Lángokban áll Franciaország, ki áll a gyújtózsinór végén?

Az Alapjogokért Központ elemzése szerint számos kapcsolódási pont fedezhető fel a nyílt társadalom hálózata és a Franciaországban dúló migránslázadás között.

A központ elemzése – amelynek megállapításait szerdán közölték az MTI-vel – szerint „Soros György számtalan alkalommal szított utcai erőszakot” annak érdekében, hogy politikai – vagy pénzügyi – hasznot húzzon abból.

Ezt tette Jugoszláviával kezdve a volt szovjet tagállamokon és az úgynevezett színes forradalmakon át az Egyesült Államok számos városát anarchiába taszító BLM-ig – tették hozzá.

„Tudjuk azt is, hogy a Soros-hálózat az illegális, ellenőrizetlen, tömeges migráció legfőbb támogatója. Ezen felül ma már egyáltalán nem titok, hogy az amerikai demokraták érdekei és eszköztára is jelentős mértékben összefonódott a Soros-klánnal” – fogalmaztak.

A központ szerint nem a mostani lázongás lenne az első eset, amikor Emmanuel Macron francia elnök szuverenitási törekvéseit

– mint például a Pekingben tett látogatásakor – az országon kívülről (is) szított utcai erőszak követ.

„Jusson eszünkbe Alexander Soros »koronázása« után tett ígérete, mely szerint apjánál is agresszívebben kívánja majd érvényesíteni a nyílt társadalom ideológiáját és »értékeit«. Mindennek tükrében megfogalmazható az az állítás, hogy a Soros-hálózat tevékenysége a Franciaországot sújtó erőszakhullám egyik alapvető kiváltó oka” – írták.

Az elemzés szerint a jelenlegi zavargások legközvetlenebb módon arra vezethetők vissza, hogy Franciaország tömegesen fogadott be illegális bevándorlókat, akik nem voltak hajlandók beilleszkedni a hagyományos francia társadalomba.

Mindkét tényező tekintetében tetten érhetőek a nyílt társadalom hálózatának és eszmeiségének káros hatásai. Soros György célkeresztjében a hagyományos nemzetállam áll, így nem meglepő, hogy az általa ellenőrzött NGO-k minden eszközt megragadnak annak aláaknázására – fűzték hozzá.

Mint írták, számtalan elemzés született arról, hogy a magyar származású spekuláns hogyan szított utcai erőszakba torkolló belső konfliktusokat a világ számos országában. A franciaországi fejleményeket megelőzően legutóbb Georgiában és Izraelben látszódott „a nagy manipulátor kaotikus tüntetéseket irányító keze”.

Előbbiben a jelentős többséggel kormányzó legitim miniszterelnök arra „vetemedett”, hogy – amerikai mintára – egy olyan ügynöktörvényt terjesztett a törvényhozás elé, mely egyértelművé tette volna, hogy az országban tevékenykedő, civilnek mondott szervezetek kinek a zsoldjában, milyen célokat szolgálnak – fűzték hozzá.

„Sorosék ezt nem tűrhették, és erőszakos tüntetők tízezreit parancsolták az utcára. Ahogy azt sem hagyták szó nélkül, hogy a jelentős társadalmi támogatás mellett frissen megválasztott konzervatív kormány Izraelben véghez vigyen egy bírói reformot.”

Európához hasonlóan – ahol a European Center for Law and Justice kutatása bizonyította, hogy Sorosék megszállták az Emberi Jogok Európai Bíróságát – a nyílt társadalom szervezetei a zsidó állam bírói karának jelentős részével is szoros kapcsolatokat ápolnak, és pénzelték az erőszakos tüntetéseket – írták.

Úgy folytatták, hogy „a Soros-klán alaposan kivette a részét a 2020-ban az Egyesült Államokon végigsöprő, BLM-tüntetéshullám néven elhíresült vandál pusztításból is”.

Számos párhuzam érzékelhető a tengerentúli zavargások és a mostani francia migránslázadás között: mint az Egyesült Államokban akkor, úgy ma Franciaországban is a progresszió élharcosai a rendőrség egészét hibáztatják a kialakult helyzetért. Pedig, ha történt is túlkapás, az a fegyveres testület csupán néhány tagjának hibájából következett be – tették hozzá.

Franciaországban épp úgy bevetik ezt a taktikát, mint tették azt az Egyesült Államokban, ahol 220 millió dollár értékben támogatták a lázongásokat szervező „fekete jogvédő” csoportokat az erőszakhullám csúcsán – olvasható az elemzésben.

Az Alapjogokért Központ szerint látva azt, hogy Alexander Soros milyen szoros kapcsolatokat ápol az amerikai Demokrata Párt felső vezetésével – Joe Biden beiktatása óta nem kevesebb, mint 14 alkalommal járt a Fehér Házban –, nem tűnik alaptalannak az a gyanú sem, hogy a jelenlegi franciaországi erőszak összefüggésbe hozható azzal, hogy a progresszív washingtoni kormányzat nem nézte jó szemmel Emmanuel Macron pekingi útját.

Ugyanis a francia elnök Kínában arról beszélt, hogy hazájának – és az egész EU-nak – saját érdekeiből kiindulva kell viszonyulnia a feltörekvő nagyhatalomhoz. Feltűnő, hogy egy-egy szuverenista külpolitikai fordulatot gyakran követnek zavargások Franciaországban.

Ez történt 1968-ban, miután Charles de Gaulle kivezette hazáját a NATO katonai szervezetéből, illetve 2005-ben, amikor Jacques Chirac kritizálni merte ifjabb George Bush iraki politikáját

– tették hozzá.

Magyar szempontból vizsgálva az eseményeket igen szembeötlő, hogy az olyan föderális európai intézmények, mint az Európai Parlament, ahol a képviselők egy része közismerten közeli viszonyt ápol a Soros-klánnal – mely az előző ciklusban 226 „megbízható szövetségest” tartott számon közöttük – annak ellenére ragaszkodnak a migránskvótákhoz, hogy a francia példa egészen nyilvánvalóan mutatja, hová vezet a parttalan migráció.

„A társadalmi igazságharc leple alatt folytatott vandál erőszak pedig mutatja, hová vezet a korlátlan multikulti: a migránsgettókból kiinduló, gerjesztett káosz minket csak megerősít abban, hogy az illegális bevándorlókat az országon kívül, az uniós kvótaterveket a fiókok legmélyén, a Soros-befolyást pedig kordában kell tartani” – írták az elemzésben.

A világhírű francia filozófus, Pascal Bruckner is megszólalt a migránsok lázadása kapcsán. Szerinte a bevándorló hátterű fiatalok számára a francia rendőrök intézkedése csupán ürügy volt a lázadásra. Elemzők kiemelik, hogy az uniós migrációs és integrációs politika elbukott, a bevándorlók nem is akarnak beilleszkedni a társadalomba.

Több, mint egy hete törnek-zúznak a bevándorló-hátterű fiatalok Franciaországban. Több videón is hallható, ahogy Allahot éltetik, miközben féktelenül tombolnak. A migránslázadás eddigi mérlege mintegy 6000 felgyújtott gépkocsi és mintegy ezer megrongált középület. Eközben a rendfenntartókat is folyamatosan támadták.

Nagyjából egy kisvárosnyi embert tartóztattak már le, és a zavargásokban eddig mintegy 750 rendőr sérült meg.

A párizsi tömegközlekedési vállalat 20 millió euróra (mintegy 7,2 milliárd forint) becsülte a vonalait és járműveit ért károkat: a fővárosi régióban az elmúlt napokban 39 buszt gyújtottak fel.

A legjelentősebb francia munkáltatói szövetség elnöke szerint pedig a zavargások több mint egymilliárd eurós (375 milliárd forintos) kárt okoztak a vállalkozásoknak, a turizmus várható bevételkiesésein kívül.

Országszerte több mint 200 üzletet fosztottak ki vandálok, háromszáz bankfiókot rongáltak meg, 250 dohányboltot raboltak ki hihetetlen erőszakos módon. Az elnök hozzátette: mindent elloptak, mielőtt felgyújtották a helyiségeket.

A tombolás előzménye, hogy egy közúti ellenőrzésen egy rendőr lelőtt egy arab származású fiatalt. Sokak szerint azonban ez csupán ürügy a migránsoknak a lázadásra. Mások mellett megszólalt a világhírű francia filozófus, Pascal Bruckner is, aki szerint a Franciaország elleni totális támadás túlmutat a fiú halálán.

A filozófus a Le Figarónak adott interjúban így vélekedett: „Egy tökéletesen összehangolt dráma zajlik a szemünk előtt, amelyben a randalírozók egy olyan forgatókönyvből játszanak, amely már minimum 2005 óta ki van dolgozva” – utalt a korábbi franciaországi migránslázadásra, amikor  hetekig állt lángokban Párizs, és több francia nagyváros.

Bruckner szerint ezek a bevándorlók gyűlölik az országot, nem is akarnak beilleszkedni, az egész nem más, mint a párhuzamos társadalom tombolása.

„Egy sajnálatos, de erős példa arra, hogy mi történik akkor, ha a migránskvóták eredményeképpen erőltetik a bevándorlást ”– fogalmazott Pócza István, aki az M1-en arról is beszélt, hogy a migránsok egész egyszerűen nem képesek az európai integrációra, nem akarnak beilleszkedni a befogadó társadalmakba. A Batthyány Lajos Alapítvány programvezetője kiemelte:

azért támadnak a rendfenntartókra, mert az állam képviselőit látják bennük, ez tehát nem más, mint az állam elleni felkelés.

„A korlátlan migrációs és az integrációs politikának a kudarcát látjuk most sajnos élőben, ráadásul egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió arról vitatkozik ismét, hogy szükség lenne a migránskvóták bevezetésére, és gyakorlatilag minden országba el kell küldeni a migránsokat, valamint lehetővé kellene tenni azt, hogy migránsok érkezhessenek és letelepedjek” – mondta a szakértő.