hatóságok közönye, a gettók, az integráció kudarca az oka. Az okok listája olyan hosszú, mint azoknak a minisztereknek a névsora, akik Tapie-tól Borloo-ig az úgynevezett hátrányos helyzetű vagy érzékeny városrészek sorsát vizsgálták. Pedig a számvevőszék kimutatása szerint az elmúlt negyven évben évente tízmilliárd eurót költöttek ezekre a területekre, és akkor még nem beszéltünk a városrehabilitációra fordított pénzekről. Bőven elég ahhoz, hogy a vidéki »agrársivatagokban« élőknek juttatott támogatás eltörpüljön ezek mellett.”

Azaz a francia kormányzat jóval többet költött a külvárosokban élő migránsok életkörülményeinek javítására, mint a vidéken, többek között mezőgazdaságból élő emberekre. És semmi hatása. Sőt.

„Valóban nem elhanyagolható összegről van szó, de vajon mi értelme van? Hogy immáron évtizedek óta ugyanazt legyen műsoron, mint amit az elmúlt órákban láthattunk?” Igen, jogos a kérdés, írja a Le Figaro a vezércikkében, „mert ennek az állami támogatásnak a kedvezményezettjei felgyújtják az iskolát, a gimnáziumot, a faluházat, a városházát, az orvosi-szociális központot, és persze a rendőrséget vagy a vasútállomást”.

A futballból lett milliomosoknak, akik a külvárosokban éltek valamikor, és sikerült megúszniuk, nem szabadna elfeledniük, hogy ha minden füstté válik, akkor többé nincs jövő. A cikkíró itt az 1998-as világbajnok, szélsőbaloldali, egykori bevándorló Thuramra vagy az új sztárra, a 2018-ban világbajnok, mérsékelt szellemi képességei ellenére politizálgatni próbáló, szintén bevándorló-gyökerű Mbappéra utal, emlékeztet az Origó.

A megoldás tehát nem a milliárdok elköltése. Ma még kevésbé az, mint régen volt. Mert az idők során és a közhatalom erőtlen hozzáállásával egy olyan ellentársadalom alakult ki, amely nagyon távol került a tekintély, a tisztelet, az érdem és a rend közös alapelveitől. A radikális és revansista retorika által gerjesztett, a közösségi hálókon villámgyorsan terjedő, ideológiai jellegű követelések mindenekelőtt identitásalapúak

– azaz a külvárosok migránsai nem illeszkedtek be a francia társadalomba, nem integrálódtak, hanem saját, radikális muszlim hiten alapuló identitásukat és szokásaikat követik. Saját társadalmat és rendet hoztak létre. Most pedig lázadnak.

Az Origó felhívja arra is a figyelmet, hogy érdekes módon a cikkhez eddig számos komment érkezett, és egy sincs közöttük, amely ne adna igazat a fenti állításoknak. Van, aki szerint valóban hibáztathatók a szülők is, ugyanis joggal merül fel a kérdés, hogy mit szóltak a 17 éves Nahel szülei ahhoz, hogy fiúk egy Mercedes volánja mögött utazik, mérhetetlen mennyiségű pénzzel a zsebében. Egy másik kommentelő szerint az iskola és az oktatás a hibás, ott kellene ugyanis elsajátítani az alapvető viselkedési formákat, de van, aki úgy gondolja, hogy a külvárosokban „elszórt" milliárdokat inkább Afrikában kellett volna elkölteni, hogy ott maradjanak az emberek.

Van olyan, aki szerint a migránsok második generációja, akik ma fiatalok, sem beszélni, sem írni nem tudnak normálisan franciául.

És nagyon sokan vannak, akik szerint eljött a cselekvés ideje, mert Franciaország élhetetlenné v