Így él a brüsszeli elit

Az Európai Parlament ismét emelni akarja a politikusok fizetését, derült ki  az uniós Költségvetési Bizottság 2024. évi költségvetési tervezetéből. A svájci Die Weltwoche  elemzése szerint a politikusok fizetése várhatóan 15 százalékkal emelkedik, így közel 31 ezer eurós fizetést vehetnek fel fejenként havonta. Természetesen az Európai Bizottság elnökének is jár az emelés, ami esetében havi 4687,50 pluszt pénzt jelent, a havi fizetése pedig 35957 euró lehet. Ez átszámítva mintegy 13,4 millió forint havonta, naponta pedig közel 450 ezer forint. 

Ursula von der Leyen eddig sem keresett rosszul, januártól napi 1000 euró járt neki, miután a bizottsági elnök alapfizetése 2044 euróval emelkedett 2021-hez képest, és 31 250 euróra nőtt, írta meg az év elején a Ripost. 

A számok mögé nézve azonban érdekes dologra derül fény. Az Európai Bizottság május 15-i tavaszi jelentése szerint 2023-ban 6,7 százalék, 2024-ben pedig 3,1 százalék körül lesz az infláció az EU-ban. Vagyis a brüsszeli politikusok számára a 15 százalékos emelés masszív reálbéremelkedést jelent. Ezzel szemben az uniós polgárok örülhetnek, ha legalább részben kompenzálni tudják az infláció okozta vásárlóerő-veszteséget.
A parlamenti képviselők száma 751-ről 705-re csökkent 2022. január 1-jén, miután a britek a Brexit következtében elhagyták az EU-t. Ennek ellenére az Európai Parlament javadalmazása 181-ről 207 millió euróra emelkedett 2021 és 2022 között. Az egy főre jutó növekedés 22 százalékos volt. A közelmúltban bekövetkezett hatalmas fizetésemelések nem indokolhatók az inflációs kiigazítással.
 

A parlamenti képviselők fizetése mellett az EU költségvetését terheli a politikusoknak  nyújtott adminisztratív és technikai támogatás, az uniós  épületek, létesítmények fenntartása is további kiadásokkal jár. Összességében az Európai  Parlament működése 2024-ben várhatóan mintegy 1,34 milliárd euróba kerül, ami képviselőnkét fejenként 1,9 millió eurót jelent. A sváci lap összehasonlításképpen közli, hogy Svájcban az egy képviselőre jutó kiadás 187.000 frank, az országgyűlési kiadások egy képviselőre eső összeg 274.000 frank, ami összesen 461.000 frankot tesz ki. Ez azt mutatja, hogy az Európai Parlament nem törődik azzal, hogy jócskán hozzájárul az EU eladósodásához.

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló pénzügyi tervében az EU a kamatlábak fokozatos emelését feltételezte 0,55 százalékról 1,15 százalékra 2027-re. Mostanra nyilvánvaló, hogy a kamatköltségek valószínűleg legalább duplájára, háromszorosára nőnek. Emellett az Ukrajna támogatására fordított kiadások és az infláció is nehezíti az uniós költségvetés helyzetét. Mindezekből az következik, hogy vagy visssza kell fogni a fejlesztési programokat, vagy új bevételeket kell szerezni különféle adókból. Már a vállalatok közvetlen uniós hozzájárulásáról is tárgyalnak. 

Munkát kapni az Európai Unió valamely intézményében a hazai fizetésekhez képest főnyereménynek számít. Ott ugyanis még a legalacsonyabb havi fizetés is több mint 2 ezer euró, vagyis körülbelül félmillió forint körüli. Az alkalmazottaknak emellett különböző kedvezmények is járnak.

Magyar munkavállalók

Az uniós intézményekben dolgozókat tevékenységi körük, és bérezésük szerint különböző kategóriákba sorolják. Az úgynevezett 'A' kategóriába lényegében a köztisztviselők tartoznak. A 'B' kategória az asszisztenseké, a 'C' a titkárnőké és a 'D'-be tartozik a kiszolgáló személyzet a büfé üzemeltetőktől kezdve a takarítónőkön át a technikai személyzetig - írja a Bruxinfo.

Minden kategórián belül különböző fokozatok vannak, ahol a fizetések is eltérőek. A köztisztviselőknél 8 különböző szint van, a főigazgatóktól (A1) kezdve a kezdő előadókig (A8). A köztisztviselői piramis csúcsán a főigazgatók állnak, 12-15 és fél ezer eurós (2,8 millió-3,6 millió forintos) havi fizetéssel. Minél régebb óta szolgál valaki, annál magasabb fizetést kap a főigazgatók között is.

Már az előző évben is erőteljes béremelésnek örültek az uniós munkavállalók. Az Európai Bizottság jelentése szerint 2021 végére visszamenőleg 1,9 százalékkal emelték fizetésüket július 1-ig. Egy uniós köztisztviselő legalacsonyabb alapbére havi 3000-ről 3057 euróra emelkedett. A felső alapbér havi 400 euróval 21 163 euróra emelkedett (juttatások nélkül). Az adófizetőknek ez évente több mint 200 millió eurós többletköltséget jelentett.

A közelgő fizetésemelések ennek sokszorosába fognak kerülni. Hogy mennyivel, arról még biztosat nem lehet mondani. Korábban a Handelsblatt uniós diplomatákra hivatkozva további 8,5 százalékos emelésről írt, hozzátéve, hogy a bérek a belgiumi és luxemburgi inflációs trenden alapulnak. Az Eurostat, az uniós statisztikai hivatal október végén ismerteti a végleges inflációs adatokat, s feltehetően azt követően születik majd döntés a fizetésemelésről.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök  különösen szerencsésnek mondhatja magát. Miután havi fizetése 2021 végén már 545 euróval, 29 205 euróra emelkedett (a pótlékokkal együtt akár 34 000 euró körüli összegre), most 1643 eurós fizetésemelésre számítjat! Ez összesen 30 848 euró lenne havonta (átszámítva több mint 13 millió forint), plusz  a pótlékok.

Egy uniós biztos alapbére jelenleg 23 809 euró. A jövőben ez 25 452 euró lesz (+1643euró). A képviselők juttatásai 632 euróval 9800 euróra emelkednének. Még a legalacsonyabb jövedelmi sávokba sorolt alkalmazottak is (3057 euró havonta) is 210 eurós pluszra számíthatnak!

Brüsszelben a színfalak mögött heves vita folyik a küszöbön álló drasztikus fizetésemelések miatt. Az uniós államok „fenntarthatatlan teherre” és „jelentős többletfinanszírozási szükségletre” figyelmeztetnek. Ezért követelik az uniós tisztviselők automatikus fizetésemelésének "egyszeri felfüggesztését". Ezen túlmenően felül kell vizsgálni az eurokraták pazar juttatásainak "összegét és időtartamát", valamint az uniós hatóságok alkalmazottainak különösen kedvező adórendszerét.
 

Az EU-ban már most is pazar a fizetés. 16 fizetési szint létezik, a tizedik szinttől havi bruttó 10 000 euró feletti fizetésre lehet számítani, és a béreket automatikusan az inflációhoz kell igazítani. A tagországok is dühösek: a béremelés jogilag védhető, de politikailag nehezen magyarázható a növekvő pénzügyi aggodalmak idején. Az EU-bizottság szóvivője rámutatott: maguk a tagállamok is beleegyeztek az "éves fizetésfrissítésbe". A kiigazítás az Európai Parlament és a Tanács 2013-as határozatára vezethető vissza, akkor úgy döntöttek: biztosítania kell, hogy „az uniós tisztviselők vásárlóereje ugyanolyan ütemben fejlődjön, mint a nemzeti köztisztviselőké” Belgiumban és Luxemburgban.

Az európai törvényhozás energia- (és pénz-) fogyasztásával kapcsolatos egyik fő kérdés továbbra is megoldatlan.

Az EU-alapszerződése szerint Strasbourg a Parlament plenáris üléseinek székhelye, évente 12 alkalommal. A napi munkájukat Brüsszelben végző EP-képviselők ezen a héten a francia városba utaznak, ebben a hónapban másodszor. Ennek a székhelyválasztásnak egyértelmű történelmi gyökerei vannak, amelyek egyes képviselők számára elavultnak tűnhetnek: a Számvevőszék néhány éve közzétett jelentésében olvasható becslése szerint az EP teljes tevékenységének áthelyezése a belga városba évi 114 millió euró megtakarítást jelentene. A strasbourgi telephely működésének tulajdonítható összes szén-dioxid-kibocsátás csaknem 19 000 tonna széndioxidot tesz ki.

"Úgy gondolom, hogy 2022-ben Németország és Franciaország kapcsolata elég erős ahhoz, hogy megengedhessünk magunknak egyetlen helyet az Európai Parlament számára. A Parlament ezt akarja, de sajnos mi nem tudunk dönteni. A kormányok, különösen a francia kormány akadályoznak meg bennünket abban, hogy meghozzuk ezt a döntést. Ha az EP dönthetne egyedül, akkor azt hiszem, holnap már egy székhelyünk lenne, itt, Brüsszelben" - folytatta Daniel Freund.

Egy 2020 januárjában megszavazott állásfoglalásában az EP arra kéri a tagállamokat, hogy egyezzenek meg az Európai Parlament egyetlen székhelyéről. De anélkül, hogy pontosítanák, hogy ez melyik legyen.

Európai politikusok és a brüsszeli elit szerint az európai polgároknak is segíteniük kell a „Putyin elleni harcban”, meg kell érteniük a szankciókat, el kell fogadniuk az egekbe szökő energiaárakat, és spórolniuk kell: ki kell kapcsolni a klímát, lejjebb kell csavarni a fűtést és kevesebbet kell fürdeni.

Miközben a brüsszeli elit luxuséletet él, sajátos megoldásokat alkalmaz a spórolásra, vagy épp egyáltalán nem spórol – olvasható a V4NA hírügynökség cikkében.

Nem telik el nap anélkül, hogy egy-egy brüsszeli bürokrata vagy liberális európai politikus ne hangoztatná, hogy az európai polgároknak be kell látniuk, hogy nekik is részt kell venniük a putyini agresszió elleni harcban.

"Elég csak Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke kijelentésére gondolni, aki már márciusban azt mondta, hogy „az európaiak azzal segíthetnek a Vlagyimir Putyin elleni harcban, ha lejjebb kapcsolják a fűtést otthonukban. A mi döntéseink határozzák meg, hogy mennyi energiát fogyasztunk, és hogy mennyire vagyunk erősek az Oroszországgal szembeni reakcióinkban”.

Azóta számtalan hasonló nyilatkozat látott napvilágot, Brüsszelben újabb és újabb szankciókat követelnek, az energiaárak pedig annyira elszálltak, hogy milliók rettegnek a téli hónapoktól, attól félve, hogy nem fogják tudni fűteni otthonaikat.

A liberális politikai elitet azonban láthatóan ez nem érdekli. A napokban Annalena Baerbock német külügyminiszter, a Zöldek politikusa például arról beszélt, nem hatja meg, ha az emberek az utcára vonulnak, hogy tüntessenek az elszabadult energiaárak miatt.

Úgy fogalmazott:

„Nem érdekel, hogy mit gondolnak a német szavazóim, teljesíteni akarom az ígéretem az ukrán népnek.”

Más politikusok pedig tippeket adnak az embereknek arról, hogyan spóroljanak, például ne fürödjenek, ne mossanak, tekerjék lejjebb a fűtést. A tippek osztogatásából pedig a mainstream média is kiveszi a részét, egészen elképesztő mennyiségben önti magából az őrültebbnél őrült ötleteket. Nemrég még azt is leírták, hogy rengeteget spórolhat az ember, ha a zuhany alatt vizel – írja a V4NA hírügynökség.

Van, amiről azonban nem számol be a mainstream média. Tilos beszámolnia arról, hogy azok a politikusok, akik európaiak millióira kényszerítik rá a spórolást, milyen elképesztő luxusban élnek.

A kereseti ranglétra legalján a kiszolgáló személyzet utolsó fokozatán (D4) 2 100 euró (félmillió forint) körüli fizetések vannak. Például egy három nyelven beszélő és 15 éves munkaviszonnyal rendelkező férjezett, de gyermektelen titkárnő körülbelül 3750 eurót (kb. 900 ezer forintot) visz haza havonta adózás után. Egy jogász 18 éves munkaviszonnyal a háta mögött, egy gyermekkel 6895 eurót (1,6 millió forintot) tehet el havonta az adó befizetése után. Egy informatikus asszisztens 20 éves tapasztalattal adózás után havonta körülbelül 4800 eurót (1,1 millió forintot) keres.

A miniszteri rangú biztosok magyar mércével mérve már nagyon magas összeget keresnek. A bizottsági tagok alapfizetése a 17 000 euró (4 millió forint) havonta. Náluk is jobban keresnek a bizottság alelnökei, akikből jelenleg kettő van, ők 18 890 eurót kapnak. Az Európai Bizottság elnöke 20 854 euró, körülbelül 5 millió forint alapbért kap havonta. A bizottsági tagok ezen felül durván 610 eurót (150 ezer forintot) kapnak havonta reprezentációs célra és alapbérük 15 százalékát lakástámogatásra. Az Európai Unió intézményeiben dolgozók azért is anyagi kárpótlást kapnak, mert hazájuktól távol, külföldön kell dolgozniuk.

A Bizottság alkalmazottai az alapfizetésen túl több plusz juttatásban is részesülnek.

• Családi pótlék, amit házas tisztviselők kapnak, és ami az alapfizetés 5 százaléka.
• Gyermekkedvezmény: 232 euró (ötvenezer forint) havonta 18 éves kor alatti gyermek után.
• Iskoláztatási támogatás: a gyermek korától függően maximum havi 208 euró.
• Külföldi tartózkodásért járó fájdalomdíj: 16 százaléka az alapfizetésnek, a családi pótléknak és a gyermekkedvezménynek, egyes esetekben csak 4 százaléka.

Levonások:

Nyugdíjjárulék: az alapbér 8,25 százaléka.

Egészségügyi biztosítási hozzájárulás: az alapfizetés 1,70 százaléka.

Balesetbiztosítás: az alapbér 0,1 százaléka.

Munkanélküli segélyhez való hozzájárulás: az alapfizetés 0,4 százaléka.

Adók:

• Közösségi adó, amit levonnak a bérből és a közös költségvetésbe kerül.
• Összesen 14 különböző adókulcs van, 8-tól 45 százalékig. A legalacsonyabb 8 százalékos adó a 90 eurós havi kifizetéstől (ami nem feltétlenül bér) az 1595 eurós kifizetésig terjed. A legmagasabb, 45 százalékos adó 5707 euró feletti jövedelmeket terheli.
• Ideiglenes hozzájárulás, melynek összege változó.

Nyugdíjak:

A szabályoknak megfelelően a bizottság alkalmazottai automatikusan nyugállományba vonulnak annak a hónapnak az utolsó napján, amikor betöltötték a 65 életévüket. Saját kérésükre hatvanadik életévük betöltése után is nyugdíjba vonulhatnak. A legmagasabb nyugdíj az alapfizetés 70 százaléka.